Ki ne hallott volna már Báthory Erzsébetről, a vérgrófnőről, aki abban lelte örömét, hogy fiatal lányokat kínzott meg, majd azok vérében fürdött? Azt beszélik, később a fiatalság megtartásáért folytatott mániája olyannyira eluralkodott rajta, hogy már nem csak jobbágyokat mészárolt le, hanem az előkelő rétegből is raboltatott el szolgáival serdülőket. De tényleg ilyen kegyetlen lett volna a grófnő? Ki volt ő valójában?
Báthory Erzsébet 1560-ban született, Magyarország egyik legelőkelőbb családjába. Szülei egyaránt a Báthory családból származtak, ugyanis a népes família a 16. században két ágra bomlott, amely annyira eltávolodott egymástól, hogy a tagok közti házasság nem jelentett különösebb problémát. 1575-ben hozzá ment Nádasdy Ferenc grófhoz, aki a törökökkel folytatott harcok során kivívta magának az „erős fekete bég" megtisztelő nevet. Öt gyermekük született: Anna, Orsolya, Katalin, András és Pál. Orsolya és András gyermekként halt meg.

Nagyon jó asszony volt...

Báthory Erzsébet - a kortárs beszámolók szerint - gondoskodó anya, szerető feleség, energiával teli, gyönyörű asszony volt. Férjének gyakran távol kellett lennie a török elleni küzdelmek miatt, így a hitvesek csak levelezéssel tudták tartani a kapcsolatot. Ezekből a beszélgetésekből két olyan levél maradt fenn az utókor számára, ami Erzsébetnek tulajdonítható, melyekben férjének gyermekeikről számol be, és az őket ért gyakori betegeskedésekről.

1604 után a grófnőre rengeteg megpróbáltatás várt, amelyet az a zavaros korszak sem könnyített meg, amelyben élt: férje meghalt, a törökök elleni háború még javában zajlott, a Bocskai-felkelés is ekkor kezdődött el. A lányait ki kellett házasítania, a birtokai ügyeit pedig egyedül intéznie.

A nyomozás megkezdődött...

Mindezek után 1610-ben elindította ellene a nyomozást unokatestvére, Thurzó György nádor, aki szerint a grófnő rengeteg embert mészárolt le csejtei várában. Báthory Erzsébet természetesen minden vádat tagadott, ám talán előre látva szörnyű sorsát, hamar végrendeletet írt, amelyben vagyonát gyermekeire hagyta.
A hiányos adatok szerint 1610. december 29-én Thurzó György, és a grófnő két veje Homonnai Drugeth György és Zrínyi Miklós rajtaütöttek Erzsébeten, amikor is a beszámolók alapján tetten érték őt, és azonnal letartóztatták. Állítólag a várban haldoklókat, és megkínzott embereket találtak.

A grófnőt nem hallgatták ki...

1611 januárjában hallgatták ki Báthory Erzsébet szolgáit, akik miután mindent bevallottak, azonnal kivégezték őket. A kor sajátossága volt, hogy a szükséges információkat kínvallatással próbálták kicsikarni. Furcsa, hogy a grófnőt nem hallgatták ki, holott az 1606-os bécsi béke értelmében nemesi származású személyt nem ítélhetnek el úgy, hogy előtte nem hallgatták ki. Érdekes tény, hogy Thurzó György más esetekben soha nem járt el így. Tulajdonképpen ítélet sem született, mindössze a nádor utasítására zárták be a grófnőt a csejtei várba, egy ablaktalan helyiségbe.

II. Mátyás király szorgalmazta a per elindítását, ám Thurzó György különféle ürügyekkel mindig eltoldotta annak időpontját. Végül pedig a perre nem is kerülhetett sor, mivel a folytonos halasztások közben Báthory Erzsébet befalazott börtönében elhunyt, 54 évesen.

Ezek alapján nehéz elhinni a grófnőről, hogy tömeggyilkos lett volna. Kortársai sem számoltak be a kegyetlenkedéseiről, legalábbis 1610 előttről (vagyis a pert megelőző évekből) semmilyen adat nem szól Báthory Erzsébet gonosz cselekedeteiről. Egyébként ebben az időben nem volt meghökkentő esemény, ha egy nagyúr bántalmazta a szolgáját dühében, sőt természetes volt. Maximum kártérítést kellett fizetnie érte.
Ha a grófnő el sem követte ezeket a rémes emberöléseket, akkor miért vádolták és hurcolták meg?

Ennek magyarázata többféle is lehet. Egyes elméletek szerint Thurzó György politikailag próbált előrébb jutni ezzel a „perrel". Vannak, akik azt mondják, Erzsébet két veje azért vett részt a rajtaütésben, mert a grófnő birtokára fájt a foguk. Talán a szigorú asszony ellen egy ilyen rágalommal próbáltak bosszút állni a szolgái. Néhány kutató pedig úgy gondolja, hogy a nádor éppen, hogy ezzel a meghurcolással segített unokatestvérén, hiszen ha ténylegesen elindul a per, és bebizonyítják az asszony bűncselekményeit az túl súlyos szankciókkal járhatott volna.

És a fiatal lányok hogy kerültek a csejtei várba?

Több kutató is azon a véleményen van, hogy Báthory Erzsébet leánynevelő intézetet alakított ki a várfalak mögött, ahol írni és olvasni, valamint a társasági életben való megfelelő viselkedésre tanítatta a jobbágyokat. Ezen kívül a kastélyba befogadott olyan embereket, akik a török háború alatt megsebesültek. A feltevések szerint a járványok áldozatait is itt ápoltatta a grófnő.

Ha ezek a feltevések igaznak bizonyulnak, akkor a „vérgrófnőről" alkotott szóbeszédek nagyon súlyos rágalmak. Talán egy segítőkész, ártatlan asszonyra olyan hamis bélyeget nyomtak, amelytől halála után sem szabadulhat.