REJTÉLY-MISZTIKA

Mégiscsak létezhetett a mesés Lemúria! – Bizonyítékokat találtak rá!

Évtizedek óta a tudósok vadabbnál vadabb elméleteket dobtak fel az Indiai-óceán mélyére süllyedt, elveszett Lemúria kontinenséről. Az ősi civilizációról, amely Atlantiszt is megelőzte, úgy tartják, hogy fizikailag Észak-Amerika és Ázsia, illetve Ausztrália között volt található. Aztán 2013-ban a tudósok ténylegesen bizonyítékokat találtak a létezésére.

Felejts el mindent, amit tudsz a tektonikáról, az evolúcióról és a DNS tanulmányozásáról egy pillanatra. Az 1800-as évek közepén néhány tudós, akik kevés bizonyítékból dolgoztak, úgy döntöttek, hogy kell lennie egy elveszett kontinensek az Indiai-óceánban, amit Lemúrianak hívnak.

Ezen az elveszett kontinensen, egy mára már kihalt emberi faj élt, akiket lemúriaiaknak hívtak, akiknek állítólag négy karjuk és hatalmas, hermafrodita testük volt, akik a mai emberek ősei.


Annak ellenére, hogy ez kicsit abszurdnak tűnik, rengetegen kezdtek hinni Lemúria létezésében, de még a tudományos közösségekben. Persze a modern tudomány igyekezett lépéseket tenni annak érdekében, hogy bizonyítsa: Lemúria csupán kitaláció.

Ellenben más tudósok pedig azon dolgoztak, hogy igenis bizonyítsák a sziget létezését. 2013-ban a geológusok bizonyítékot találtak egy elveszett kontinensről, ami pontosan ott van, ahol az elméletek szerint, Lemúria volt korábban.

Philip Lutley Sclater (bal) és Ernst Haeckel.

A Lemúriával kapcsolatos elméletek először 1864-ben váltak népszerűvé, amikor a brit zoológus, Philip Lutley Sclater megírta a Madagaszkár emlősök című cikkét, és publikálta egy tudományos magazinban. Sclater észrevette, hogy Madagaszkáron több lemúrfaj volt, mint Afrikában vagy Indiában, így azt állították, hogy Madagaszkár az állat eredeti hazája. Úgy gondolta, kellett lennie egy helynek, ami összekapcsolta a területeket, és így lehetséges, hogy a madagaszkári lemúrok más területekre is eljutottak. Ezért megszületett az Afrikát Indiával összekötő, új kontinens, amely Sclater a Lemúria nevet kapta. Később pedig ez az összekötő sziget elsüllyedt.

Ez az elmélet egy olyan időszakban jött létre, amikor az evolúció tudománya a korai szakaszban volt, a kontinentális sodródás fogalma nem volt széles körben elfogadott, de még a szárazföldi hídelméleteket sem, amely azt magyarázza, hogy a különböző állatok miként költöztek egyik helyről a másikra (ezzel az elmélettel Sclaterhez hasonlóan még két évtizeddel korábban Étienne Geoffroy Saint-Hilaire francia természettudós is előállt).

Hamarosan más tudósok és szerzők is foglalkozni kezdtek Lemúriával. Később az 1860-as években Ernst Haeckel német biológus kiadott egy publikációt arról, hogy Lemúria volt az, ami lehetővé tette az emberek számára, hogy először Ázsiába vándoroljanak Afrikába.

Haeckel még azt is állította, hogy Lemúria (a „Paradicsom”) talán maga az emberiség bölcsője.

Haeckel segítségével a Lemúria elmélete az 1800-as években és az 1900-as évek elején is fennállt. A modern tudomány olyan ókori emberi maradványokat talált Afrikában, ami azt sugallta, hogy a kontinens valóban az emberiség bölcsője. Ez azelőtt történt, hogy a modern szeizmológusok megértették, hogy a lemeztektonika a valaha egybefüggő kontinenseket a jelenlegi formájába mozgatta.

Ilyen tudás nélkül sokan inkább spirituális szemszögből közelítették meg Lemúriát, különösen az orosz okkultista, látnok és író, teozófia megteremtője Madame Blavatsky, aki 1888-ban könyvében azt írta, hogy az emberiség őse a lemúriaiak voltak. Blavatsky titkos tanítókon keresztül kapott információk alapján leírta, hogy az ember hét törzsfajon keresztül fejlődött ki, ezek közül a harmadik faj volt a lemuriaia. Majdnem 5 méter magas, négykarú, olykor háromszemű, hermafrodita faj volt. Telepátia révén érintkeztek, és az akaratukkal a szó szerint képesek voltak hegyeket mozgatni. Szerinte ma is élnek közöttünk lemúriaiak, csak éppen átalakultak. 

Ezután Lemúria az 1940-es években a regényekben, filmekben és képregényekben is megjelent, így sokan csak kitalációnak vélték. De 2013-ben a geológusok nyomokat találtak az elveszett kontinensről az Indiai-óceánban. A tudósok olyan gránit törmelékeket találták Indiában az óceán déli részén, amely több száz mérföldre fekszik Mauritiustól.

Mauritiuson a geológusok cirkont találtak, annak ellenére, hogy a sziget csak 2 millió évvel ezelőtt jött létre, amikor a lemeztektonika és a vulkánok miatt lassan kiemelkedett az Indiai-óceánból, mint egy kis földrész. Azonban a cirkon, amelyet ott találtak, 3 milliárd éves lehet.

Ez azt jelentette, hogy a cirkon egy sokkal régebbi földrengésből származik, amely régen az Indiai-óceánba süllyedt. Tehát Sclater elmélete Lemúriáról igaznak tűnik.

Mindazonáltal Sclater és néhány más tudós, az 1800-as évek közepén anélkül tudtak Lemúria létezéséről, hogy komolyabb bizonyítékuk lett volna a létezéséről. Tudták, hogy a sziget valószínűleg elsüllyedt, mai elméletek szerint egy kataklizma következtében, és ma már bizonyosnak látszik, hogy valóban létezett.

 

Szólj hozzá Te is !
SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL