A tanult mágia mindig is a férfiak privilégiuma volt, valószínűleg azért, mert ők tudtak olvasni. A fennmaradt kéziratok tanúsága szerint a mágia tárgya mindig a nő volt: az elcsábításuk, a megszerzésük, az akaratuk megtörése. Az egyházi és világi hatóság félt a szerelmi mágiától, az egyik legsúlyosabb vád volt, ha kiderült, mivel a testi vágyról úgy tartották, hogy kapcsolatban áll az ördöggel.

A női test veszélyes

Jobban féltek attól, hogy a férfiakat manipulálják. És védték is erényeiket. A teremtés koronáinak roppant kényelmes volt az a magyarázat, hogy a szeretőjük mágikus képességekkel csábította őket a szerelem ösvényeire, tehát a nők áldozataivá váltak. Ugyanis a női test védtelenebb az ördögi kísértésekkel szemben, így a nőkről bármit feltételezhettek. Ezért hitték, hogy csak ők tudnak igazán szerelmi mágiát alkalmazni.

Létezett a negatív szerelmi mágia is

A legfurcsább szerelmi mágia. A szexuális vágy meggyengítése volt a lényeg, a termékenység elvesztése. Előfordult, hogy a falusi javasasszonyok gyógyító tevékenységük során hibáztak, s ha magtalanságot okoztak, bizony rontáspert akasztottak a nyakukba.

A szerelem ölhetett is

A varázslat olykor túllőtt a célon, és a szerelmi bájitalból méregpohár lett. Állítólag így halt meg X. Lajos király is. Boleyn Anna is mágikus hatást gyakorolt egy darabig a feleségskalp-gyűjtő VIII. Henrikre.

Beatrix mágikus intrikája

A negatív mágiát az udvari intrika is használta, ha el akart valakit távolítani az udvartól. Ilyen rontásra hivatkozott például Beatrix, Mátyás király felesége. A királyné nem tudta férjét trónörökössel megajándékozni, ezért azt fundálta ki, hogy elhíreszteli, biztos megrontották. Nem is akárki, maga Mátyás fiának, Corvin Jánosnak az anyja, Borbála. A vádlott Mátyáshoz folyamodott védelemért. Családi veszekedés lett belőle, de Borbálának nem esett bántódása. Beatrix viszont pórul járt a hírkeltés miatt, mert a Mátyást követő Ulászló sem akaródzott egy (meg)rontott nőt feleségül venni.

(Kép forrása: mek.oszk.hu)