2 in 1 - 900 éves múmia egy Buddha-szoborban a budapesti kiállításon

A nagysikernek örvendő Múmiavilág című kiállításnak a Természettudományi Múzeum adott otthont. A vándorkiállítás öt kontinens múmiáit hivatott bemutatni. A szóban forgó szobor először 2014 februárjában volt megtekinthető a hollandiai Assenben található Drents múzeum múmia kiállításán, miután a holland magánygyűjtő megvette Kínából, majd átengedte a múzeum részére. De csak decemberben derült fény a zsákbamacskára, egy amszterdami egészségközpontban, ahol az elvégzett CT-vizsgálat során megállapították, hogy a szoborban bizony egy szerzetes lapul. A 900 éves buddhista szerzetes egy párnán ül, és feltehetően 40 év körül mumifikálhatta magát. Ám érdekes módon a párnáját, csak 300 évvel később helyezték alá.

A vizsgálat alkalmával az is kiderült, hogy a szervei helyét ősi kínai írásokat tartalmazó papírcetlikkel van kibélelve. Erik Bruijn, a buddhista művészetek kutatójának segítségével állapították meg, szerzetesünk, nevezett Csang Liu-csüan a Szung-dinasztiában élt és 37 éves korában hunyt el, mint a csan buddhizmus mestere a XI-XII. században. A szerzetes halálnak oka eddig még ismeretlen, de feltételezések szerint az „önmumifikálás" misztériuméba halt bele, vagyis a szigorú böjtbe. A kutatók szerint több évig tartó önkínzást kellett hősiesen kiállnia, hogy sikerüljön magát konzerválnia.

Aztán jött a hír, hogy a szobor lopott. Egy holland blogon megemlítésre került, a hazánkban látható Buddha-szobor és ez valahogy a Kínai Központi Televíziónak is szemet szúrt. Jangcsun falu lakosainak feltűnt, hogy a műtárgy kísértetiesen hasonlít arra a darabra, amit a templomukból 20 éve eltulajdonítottak. Több se kellett a kínai népnek és hamarosan nagy hírverések, illetve tűzijátékok közepette, könnyes szemmel jelentették be a falu lakosai a tévében, hogy igen, megtalálták a szobrukat.

Gyors nyomozásba fogva, nemsokára a délkelet-kínai Fucsien tartomány örökségvédelmi hivatala a kutatási adatokra és a médiában megjelent információk összességére hagyatkozva azt a megállapítást tette, hogy az ereklye megegyezik a jangcsuniak szobrával. Eközben a tulajdonos fénysebességgel hazaszállítatta a Természettudományi Múzeumból a szobrát és minden vádat tagad, miszerint a műtárgy lopott lenne. Amennyiben mégis így lenne, ő akkor sem tudott róla. Az ázsiai származású műgyűjtő egy honfitársától vette meg a szobrot 1996-ban. Pont egy évvel azután, hogy Jangcsun falu templomából hűlt helyét találták. Azért vitte haza, hogy tisztázza magát a vádak alól.

Eközben a jangcsuniak megtették a nemzeti örökségvédelemnél a visszaigénylés kérését. Ha ez a kis történet azzal végződik, hogy a kínaiak sikeresen bebizonyítják, hogy az ú tulajdonukat képezi a szobor, akkor hiába a jelenlegi tulajdonos foga-körme és vasakarata, vissza kell szolgáltatnia a kincset.

Akkor Liu-csüan mester hazatérhet Jangcsunba és a helyiek ismét felöltöztethetik, mint egy babát. Ráadják majd szép ruháit és a koronáját, amit azóta is őrizgetnek abban a reményben, hogy egyszer visszatért hozzájuk szeretett bespájzolt mesterük.