UTAZÁS

A sziklába vájt város rejtélye

Szerző:
Szabó Anna
Egy titkokkal teli sziklába vájt város romjai találhatók Jordánia sziklahasadékokkal övezett rejtekhelyén. A kutatók mind a mai napig nem tudják, hogyan faragták ki ezeket az óriási domborműveket és sziklatemplomokat a több mint kétezer évvel ezelőtt itt élő nabateusok.

 

Jordánia köves sivatagának Mózesvölgyében találjuk Petrát, a sziklából kifaragott színpompás várost, amely a világ hét új csodájának egyike. A várost egy ősi arab népcsoport alapította a nabateusok, akikről a mai tudomány még igen keveset tud. A sivatag mélyén ebben az elszigetelt, nehezen megközelíthető sziklafalaktól bezárt völgyben egy mesterséges oázist hoztak létre. Fejlett csatornarendszert építettek ki, egyedi építészeti stílust hoztak létre, így a száraz és barátságtalan környezetben is fent tudták tartani a várost. Közfürdőket, díszes szökőkutakat, gyönyörű kerteket építettek, melyhez a vizet a hegyről szállították egy 6,5 kilométer hosszú kerámiával kirakott vízvezetéken keresztül. Mivel a hatalmas sziklafalak között kanyargó szurdok jól védhető, ide helyezték virágzó fővárosukat, amit gyakorlatilag egy az egyben sziklából faragtak ki. A titokzatos város egy sziklába vájt ékszerként rejtőzik az óriás sziklák között.


Az ezernyi színárnyalatban játszó sziklafalból kivájt Petra palota, azaz a Kincstár, mára egyenesen a város szimbólumává vált. A gazdagon díszített, hellenisztikus motívumokkal faragott monumentális sziklatemplom 42 méter magas. Kincstár néven vált ismertté, bár valószínűleg temetkezési helyként használták, hiszen Petra bővelkedik sírkamrákban: a sziklaoldalba vésett királyi urna-sírbolttól a közemberek számára kialakított sírokon át a borzongató temetőaknáig, ahová a bűnözőket lökték be, élve.


Érdekes, hogy az építmény stílusa inkább klasszikus, semmint nabateus. A legenda szerint az urna, amely a homlokzat felső részén áll, korábban valószínűleg a fáraó kincsét őrizte. Ez a palota azonban csak egy a számos pazar petrai épületből, melyeket mind mészkőbe vájtak.


Évezredek kincsestára


A Kincsestárhoz az út egy szűk, 1200 m hosszú sziklahasadékon keresztül vezet, melyen a mai látogatóknak is át kell kelniük. A hasadék majd 100 méter magas óriás sziklái néhol mindössze egy méteresre szűkülnek. A titokzatos városhoz meglehetősen vadregényes útvonalon juthatunk el.


Aztán, egyszer csak a sziklahasadék mögül egy tágas térre érkezünk. Örökké emlékezetes marad a pillanat, amikor az árnyas, szűk sziklahasadék mögül kilépve, hirtelen szembe találjuk magunkat a Kincsestár napsütötte homlokzatával. Bámulatos, csodaszép és lebilincselő szikladombormű látványával nem lehet betelni.


A Kincsestár után jutunk le a völgybe, ahol királysírokat láthatunk, finom rózsaszín és más tónusú homokkőből kifaragva. Néhány sír klasszikus stílusával tűnik ki, mások jellegzetes nabateus díszítésűek, az asszír és az egyiptomi építészet hatásait mutatják. Az erózió erősen megrongálta a sziklák domborműveit, csaknem a felismerhetetlenségig eltűntek. A tudomány mai állása szerint a sírok korábban nem voltak se rózsaszínűek, se lazacszínűek, hanem stukkóhomlokzat borította be őket, amely azóta lekopott. Eredetileg tehát teljesen más látványt nyújtottak, mint ma.


Az Al Deir templom


A Kincsestártól félórás gyalogút vezet az Al Deir templomhoz. Itt is hatalmas domborművet találhatunk, amely hasonlít a Kincsesházhoz. 42 méter magas és 46 méter széles, bejárata 8 méter magas. A belső tér egyetlen hatalmas terem. Felhaladva a lépcsőn, az istenképmás őrzésére kialakított falmélyedést látunk. A régészek szerint Deir vallásos ünnepek helyszíne lehetett, az előtte kialakított sík terepen gyülekeztek a zarándokok és hívők hatalmas tömege.

 

 

Szólj hozzá Te is!
SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL