Nő is csücsült a Vatikánban?

Van nekünk egy legendánk, a 13. századból. egy ismeretlen francia szerzőtől, aki szerint nőpápa uralkodott IV. Leó Pápa (855) és III. Benedek pápa (858) között. A történet úgy szól, hogy Ágnes, a mainzi származású nő, Rómában tanított, ahol pápává választották János néven (Johannes Anglicus) és ekképp uralkodott két évet és két hónapot. Mindezek után, mint egy megismételve a Mária effektust, a Laternában tartó körmenet alatt gyermeket szült. Hoppá. Ha mindez igaz volna, fel kellene tennünk pár kérdést. Hogyhogy nem lepleződött le korábban a mis kis csalafintánk? Valaki segítette? Tudta egyáltalán bárki, hogy nővel van dolguk? Mit csinált, hogy ennyire nem tűnt fel férfiak garmadában? A növekvő hasa se szúrt szemet fel senkinek?

Ütköznek a legendák

Az egyik ismert legenda a 11. századból származik, egy női pápáról, kinek nevét nem tudni. Egy másik szerint, Martin von Troppau krónikájában Johanna 818-ben Inglheim am Rheinban született, egy angol misszionárius és egy szász cseléd gyermekeként. Szülei halála után kolostorba ment, ahol kitűnő eredményei voltak, és ahol megcsillogtatta a tudását. Athénban fejezte be tanulmányait, majd férfinek álcázva magát, tudása és tehetsége együttesével, felharcolta magát a ranglétrán, és ő lett a pápa. E történetből még az is kiderül, hogy egy pápai titkár ejtette teherbe, más elbeszélés szerint, egy bizalmasa. Az is érdekes szituáció lehetett, hogy a titkár miféle szándékokkal közelítette meg a pápát… egyáltalán mit szólt, amikor rájött, hogy pápájának kicsit más a felszerelése a vártnál és egyáltalán miért nem rohant el szétkürtölni? De térjünk vissza oda, hogy ez csak egy legenda, amit Troppau a 9. századra tesz. Szóval, a körmenet végén megszült Johanna nem kevés csodálkozó és döbbent tekintet között, akik minden bizonnyal sűrűn hányták a keresztet, de sajnos Johanna a gyermekével együtt belehalt a szülésbe, és ott helyben temették el őket. Egy másik vég szerint, túlélték és száműzték őket. Megint egy másik befejezés szerint, a gyermeke lett később Ostia püspöke, míg egy újabb sztori szerint mind a kettejüket meglincselték, az apát meg felakasztották. A véres változat pedig arról szó, hogy a papok annyira morcosak lettek a helyszínen, hogy ők ölték meg Johannát, és temették el sebtiben. Valamelyik újabb mese szerint kápolnát emeltek a sír fölé, ahol egy asszonyszobor állt, csecsemővel a karjában, de ezt III. Benedek leromboltatta.

Bizonyíték szemle

Johanna szobra ténylegesen ott állt más pápák szobrai mellett, az egyik ilyen híres szobor a sienai katedrálisban volt található, és amire azt írták: Johannes VII, Femina ex Anglia, azaz "VIII. János pápa, egy nő Angliából". Majd egyszer csak 1601-ben, VIII. Kelemen parancsára hírtelenül Zakariás pápa képére csinosították át. Majd 1276-ban XX. János pápa átváltoztatta a címét XXI. Jánosra miután alaposan áttanulmányozta a pápai dokumentumokat, mint aki arra döbbent rá, hogy upszi, majdnem kihagyott valakit, így elismerve Johanna pápaságát, VII. János pápaként.

Egy ilyen bizonyíték lehet, Jan Hus 1413-as tárgyalása, ahol eretnekséggel vádolták, mert azt tanította, hogy a pápa tévedhet. Védelmében rengeteg olyan példát mondott, amikor a pápák bűnt követtek el. Persze minden állítására a bírák tagadták Hus vádjait, és istenkáromlónak állították be. Csupán egyetlen vádjára nem válaszoltak, és nem is kérdőjelezték meg, de még csak azt se állították, hogy hazudik: „A pápák rengeteg alkalommal bűnbe és tévelygésbe estek, például amikor Johannát pápának választották, aki nő volt.” A jelenlévő 28 bíboros, 4 pátriárka, 30 metropolitánus, 206 püspök, illetve 440 teológus mélyen hallgatott.

Akad még egy elég komoly bizonyíték. A szék vizsgálat, a sella stercoraria-ra (vagyis az „ürülék ülésre”), ami középen lyukas volt, hogy meg tudják vizsgálni ivarszerveit megvizsgálják, hogy ezzel bizonyítsák a férfi voltát De minek is? Állítólag azért, hogy elkerüljék, ne lehessen a pápa kasztrált, sem körülmetélt vagyis zsidó férfi. A vizsgálatot mindig egy segédlelkész végezte. Ez a pápai felszentelési ceremóniának volt része több mint hatszáz éven keresztül és egészen a tizenhatodik századik maradt fenn.

Forrás: ericcostanzo.com

A harmadik különlegesség a Patriarchium, ami a pápa lakhelye. Róma másik oldalán helyezkedik el a Szent Péter Bazilikához képest, így a pápai felvonulások gyakran a kettő közti úton haladtak volna. A Via Sacra a legrövidebb és leggyorsabb út a két helyiség között és amit évszázadokon keresztül használták is. A Via Sacra-n szülte meg Johanna pápanő a gyerekét. Meglepő, ha azt írom, hogy nagyjából az utána lévő időkben a pápai vonulások messze elkerülték azt a helyet? Szégyengyanús…

A római egyház egyik cáfolata az, hogy nem volt elég idő IV. Leó és III.
Benedek pápák uralkodásai között még egy pápai uralomra. A Liber pontificalis nevű irat tartalmazza azt, hogy mikor kerültek a pápák a trónra, és mikor haltak meg. Néhány történész szerint a legtöbb dátum csupán fikció. Azt is elképzelhetőnek tartják, hogy egyesek annyira el akarták tűntetni Johanna pápaként való létezését, hogy simán későbbre tették IV. Leó halálát: tehát nem 853, hanem 855, hogy úgy tűnjön, hogy IV. felváltotta volna III. Benedek.

Továbbá kérdéses bizonyítéknak tekinthető Scotus műve a Pápák krónikájában, ahol akad egy érdekes bejegyzés: „A.D. 854 Lotharii 14, Johanna, egy asszony, Leó utódja, 2 év 5 hónap és 4 nap a hivatalban.”

Vagy a De Gemlour's krónika: „Hírt adnak róla, hogy János egy nő volt, akit egy szolgája megejtett. A pápanő, aki másállapotba került egy gyermeket hozott a világra, ezért néhányan nem számolják a Pontifexek közé”.

Végül Thomas de Elmhams hivatalos listája: A.D. 855, Johannes. Ez a bejegyzés nem számít. Egy nő volt.”

Történetileg eddig nem bizonyították, hogy valóban létezett volna Johanna, a nőpápa. Ellenben a legenda és az emlékezet még mindig áll, és úgy tartja, igenis volt. Talán csak idő kérdése, mire előkerül mindaz a bizonyíték, amivel biztosan állíthatnánk, Johanna élt, és pápa volt.