Az középkori angol irodalom balladái említik először Robin Hood nevét. A legismertebb balladák az Erzsébet-kori Anglia korából származnak, amelyek nagyon sok tekintetben hasonlítanak egymásra, például gyakran Greenwood dicséretével kezdődnek. Ezeket a balladákat három csoportba szokták osztani aszerint, hogy nagyjából melyik lehetett az első másolat.

Valóban létezett?

Robin Hood történetiségéről folyó viták évszázadok óta tartanak. A modern tudományos nézet szerint a legenda részben egy valóban létezett személyen alapul, de még mindig jelentős viták folynak a személyazonosságát illetően. A nehézséget az a történeti kutatás okozza, amely szerint a középkori Angliában igen népszerű név volt a Robert, a Robin pedig széles körben elterjedt kicsinyítő változata volt különösen a 13. században. A „Hood” (vagy Hode) vezetéknév pedig szintén gyakran előfordult ebben a korban, amelynek jelentése „csuklyakészítő, csuklyaviselő”. Nem meglepő tehát, hogy a középkori feljegyzések elég nagy számban hivatkoznak erre a névre, többen közülük pedig a törvény ellen is vétkeztek.

Huntington grófja

Martin Parker 1632-ben publikált egy Robin Hood balladát, amelynek azt a címet adta, hogy „Robin Hood igaz története”, ugyanis azt akarta elérni, hogy történelmi személyként tekintsenek hősére. Azt írja Parker, hogy Robin Earle Huntington (vulgárisan Robin Hood) élt és meghalt 1198-ban, sőt még egy sírfeliratot is írt, amelyről azt állította, hogy valóban látta azt Robin Hood sírkövén.

Robert Loxley

Roger Dodsworth régiségkereskedő Robin Hood-ot Robert Loxley-val azonosította, aki Hallamshire-ben született. Úgy vélte, hogy Robint azért helyezték a törvényen kívülre, mert szántás közben megölte a mostohaapját. Azt mondják, hogy az anyja támogatta őt, amikor az erdőben bujkált. Sajnos nem lehet tudni, hogy milyen forrásból merítette Dodsworth ezeket az információkat, így az is lehet, hogy csak kitalálta. Azonban a bírósági iratokban találtak egy Robert de Lockesly nevű személyt 1245-ből, de mivel a Robert elég népszerű név volt ebben a korban, a „de Lockesly” pedig csak annyit jelent, hogy Lockesly-ben született, bármelyik Robert nevű emberre vonatkozhat ez az irat.

II. Edward király alattvalója

Joseph Hunter régiségkereskedő egy olyan teóriát vázolt fel, amelyben Robin Hood II. Edward alattvalójaként dolgozott az 1320-as évek elején. Hunter részletes elmélete szerint Robin a lázadó Lancester gróf híve volt, aki a boroughbridge-i csatában legyőzte II. Edwardot 1322-ben. Ezek után állítólag Robin Hood kegyelemben részesült, és Edward király testőrei közé állhatott. Az 1323-as bírósági tekercseken Robyn Hode-ként jelenik meg. Azonban Hunter elméletével kapcsolatban már régen súlyos problémák merültek fel. A legnagyobb gond ezzel az, hogy Hunter Robin Hood-ja már a bírósági végzés időpontja előtt a királyi testőrségben volt, amely kizárja a korábbi törvényen kívüli életmódot, amely Robin Hood legfőbb ismertetőjele volt.

Robin Hood a „gondolkodó” szász nemes

A 19. század legnépszerűbb elképzelése szerint Robin Hood egy angolszász szabadságharcos volt, aki az elnyomó normann nemesek ellen fordult. Az ötlethez a leginkább figyelemre méltó hozzájárulás Sir Walter Scott 1819-ben megjelent Ivanhoe című műve. Robin Hood ebben a műben jelenik meg elsőként a híres „Merry Men” nevet viselő bandájával, vidám törvényen kívüli alakja pedig itt rajzolódik ki eddig a legélesebben.

A népi kultúrában Robin Hood Oroszlánszívű Richárd kortársa és támogatója volt a 12. század második felében. A korai balladákban Robin társadalmi helyzete nemes, de figyelembe véve azt, hogy a történelem során ez a cím állandóan változott, mindenképp olyasvalaki lehetett, aki se nem paraszt, se nem lovag, hanem a kettő közötti közember.

Ahogyan a balladák, a legendák is nagy szerepet kaptak a Robin Hood játékok és színjátékok esetében a késő középkori és a modern május eleji ünnepségeken. Az első Robin Hood játékról való feljegyzés 1426-ból Exeterből való, ám ez nem jelzi azt, hogy mióta és mennyire volt akkoriban elterjedt ez a szokás. A Robin Hood játékok virágkora a 15. és 16. században volt.