Üreges a Föld?

Edmund Halley

Az egyik legkorábbi „üreges Föld” feltételezés 1692-ből származik Edmund Halley-től, a kiváló angol csillagásztól. Halley-t megbabonázta a Föld mágneses tere. Megfigyelte, hogy a mágneses tér iránya az idő múlásával kicsit megváltozik, és szerinte ez azért lehetséges, mert nem egy, hanem több mágneses tere van a Földnek. Halley úgy gondolta, hogy a Föld üreges, és van benne még egy gömb, aminek saját mágneses tere van. Sőt, a mágneses tér változásai alapján arra tippelt, hogy négy gömb van egymásba pakolva. Feltételezte, hogy ezek a belső gömbök is lakottak, és valami világító légkör adja nekik a fényt. Azt gondolta, hogy az aurora borealis, az északi fény onnan ered, hogy ez a világító gáz a sarkokon kiszökik a vékony földrétegen keresztül.


Leonhard Euler

A többiek aztán mind hozzátették a maguk elgondolásait Halley alapötletéhez.
A tizennyolcadik században Leonhard Euler, a svájci matematikus például a négy belső gömböt cserélte le egyre, amiben még egy nap is van, ami világít és melegít az odalenn lakóknak. Ezt egészítette ki egy skót matematikus, Sir John Leslie, szerinte két nap is van odalenn, név szerint a Plutó ls a Proserpine.


John Symmes

Az „üreges Föld” egyik legaktívabb hívője az amerikai John Symmes volt, valamikori katonatiszt és üzletember. Ő úgy tartotta, hogy a Föld mélyére jó széles lejáratok nyílnak, mégpedig az északi és a déli Sarkon. Életének nagy részét arra áldozta, hogy pénzt gyűjtsön egy északi sarki expedícióra. Ő maga sosem volt elég sikeres ehhez, de halála után egy követője, a Jeremiah Reynolds nevű újságkiadó arról képes volt meggyőzni az amerikai kormányt, hogy küldjön expedíciót az Antarktiszra 1838-ban. Noha az expedíció lejáratnak nyomát sem találta, de arra legalább hoztak bizonyítékot, hogy az Antarktisz nem csak egy kupac jég, hanem Földünk hetedik kontinense.


Cyrus Read Teed

Az 1800-as évek közepén újfajta „üreges Föld” elmélet kapott szárnyra, egy bizonyos Cyrus Read Teed agyszüleménye. Szerinte igen, a Föld üreges, és mi
a belső felén élünk. A gömb közepén van a Nap, ennek a fele világos, a fele sötét. És ahogy
a Nap forog, az néz ki számunkra napkeltének és naplementének. A gömb közepén a levegő sokkal sűrűbb, és ettől nem látjuk
a gömb túlsó oldalát, ha az égbe nézünk. Furcsa, de az ő elméletét a 19. században a matematikusok nem tudták megcáfolni - csak geometriai alapon -, mert egy gömb külső felszíne simán rárajzolható ugyanannak
a gömbnek a belső felszínére is.
Teed aztán a nevét Koresh-ra változtatta, vett egy darab földet Floridában, és szektát alapított. 1908-ban halt meg, anélkül, hogy bizonyítani tudta volna
az elméletét. De abban még halála után is sokan hittek.

És hogy mi is van a gömb közepében?
Megnézzük legközelebb.