2017. április 27. - Zita, Mariann
RSS hírcsatornák Pinterest Tweet
Megosztom
DXN termékek Az örök szerelem lakatja
Női Portál
2017. április 27. - Zita, Mariann
RSS hírcsatornák Pinterest Tweet
Megosztom

A vándorló kövek rejtélye

Hihetetlen Magazin - Ston

A Halál-völgy forró katlanjában évtizedek óta hatalmas kövek vándorolnak, céltalan összevisszaságban, hosszú – nem egy esetben több száz méteres – nyomokat húzva maguk után. Milyen magyarázat lehetséges e furcsa rejtélyre?

 

A rejtélyes vándorló kövek rendszeresen nekiindulnak, de a lassan már 40 éve tartó vizsgálatuk alatt még senkinek sem sikerült mozgás közben is megfigyelnie a nem egyszer több száz kilós köveket, így nem véletlen, hogy számtalan legenda és magyarázat született a Halál-völgy eme hátborzongató titkára.

Bár a kövek állítólag csak 2-3 évente vándorolnak, felületüktől függően egyenes vagy kacskaringós pályát írnak le. A nyomok 3-4 évig maradnak meg, és ezek alapján azt feltételezik, hogy a közeli helyekről a síkságra kerülő kövek mintegy 20 km/h sebességgel csúszhatnak. Az is bizonyos, hogy a vándorló sziklák mozgása csak az itt előforduló speciális körülmények együttes hatása révén lehetséges.


Rejtély a Versenypálya-síkságon


A Halál-völgyben többfelé is megfigyelték már a mozgó köveket, de a jelenség mégis leginkább az úgynevezett Versenypálya-síkságra (Racetrack Playa) jellemző, amely egy időszakos tó medre a Panamint-hegység északi részén. Ez a 4500 méter hosszúságú, pár centiméteres darabokra töredezett agyagréteggel borított síkság szinte teljesen vízszintes. A két vége között alig 40 mm a magasságkülönbség, így a ritka esőzésekkor a közeli hegyoldalakról alázúduló víz rövid ideig megmaradó, sekély tavat alakít ki. A hegyekben jóval hevesebb esőzések időnként 10-50 centiméteres laza szikladarabokat,(vitorlázó köveket) sodornak magukkal, amelyek aztán a szélfútta síkságon minden átmenet nélkül rejtélyes vándorlásba kezdenek.


Nem egy vándorló dolomittömb súlya akár a 300 kilogrammot is elérheti, míg a maguk után hagyott nyomok hossza nem egy esetben 900 méter volt.
Nem csoda hát, ha a rejtélyes jelenség mibenléte hamar találgatásokra, hajmeresztő magyarázatokra adott alapot. Az elmúlt évtizedekben különböző elméletek láttak napvilágot, a helyi idegenvezetők által terjesztett, emberfeletti erejű mókusok fészekrakásának gondolatától kezdve a különös gravitációs, mágneses anomáliákkal kapcsolatos elméleteken át egészen a természetfeletti (értsd: a Halál-völgyben elhunytak szellemei) vagy akár a földönkívüliek által előidézett okokig.

A vita azonban még nem dőlt el, és természetesen a tudósok, geológusok a természetes magyarázatokat részesítik előnyben. Ugyanakkor, mivel egy a Földön sehol elő nem forduló jelenségről, néha 300 kilogrammos kövekről, vagy több száz méteres nyomokról van szó, sokan nem voltak hajlandók elfogadni a természetes magyarázatot, amely szerint a kövek mozgását az erős szelek idézik elő.


Talán az időjárás viszontagságai?


Az első komolyabb kutatások 1968-ban vették kezdetüket, és megállapították, hogy az erős szél önmagában nem lehet felelős a jelenségért, ellenben a szél és a puha, sáros talaj valóban elegendő lehet a kövek mozgásban tartásához. Ám más kísérletek, amelyeknek során például repülőgépek propellereivel keltettek erős széllökéseket, hogy megmozdítsák a kősziklákat, kudarcot vallottak. Paula Messina, a kaliforniai Jose State Egyetem kutató geológusnője megerősítette, hogy a kövek különböző tényezők együttes hatására mozdulnak el, vagyis nem csak a szél szükséges a vándorláshoz, hanem a talaj állapotváltozása is. A geológusnő szerint a hegyekben bekövetkező felhőszakadások következtében nyálkás agyag sodródik a völgybe, és ezen a síkos rétegen a 100 kilométeres heves szélben a dolomitkövek képesek akár 2 m/sec sebességgel is elmozdulni. Igen ám, de a sárelmélet nem tudott magyarázattal szolgálni a kövek elindulásának (megindulásának) kérdésében. Ehhez ugyanis, mint kiderült, jóval nagyobb széllökés szükséges. Olyan, amilyet a Versenypálya-síkságon még sosem figyeltek meg.


