Kommunikáció távoli civilizációkkal

Keressünk példát a Föld bolygón két, eltérő értelem közötti kommunikációra. A méhek „tánc" - beszédét csak a legutóbbi kutatások tárták fel, pedig általa pontos információkat adnak át. A rendkívül értelmesnek bizonyult delfinek „nyelvéről" (amely nem csak az általunk hallható hangok tartományában zajlik) csak a múlt századi kutatások próbáltak valamit megtudni, és némi bepillantást nyerni a delfinek társadalmába. Nem tudjuk, próbálták-e ezek a lények valaha is tudatosan felvenni a kapcsolatot az emberekkel. A tudósok által végzett kommunikációs kísérletek egyértelműen azt mutatták, hogy az ember csak szellemi fejlődésének egy bizonyos szakaszában kezdett érdeklődni más lények kommunikációja iránt.

Mi a helyzet akkor, ha az emberiség hasonló „cipőben jár" a fejlettebb civilizációkkal? Nem a megfelelő irányt követi a kozmikus kapcsolatfelvétel kutatásakor? Az idegenek által eltérített emberek beszámolói szerint egyértelműen rossz pályát követett ez a kutatási program. Rengeteg rádiófrekvenciával próbálkoztak, de a „NAGY KAPCSOLATFELVÉTEL" elmaradt. Pedig a megoldás kézenfekvő volt! Állandóan technikai eszközökben gondolkodtak a kutatók, holott minden ember rendelkezik egy csodálatos „rádióadóval": az agyával.

Mentális „rádióadás"

A kibocsátott emberi gondolatok, mint speciális frekvenciájú energiaimpulzusok korlátlan hatótávolságúak. A vétel hatótávolságát a kozmosz más sugárzásainak torzítása korlátozza. Aki ezt nem hiszi, gondoljon arra, hogy a rádióhullámokat sem észleljük, pedig létükben a ma embere nem kételkedik, lévén a rádió hétköznapi eszköz. Egy kis zsebrádióval foghatjuk egészen távoli rádióadók gyenge hullámait is. Az emberi gondolatok földönkívüli vevőkészüléke létező dolog, változatait több eltérített leírta. Képzeljük el, ha valaki koncentrált sugárban, célirányosan bocsátja ki a gondolatait, mennyire felerősödhet annak hatása. Bármely lény, aki rendelkezik tudattal, képes koncentrált gondolathullámok kibocsátására. Ráadásul nem szükséges tolmács, hiszen a gondolatformák, mint energiaimpulzusok azonos képletet követnek.

Most már csak arra van szükség, hogy a telepatikusan kibocsátott adást telepatikusan vegyék a másik oldalon. Koncentrált kibocsátásra szinte mindenki képes, a vétel azonban a gyakorlat hiánya miatt az emberek többségének (még) nem megy. Ez nem jelenti azt, hogy gyakorlást követően ne sikerülhetne. A telepatikus rádióadás ugyanúgy energiát kíván, mint a technikai eszközök esetében. A nagy energia leadás veszélyes mértékben lemerítheti a telepatikus adás küldőjét, testének energiarendszerét. Ezért a földön kívüli civilizációk biztos módszereket dolgoztak ki az üzenetet leadó lények számára.

Idegen adójelek

Egyes eltérítettek állítása szerint minden, a kozmikus utazásra jogosult civilizáció rendelkezik egy, csak rá jellemző téralakzattal. E téralakzat számunkra csak szimbólumnak tűnik, valójában azonban védett kommunikációs csatorna, egy energiaimpulzus kezdete, amelyre bárki, aki adást küld, rácsatlakozhat. Ezt követően már nem a saját energiáját fogyasztja az üzenetet küldő, hanem az adást fogadó civilizáció egyesített energiarendszeréből kapja az energiát.

Lássuk, hogyan történhet egy ilyen adás. Egy esztergomi fiatalember szerint például a Szíriusz-rendszer lakóinak négyágú csillag alakú jelére koncentrálva, az egyre fényesebb lesz és szétnyílik a kék színpompás árnyalatainak kavalkádjával. A köszöntő színek után a rendszer ügyeletes megbízottja fogadja a jelentkezést, hacsak nem meghatározott személy felé irányul az adás, és éppen lehetséges a vele való kommunikáció. A vétel kezdetén esetleg a bolygóról vagy az űrhajóról bemutató képek villanhatnak fel, mielőtt a fogadó személy láthatóvá válik. Ugyanez a működési rendszere bizonyos számsoroknak. A meghatározott számsort, mint egy telefonszámot végiggondolva, a megcélzott civilizáció kommunikációs rendszerére lehet hangolódni.

