Haverból lesz a legjobb sógor?

A téma az utcán hever – szokták mondani. Jelen esetben nekem némileg fentebb kellett keresgélnem, mégpedig egy pad tájékán. A nyár még az alapvetően barlanglakó fickókat is kicsábítja a természet lágy ölére, és ez a hívogató szó csak egyre erősödik, mikor meglátunk egy topot egy forró nacival kombinálva. Általában nem egyedül gyönyörködünk a látványban: a cimborák között még az ilyen „hű, azt nézd!”- jellegű felhördülések is jobban esnek. Miközben mindenki az elé pakolt italokat kortyolgatta, az egyik haver beszámolója alapján rá kellett jönnöm, hogy nemcsak a téma, de a nő is gyakran az utcán hever. No, nem holtrészegen – bár akkor könnyebb dolgunk van a hódítással –, hanem abban az értelemben, hogy olyan helyről tipeg be az életünkbe, ahonnan nem is számítottunk rá. Mondjuk pont az egyik barátunk tágabban vett otthonából. Merthogy legújabb kiszemeltünk a srác húga – vagy nővére.

Ne ébreszd fel az alvó oroszlánt

Különösen sokkoló az, ha barátságunk már-már a történelem előtti időkbe nyúlik vissza, és emlékeinkben az él, hogy míg mi hangos csatakiáltásokkal kergettük a labdát, addig haverunk húgocskája a hintában ülve próbálta olthatatlan szerelemre gyújtani Kent Barbie iránt. Egy bő évtizeddel később találkozni a Hölggyel úgy, hogy már ő maga egy életnagyságú Barbie (méghozzá milyen!)… hát, higgyétek el, nem könnyű ezt feldolgozni. Ilyenkor először is el kell döntenünk, hogy akarunk-e Ken lenni. Veszélyes a történet, ugyanis ha megpendítjük a cimboránknak, hogy minden jel – és a melltartó méret – szerint a testvérkéjéből komoly nő lett, akkor egészen ijesztő reakciókat kaphatunk válaszként. Valamiért ugyanis felébred a későbbi atyai ösztön előfutára a férfiakban, és habzó szájjal védik a tesójukat tőlünk. És itt talán édes mindegy is az, hogy húgról vagy nővérről beszélünk. Eszembe jut ugyanis egy sztori, amikor a baráti nyaralásunk során - a buli kellős közepén - megjelent az egyik haver nővére. Néhány órával később gyanúsan sokáig eltűnt a látómezőnkből – az egyik cimborával együtt. Mondani sem kell, hogy a rokoni szálak által érintett harcias bika majd felrobbant a dühtől, és bizony nem rövid magánbeszélgetésre hívta félre a visszatérő Don Juant. Sosem mesélt egyikük sem arról, mi hangzott el a barátinak talán nem is annyira nevezhető csevegésen; mint ahogy arról sem, mi történt az azt megelőző órákban...

Nincs visszaút

A férfiak általában imádnak védelmező szerepben tetszelegni, és ehhez tökéletesen ideális, ha a lánytestvérkénket érezzük fenyegetve valamelyik bősz kan vágyai által. Persze előfordul, hogy minden előzetes óvintézkedés hatástalannak bizonyul, és a hugica vagy nővérke besétál a galád cimbora csapdájába. Így történt ez a bevezetőben említett haver esetében is. A parkban töltött délután során elmesélte nekünk, hogy aznap este vár még rá egy neccesnek tűnő beszélgetés a csaj bátyjával – aki az egyik legjobb barátja. Másnap természetesen az első dolgom volt kifaggatni a tárgyalás végkimeneteléről. Elmondta, hogy sikerült aláírniuk a békeszerződést, és addig, amíg komolyak a szándékai, és korrekt a kis Hölggyel, addig bírja a báty támogatását. Ebből is kiolvasható, hogy ha már belemásztunk ebbe a rázós szituba, akkor feltétlenül biztosítsuk barátunkat arról, hogy semmi más nem motivál minket, csak az, hogy oltár elé vezessük a testvérkéjét. Ha bevalljuk, hogy csak arra az egyetlen estére volt remek „társalkodó” partner a húga vagy nővére, akkor ne csodálkozzunk azon, ha kék-zöld foltokkal távozunk a megbeszélésről. Persze, még ilyenkor is lehet egy adu ász a paklinkban.

Kölcsönkenyér

Mielőtt ugyanis a felelősségre vonás érdemi része megkezdődhetett volna („ugye tudod, hogy nem vagyok boldog attól, hogy a húgommal kavarsz?”), barátom máris kijátszotta az ütőkártyáját. Ami nem volt más, mint az, hogy a féltő testvér korábban éppen a haverom húga iránt táplált gyengéd érzelmeket! Szóval kvittek voltak. Mennyire érdekes egyébként, hogy ha a másik rokonáról van szó, akkor rögtön elcsitulnak a fentebb megnevezett aggódások. Ez amolyan olaszos mentalitás. Nem szeretném megbántani a derék taljánokat, de Zalán barátom – aki éveket töltött a mediterrán országban – mesélte, hogy olaszföldön bármelyik fickó pofátlanul rányomul a csajodra (még akkor is, ha ismerős vagy!), de ha az ő nőjüket nézi ki valaki, akkor pillanatok alatt képesek párbajra hívni a szemtelen Casanovát. De visszatérve a témánkhoz: ki lehet tehát jól jönni ebből az elsőre kellemetlennek tűnő helyzetből is, ám hiába tudtuk le a nagy beszélgetést a lány testvérével (vagyis a cimbinkkel), még utána is van néhány szempont, amit nem árt szem előtt tartani.

Nyertes vagy vesztes?

Például klassz az, hogy nem ismeretlenül csöppenünk be a Hölgy családjába, és hát a kapcsolat kezdete is minden bizonnyal egész más lesz úgy, hogy már régebbről ismerjük egymást, és nem akkor kezdjük el felmérni a másikat. De – megerőltetve a szürkeállományomat – ennyi az, amit pasiszemmel egy ilyen viszony mellett fel lehet hozni. Arról már megfeledkezünk a hódítás bódulatában, hogy ha a jövőben elmegyünk a haverokkal bulizni, akkor nekünk felejtős a csajozás, hiszen a társaságban ott lesz a barátnőnk tesója, aki éberen lesi majd minden mozdulatunkat. Meg aztán mi lesz, ha vége? Úgy már nem járkálhatunk sehova, hogy a haver a testvérkéjét is hozza, ráadásul egy csomó kellemetlen kérdést kell majd megválaszolni a közös társaságban. Nem is szólva arról, hogy a családi összefonódások révén elkerülhetetlen, hogy néha össze ne fussunk, vagy legalább híreink legyenek volt kedvesünkről a bratyó révén. De hát ne várja tőlünk senki azt, hogy ilyesmiken előre gondolkozzunk. Főleg akkor ne, ha a kezünkben ott a puska, a haverunk kertjében meg ott szaladgál a nyuszika. Topban és forró naciban.