Ritka pasi az, aki odaáll a partnere elé és őszintén megmondja: mást szeretek. Sokkal gyakoribb, hogy megkeressük párunkban a hibát, majd miután őt tesszük felelőssé a kapcsolat megromlásáért, mi „tiszta kézzel”, elegánsan távozunk. Gyakran ki sem derül, hogy mi legalább annyira hibásak vagyunk. Az ok roppant egyszerű. Pszichológiailag is bizonyított tény, hogy a férfiak sokkal több jellemvonást őriznek meg gyermeki viselkedésükből, mint a nők. A nők hamar felnőnek, felelősséget vállalnak, komoly feladatok hárulnak rájuk, mint például a gyerekszülés, a háztartás gondja, míg a férfiak egész sokáig önállótlanok tudnak maradni, amíg mögöttük áll egy biztos, erős bázis. Ez eleinte az anya, később ezt a szerepet a partner vállalja át. Éppen ebből a fiatalkori tulajdonságból marad meg a férfiak hárítása, hogy ahogy a kisgyerek leejti a vázát és szinte abban a pillanatban már mondja is: Nem én voltam.

Konfliktuskerülés pasiszemmel

És ezen kívül még a jelenség hátterében ott van az is, hogy mi pasik általában konfliktuskerülők vagyunk. Inkább ferdítünk kicsit a dolgokon, bekamuzunk, úgy irányítunk, hogy mi semmiképpen ne legyünk hibásak, mert nehezen látjuk be a vétkeinket.

Bizony nem szimpatikus tulajdonság ez, és az a nő, aki áldozatául esik ennek és rá is jön, joggal lesz mérges: Nem volt mersze odaállni? Ilyen pipogya, bátortalan alak, hogy nem képes felvállalni a véleményét? – De ismerjük el azt is, hogy a nőkkel viszont ritkán lehet normálisan beszélni. Ha mondjuk egy férfi mégis elszánja magát az őszinteségre, kimondja, beismeri az érzéseit, számíthat könnyekre, hisztire, tettlegességre, zsarolásra, egyszóval mindenre. A nők nem megfelelően reagálják le a pasik vallomásait, ezért aztán a férfiak inkább hazudoznak, hogy elkerüljék a balhét. Így azért mindjárt sokkal érthetőbb a jelenség, nem? Minden nőnek csak azt tudom tanácsolni, hogy vegye tudomásul emelt fővel a vereséget, kudarcot, ne szekírozza a férfit feleslegesen, ha menni akar, engedje el. Abban az esetben ha normális beszélgetőpartner lesz, számíthat őszinteségre. Ha ezt nem teszi meg, akkor egész életében át fogják verni, megvezetik, mert mi férfiak csakúgy, mint a nők, a könnyebbik utat választjuk. Egyszerűbb nem telefonálni, eltűnni, mint órákon át tartó hisztit hallgatni. A pasik és a nők kommunikációs nehézségei számos esetben megmutatkoznak, de ez a leggyakoribb és legrosszabb mind közül, mert ebben a helyzetben mindkét fél vesztes: a nő is, akit átvernek, és a férfi is, aki egyenes beszéd helyett mindenféle kerülőútra, megtévesztésre kényszerül.