Az óriáspolip alakja számos nép szóbeli-és írásbeli hagyományában jelen van. Egy bergeni püspök elég szemléletes leírást adott a krákról, ugyanis így hívják a norvégok e félelmetes bestiát. A püspök szerint a krák olyan termetes, hogy legalább fél órára lenne szükség ahhoz, hogy körbejárjuk. Karjait csigaszarvakhoz hasonlítja, melyek vastagabbak a legnagyobb hajók árbocainál is, és ha mindez még nem lenne önmagában is elég rémisztő, akkor bizony most jön a legjava; ezek a karok egész hajókat rántanak magukkal a mélybe. A Saint Malo-i – francia, fallal körülvett híres kikötőváros– templom falán 1944-ig látható volt egy kép az óriáspolipról, melynek ábrázolása a tengerészek által elmeséltekből inspirálódott. A Saint- Malo-i hajó, elhagyván az afrikai partokat, hirtelen egy hatalmas polipszerű szörnnyel találta szembe magát. A bestia hatalmas karjaival megragadta a hajót, s már majdnem a mélybe húzta, amikor a tengerészeknek sikerült megsebezniük a szörnyeteget, így azt csalódva nyelték el a habok. Rengeteg egyéb rejtélyes történet szól emberevő polipokról, sőt gigászi méretű, szörnyen dühös kalmárokról, akik miatt egy tengerésznek nap, mint nap kockára kellett tennie életét. Ez azonban csak a kezdet, hiszen nem az óriáspolip volt az egyetlen fenevad, mely oly sok embert rettegésben tartott.