A nyolcvanas éveiben járó John Shelton geológus, a vándorló kövek tanulmányozásának egyik úttörője, aki már 1953-ban tudományos dolgozatot jelentetett meg a témával kapcsolatban, azon elmélet híve, hogy a fagyott talajnak is szerepet kell játszania a jelenség létrejöttében. Shelton szerint a fagyos körülmények sokkal kisebb súrlódást eredményeznek, amely már lehetőséget biztosít a kövek megindulásához is. Szerinte a kicserepesedett iszapréteg magába szívja a hegyekből lezúduló nedvességet, majd az eső áztatta talaj a hideg éjszakák során 5-10 centiméter vastagságban megfagy, és másnap hajnalban a talaj legfelső rétege megolvad. Ez a „sár” iszapból és kocsonyás algarétegből áll. Létrejön tehát a kemény, fagyott iszap fölött egy csúszós felület. Shelton szerint ezen a felületen a szél már képes akár a nagyobb köveket is megindítani. Az előbbi geológus elsősorban a fagyott talajon kialakult nedves iszap elméletének híve, nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy a jelenségért valójában egy vékony jégréteg tehető felelőssé. Bár a hatvanas évek kutatásai cáfolták azt a feltételezést, amely szerint a jégnek szerepe lehet a kövek mozgásában, 25 évvel később egy újabb csoport, az amerikai Hampshire College geológusának, John Reidnek a kutatásai nem zárták ki ezt a lehetőséget. Pontosabban megállapították, hogy egyes esetekben nem a sáros, hanem sokkal inkább a jeges talajon csúszhattak el a kövek.


Első pillantásra úgy tűnik, Reid és csapata elfogadható magyarázatot adott a vándorló kövek rejtélyére. E szerint valóban egy vékony jégtakaró segíti a köveket az elmozdulásban, különösen azon telek alkalmával, amikor akár 5-10 centiméteres víz is összegyűlhet a Versenypálya-síkság felszínén.

Reid elmélete szerint a víz nem csak átitatja az agyagos talajt, de a hideg éjszakákon valódi jégtakarót is képez, amely ráfagy a kőzetdarab alsó, talajjal érintkező rétegére. Amennyiben az erős szelek bizonyos szögben érik a jégtakarót, a jég a beágyazódott kövekkel együtt elmozdulhat az alatta lévő nagyon vékony vízrétegen. Vagyis lényegében a víz felszínen utazó „jégtáblákba fagyasztott kőtömbökre” kell gondolnunk. John Reid szerint e nélkül a vízrétegen lebegő vékony jégréteg nélkül elképzelhetetlenül erős szelekre lenne szükség a kövek elmozdításához. Méréseik szerint legalább 280 kilométer/ óra sebességű szél kellene egy közepes, 20 kilogramm tömegű kőzet elmozdulásához, míg a nagyobb, 300 kilogrammos darabokat csak 450 kilométer/óra sebességű szél mozdíthatná el még nedves, agyagos, latyakos talaj esetén is. Lényegében tehát Reid és kutatótársainak vizsgálata minden korábbi elméletet megcáfolt. Szerinte tehát a szél önmagában nem képes elmozdítani a köveket. Ehhez nem elég még a puha, sáros talaj jelenléte sem. Ugyanígy a Paula Messina által felvázolt nyálkás agyag elmélete sem állja meg a helyét. Akkor tehát ugyanígy elfelejthetjük Shelton fagyott agyagrétegen kialakult kocsonyás algarétegének elméletét is? Ki tudja?

Azt is észben kell tartanunk, hogy a hatvanas években épp John Reid jégréteg-elméletét cáfolták meg a kutatók. Vagyis a vita még mindig nem ért véget. A tudósok, geológusok még negyvenévnyi vita után sem tudnak egységes magyarázattal szolgálni a Halál-völgy hátborzongató tikára, hiszen még senki sem látta mozgás közben ezeket a dolomittömböket, ám a vita eldöntésének egyetlen módja az lehetne, ha valaki végre közvetlenül is szemtanúja lehetne a kőzetek mozgásának, pontos és alapos műszeres méréseket végezhetne a környezetvédelmi területen ezekről a ritka eseményekről. Ráadásul, miként azt a helybéliek is tartják, talán az a legjobb, ha soha nem sikerül teljesen megfejteni a vándorló kövek rejtélyét, hiszen ez minden valószínűség szerint megszüntetné a terület titokzatosságát. Számunkra, kíváncsi olvasók számára sem marad más, mint a találgatás a kaliforniai vándorló kövek rejtélye kapcsán.


A Halál völgye


A Halál-völgy Nemzeti Park, ismertebb nevén a Death Valley, Amerika és sokak szerint a Föld legszárazabb és egyben legforróbb katlanja. Nappali átlaghőmérséklete nem egy esetben eléri az 50 fokot. 1913. július 10-én itt mérték a földön valaha mért második legmagasabb hőmérsékletet: 56,7 °C-ot, ami azóta is rekordnak számít. A Halál-völgyben leeső csapadék mennyisége nem éri el az évi 50 mm-t.

Nevét 1849-ben a kaliforniai aranyláz idején bevándorlóktól kapta. Egy mormon közösség a Sacramento környéki aranymezők felé vezető utat keresve, hogy elkerülje a Sziklás hegységet, keresztülvágott a száraz és forró völgyön. Útközben eltévedtek. Hamarosan elfogyott az élelmük, állataikat levágták, és a szekereikből rakott tűzön sütötték meg. Háromhetes kínkeserves út után jutottak ki a völgyből, amelyben egyikük – egy idős, már korábban is haldokló társuk – életét vesztette. Amikor a csoport kiért a völgyből, az utolsó mormon még visszatekintett és ezt mondta: „Ég veled te Halál völgye!”. Így ragadt a név erre a 226 km hosszú és 26 km széles völgykatlanra. Itt található az Egyesült Államok legalacsonyabb pontja, Badwater is, amely 86 m-rel a tengerszint alatt van. 1933-óta természetvédelmi terület, 1994-től nemzeti park. Változatos élővilága épp úgy védelem alatt áll, mint rendkívüli geológiai képződményei, ideértve a titokzatos vándorló köveket is.



Szeretnél még több ilyen és ehhez hasonló rejtélyes esetről olvasni? Akkor mindneképpen vedd meg a HIHETETLEN MAGAZIN aktuális számát!

 

 

SzavazzSzavazzSzavazzSzavazzSzavazz

loading...

Személyre szabott horoszkóp ingyen!

Add meg a születésed időpontját!

Év: Hó: Nap:

óra perc mp

vagy napszakot:

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Top 3 olvasnivaló

A magnéziumhiány 5 jele - Jó, ha tudatosítod magadban, mert nem is gondolnál rá!

A magnéziumhiány 5 jele - Jó, ha tudatosítod magadban, mert nem is gondolnál rá!

Több mint 300 különböző enzim található a testedben, amik kulcsfontosságú szerepet töltenek be a méregtelenítési folyamatokban. A magnézium a negyedik legnagyobb mennyiségű előforduló ásványi anyag a szervezetben, ennek ellenére szerepét a közelmúltig igen alábecsülték. Jó, ha tudod, hogy mi az, ami egyértelműen arra utal, hogy hiányállapot lépett fel a testedben.

Tovább »
A férjem védelmében: A 7 legátlátszóbb ok, miért ne váljunk el, avagy szakítsunk

A férjem védelmében: A 7 legátlátszóbb ok, miért ne váljunk el, avagy szakítsunk

Az Ördögnek sincs jobb ügyvédje, mint amilyen egy olyan nő lehet, aki a férjét, avagy párját vette védelmébe és szenvedélyesen próbálja megmagyarázni, miért ne váljon el tőle, avagy szakítson vele.  Pedig hosszú évek óta nem kap szerelmet, romantikát, még csak egy jó szót se, nemhogy egy nyaralást. Lassan már nőnek sem érzi magát mellette. Az még rosszabb, ha csak bántást és fájdalmat kap tőle. De ez a 7 átlátszó ok mindig megmenti a nyavalyásokat!

Tovább »
Mennyire élvezed az életedet? - Képes lélekelemző teszt

Mennyire élvezed az életedet? - Képes lélekelemző teszt

Ezt a tesztet egy londoni pszichoanalitikus csoport állította össze, és nem meglepő módon az élet édességére való tekintettel, ínycsiklandó palacsintákkal illusztrálták az egyes személyiségtípusokat. Vajon te melyik típusba tartozol? Teszteld magad, és tudd meg, mennyire élvezed az életet!

Tovább »

Kalkulátor

Aloe Vera, a gyógyító csoda

Az aloe vera jótékony hatásait már több évtizede ismeri a szakirodalom, de még mindig nem olyan népszerű, mint gondolnánk.

Még több kalkulátor »

Szakértők

Tarcsay Mária

Szín- és stílus tanácsadó

Kérdezz! »
Összes szakértő »
Tarcsay Mária

Társkereső

Társkereső
Eszter Mária Marcsi Eva Erika Éva 
Társkereső
Antal Attila Preky69 Gyula Attila 

Még több társkereső »

Női Portál oldaltérkép