Egy. fiatal budapesti lány többször tapasztalta elalvás előtt félálomban, hogy számsorokat mormol, illetve gondol magában. Később kiderült, hogy ezek meghatározott hívójelek. Azt állította, hogy ezzel nem csak, „bejelentkezni" lehet bármely civilizációhoz, hanem esetlegesen az adott civilizáció meghatározott teleportációs központjának energiarendszerére is rá lehet hangolódni - magyarul az ufonauták energiájának segítségével „elteleportáltatni" magunkat naprendszerekkel távolabbra. Sajnos, e meghatározott jeleket, számsorokat nem veszélytelen használnunk. Mivel az emberiségnek nincsen olyan egyesített energiarendszere, amely a kommunikációs rendszerrel harmonizált, a leadó ember nem élvez olyan védelmet, mint egy földönkívüli, akit egész fajának ereje, egyesített energiarendszere véd. Ugyanis e kommunikációs csatornához más, negatív erők is képesek csatlakozni. Ez azzal járhat, hogy az e területen járatlan, biztonsági kontrollal nem rendelkező ember hirtelen mástól kap üzenetet, mint szerette volna, vagy rosszabb esetben az egészségére káros mértékben elvonják tőle a saját energiáját. Ezért egyelőre az emberek számára biztonságos telepatikus kommunikáció csak egy módon lehetséges.

Univerzális adójel

A fizikai univerzum felépítéséből adódóan van olyan téralakzat, amely a kozmoszban állandóan meglévő energiát használja a kommunikációhoz. Ezen túlmenően az univerzális adó-hívójel segítségével folytatott kommunikációba harmadik fél nem képes belépni, mert a létrejött csatorna a térrezonancia elve alapján egyedi. Ezért e jel használata minimálisra csökkenti az interkozmikus kapcsolat lehetséges veszélyeit. Természetesen megfelelő kontroll és felkészültség nélkül csak olyan lakott világok hívása javasolt emberek számára, ahol velünk rokon felépítésű, az emberekkel szimpatizáló lények élnek. Ilyen civilizáció pl. a marsi, a vénuszi, a szíriuszi és a pleiadi.

A jel a következő: egy pont körül kilenc koncentrikus kör. A legnagyobb kör alsó részén egy vékony körcikkely van kivágva úgy, hogy csúcsa a középpont, alapja a legnagyobb kör meghosszabbítása. Amikor valaki rákoncentrál e jelre, egy idő után úgy észleli, mintha a körök lüktetnének, akárcsak a vízbe dobott kő körüli koncentrikus hullámok. Ekkor a körcikkely legalsó részéről, mint egy csatorna bejáratától haladva kell a középpont felé elindulni, és az egyre kisebbedő köröket elhagyni. A középpontba érve a megcélzott civilizáció általunk ismert nevére, lakóhelyére koncentrálunk - és. már létre is jött a kapcsolat.
Radiesztéta módszerrel mérve e jel sugárzását hihetetlenül erősnek találták minden más szimbólumhoz képest. Ez lehet a magyarázat arra, hogy a jel közelében tartózkodókat kellemes érzés tölti el.

Kozmikus beszélgetés

A beszélgetés lehet megszokott, kérdés és válasz formájában. Tolmácsra nincs szükség, hiszen a beszélgetés telepatikusan, a tudat szintjén zajlik. Az ilyen kommunikációt folytatók felhívták a figyelmet arra, hogy a csupán kíváncsiságból eredő kérdések hamar megszüntethetik a beszélgetések tartalmi jellegét. Az interkozmikus társalgást folytatónak tudnia kell, hogy ilyenkor nem csak az ő személyes fejlődését elősegítő információkat bíznak rá, hanem - mint az emberiség képviselőjére - az emberiség fejlődését érintő üzeneteket is. Konkrét információk helyett inkább elveket, általános összefüggéseket szeretnek átadni, mivel a fejlettebb civilizációk szerint az ilyen jellegű információknak sokkal nagyobb a hatóereje az emberi társadalomra.

Az eltérítettek beszámolnak más jellegű kommunikációról is. Megtörténhet, hogy az idegen alakját csak pár pillanatra látjuk felvillanni, de később több oldalnyi információ merül fel e pillanatból. Ilyenkor a magasabb síkon szokásos kommunikációs módot használták háromdimenziós világunkban: az információsorozatot összesűrítve, impulzusként átlökték a vevő tudatába. Még magasabb szellemi fejlettségi szintű civilizációkkal kapcsolatban olyan kommunikációról is beszámoltak, ahol meghatározott gondolatcsoport, gondolattónus érkezik az észlelő tudatába. Bár nem szavakkal tagolt az információ, mégis szinte tökéletesen átadja az érzést, az elképzelést. Néha ténylegesen kép formájában érkezik az információ, s ilyenkor meglepő rajzok, festmények születnek.

Előfordult olyan „beszélgetés", ahol az adó fél a vevő tudatába helyezkedett, illetve ezt a lehetőséget biztosították számára is. Állítólag ez a legtökéletesebb kommunikáció, mert sem szavak, sem más formák nem torzítják az információt. Ilyenkor nem a mondanivaló áramlik át információként, hanem mindkét résztvevő tökéletesen érzi a másik felet, annak egyéniségét, minden összetevőjével együtt. Meg kell jegyeznünk, hogy ez utóbbi módszereket az emberiség okkultizmussal foglalkozó beavatottjai is ismerték. A kapcsolatot kezdeményezőnek azt ajánljuk, jól fontolja meg kérdéseit, mondanivalóját, hogy valóban eredményt érhessen el. A kommunikáció során hamar kiderül, hogy az emberiség gondjaira nem kívülről kell várni a segítséget. A földönkívüliek szerint problémáink megoldásának kulcsa a Földön, az emberek cselekedeteiben van.