REJTÉLY-MISZTIKA

Nem a Csernobili baleset volt a legdurvább atomkatasztrófa! De miért kell ezt eltitkolni?

Nagyon kevesen tudnak csak arról, hogy valójában nem Csernobil este volt a Szovjetunió legnagyobb nukleáris balesete. Világi szinten a harmadik legnagyobb atomkasztarófa 1957-ben történt, és kétszer súlyosabb volt Csernobilhoz képest, ami csak 1986-ban történt.

Eltitkolt atomerőmű

1957-ben történt a majaki atomkatasztrófa. A Majak Termelési Egyesülés üzemében baleset történt és ezt is meg is próbálták titokban tartani. Olyannyira titkos volt maga a hely is, hogy még a térképeken sem szerepelt a hely és a komplexum. A baleset Oroszország Cseljabinszki területén, az ozjorszki zárt közigazgatási egységében történt, amit 1994 előtt Ozjorszk várost Cseljabinszk–40, illetve Cseljabinszk–65 néven illették. Mivel nem szerepelt a hely a térképeken így később Kistim-tragédiaként emlegették, mivel a történtek helyszínéhez képest Kistim volt a legközelebbi város.

Talán a hely titokban tartásának az oka, hogy nem tudódtak ki a történtek. Először csak 1989-ben a Legfelső Tanács ülésén foglalkoztak nyilvánosan a majaki atomkatasztrófával. Létrehoztak egy vizsgálóbizottságot, aki a robbanás körülményeit rekonstruálták és vizsgálták, továbbá fájdalomdíjat utaltak ki a baleset áldozatai számára.

Atomfegyver építése volt a cél

Hat atomreaktorban zajlottak a munkák és üzem nagyjából 17 000 embert foglalkoztatott. Urándúsítással és plutóniumtermeléssel foglalkoztak a reaktorokban. Vagyis atombomba előállítására plutóniumot gyártottak a 817-es üzemben, ahol kémiai robbanás történt. A radioaktív bomlás miatt az anyagok hőt termelnek, emiatt a tartályokat folyamatosan hűteni kell. Csakhogy leállt az egyik hűtőtartály, - mert a hűtővezetéke meglazult - amely nagy aktivitású hulladékokat tárolt és az anyag hőmérséklete 350 fok fölé emelkedett, így öngyulladás miatt a lerakódott ammónium-nitrát belobbant. Hozzá kell tenni, hogy az üzemvezetők a kezdetektől fogva mellőzték a radioaktív anyagokra vonatkozó biztonsági előírásokat és figyelmeztetéseket. Ráadásul 1953 és 1998 között csak nagyobb balesetből harminc történt Majakban.

Óriási kárt okoztak

A közelben lévő Tecsa folyó vizét közvetlenül a reaktormagba vezették annak hűtésére, ennek eredménye pedig az, hogy a súlyosan szennyezett, a radioaktívvá vált hűtővizet visszavezették a folyóba. A folyó 120 ezer fős régió ivóvízbázisát jelentette.

A robbanás során pedig radioaktív izotópot tartalmazó anyag került a levegőbe. Maga a robbanás óriási volt és hatalmas fényjelenséggel járt. A szemtanúk vallomásai szerint több száz kilométerről is látható volt. A korabeli szovjet sajtó viszont távoli villámlásként meg északi fényként magyarázta… 20 ezer négyzetkilométernyi területet vált sugárfertőzötté, amelynek 217 településén 270 ezer ember élt.

Nem meglepő, de a Szovjetunióban teljes hírzárlatot rendeltek el a balesetet illetően. A robbanás első tíz napjában több mint kétszázan haltak meg. A további áldozatok számát sosem számszerűsítették. Ellenben a közelben élők gyakran számoltak be ok nélküli és erős fejfájásról, orrvérzésről és hányingerről. Évekkel később a nők körében egyre gyakoribb lett meddőség és nagyon sokan haltak meg rákban. A becslések szerint 250 ezer ember súlyosan megbetegedett vagy meghalt a sugárfertőzés után.

Végül 2003. január 1-jén az létesítmény üzemeit a lakossági tiltakozások miatt bezárták. De nemcsak a Tecsa tóba vezették ki a szennyezet vizet, hanem a szomszédos Karacsáj-tóba is, ami az 1968-as évi kiszáradáskor a tóban leülepedett kiszáradt súlyosan szennyezett iszapot felkapta a szél és kb. 25 000 km²-nyi területen szétszórta radioaktív szennyeződésével együtt. A Karacsáj-tó ma a Föld legerősebben szennyezett helyei közé tartozik, már csak azért is, mert jelenlegi is atomhulladék-lerakóként működött, 1998-ig például hazánk Paksi-atomerőművéből származó radioaktív hulladékot is oda öntötték.

Miért hisszük, hogy a csernobili baleset a súlyosabb?

A média tájékoztatatása az 1986-os csernobili atomkatasztrófa kapcsán sokkal szélesebb körűnek bizonyult, ezért tudunk róla többet, mint a Majak-balesetekről, és ezért nevezik Csernobilt helytelenül a „legsúlyosabb nukleáris katasztrófának”. Ugyanis radioaktív anyag tekintetében a majaki szennyezés duplája a csernobili katasztrófának. Másfelől Csernobilban a szennyezés főleg helyi és regionális érintettségű volt és a lakosság javát evakuálták. Majakban a felhő jóval nagyobb területen szórta szét a szennyeződést és a lakosságnak kis részét evakuálták, ráadásul több éven keresztül.


 

Szólj hozzá Te is !

OLVASS TOVÁBB!

SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL