A folyók és tavak felszínén felvillanó fényekről azt hitték, hogy a szemlélők lelkei, ezért meglehetősen rosszallóan tekintettek arra, aki követ dobott a vízbe, még mielőtt a nézelődő megpillantotta volna magát benne, ezzel ugyanis összetörte a lelkét megjelenítő tükörképet, ez pedig balszerencsét hozott a számára. Ez a hiedelem később a tükörre is tovább szállt, ezért ha valaki megbetegedett, azt tanácsolták, távolítsa el vagy takarja le az összes tükröt a közelében, mielőtt a lelke is megsérülne.

A kínaiak életében a teliholdat jelképező bronztükör nélkülözhetetlennek számított; a szépítkezésen kívül vallásos szertartások, temetések alkalmával is hasznát vették. A néphit szerint ezek a bronztükrök távol tartották a démonokat ezért házasságkötések alkalmával sem hiányozhatott soha a menyasszonyok nyakáról.

Tükör = kendőzetlen igazság

Bármerre is járunk a világban, a tükör szimbóluma egyet jelent a kendőzetlen igazsággal; a keresztények számára a földi hívőség jelképe, míg a Távol-Keleten a tükörhöz hasonlítják a nő lelkét. Tibetben a halál ura és a holtak bírája, aki kezében tartja a karma tükrét, amelyben megmutatja, hogyan cselekedtek életükben az elhunytak.

A magyar néphiedelemben tükörrel próbálták megakadályozni a gyerekek és az állatok megrontását. Luca napján az eladósorban lévő leányok ugyancsak tükörben láthatták meg leendő párjukat. Ugyanakkor az összetört tükör, a világ szinte minden táján a mai napig balszerencsét jelent.

Az összetört tükör hét szerencsétlen évet jelent a szerelemben, a legenda szerint azonban, ha a tükörszilánkokat összeszedik és holdfénynél elássák, a balszerencse elkerüli őket. Az ókori Rómában pedig a tükör összetörése nemcsak egyszerűen balszerencsét jelentett, hanem hét éven keresztül tartó sorscsapást is.