Angyalok és a vallások

Mindig velünk tartottak

Az angyalok aranykora Európában a késő középkorra esett, de a XIV. században véget ért, amikor a fekete halál, a pestis végigsöpört a szárazföldön, széthintve mérgét az emberek és angyalok között egyaránt. Ezután következett az inkvizíció. Eltérően a legtöbb szeszélytől, az angyaloknak sikerült képben maradniuk az emberiség viharos történelme közepette, előtérben, vagy háttérben, nem számított nekik. Lépést tartottak az időszerű öltözködési hóbortokkal, elfogadták az új képzőművészeti irányzatokat, és jelenlétüket tudomásukra hozták mind az egyházi közösségeknek, mind a tudományos köröknek. Képeik kastélyok, templomok, szentélyek, családi otthonok és a magasabb tudományok csarnokainak falát díszítették. A fehér kecskebőrtől kezdve az égi selyemig bármit magukra öltöttek, és velünk tartottak.

A keleti vallások

A keleti vallások (a hinduizmus, a dzsainizmus és a buddhizmus) követőinek az angyalokban való hite kevésbé nyilvánvaló. Ők az elhunyt szeretteiktől kapott üzenetekben, a meditációkban, a magasabb énen keresztül kapott értékes információkban, újratestesült bölcsekben és más szellemekben bíznak. Az angyali seregek erejét ugyan belefoglalták hiedelemrendszereikbe, de gyakran mellőzve magukat az angyali lényeket. Ők segítőkész szellemeknek hívják őket. Hisznek bennük, és végül is ez számít. Nem fontos, miként foglalkoznak a gondolattal, fő az, hogy használják a hitet.

A nyugati vallások

A nyugati elme számára a megfoghatatlant, konkréttá kell tenni ahhoz, hogy fel tudja fogni. A nyugati vallások nem tudnak megállapodni abban, hogy az angyalok kicsodák, vagy micsodák, sem abban, hogy mekkora hatással vannak az emberek életére. Még azt sem tudják eldönteni, miként foglalják bele rendszerükbe az angyalokat. A vallások felépítménye látszólag a vitákon és érveken alapul. Például konzervatív katolikusok egy bukott angyal mellett érvelnek, míg más katolikusok úgy érzik, minden ember felelős a saját tetteiért. Egy mitikus bukott angyal hibáztatása nem ad választ minden problémánkra. Luther Márton a protestáns vallás alapítója kétkedett az angyali seregekben, viszont Aquinói Szent Tamás, Albertus Magnus tanítványa szoros kapcsolatban állt velük. Megírta a Summa Theologicat, amely az angyalok létezésének részletes leírását adja. Sokan angyali orvosnak tartották. A Mormon vallás alapítója, Joseph Smith pedig 1930-ban álmában kapott üzenetet az angyaloktól, akik elvezették egy helyre, ahol aranylemezekre vésett próféciákat talált. Miután lefordította a Mormon könyvét, a lemezeket visszaadta az angyaloknak és azokat többé senki nem látta.

Egyetemes energiák

Ha egy kicsit a dolgok mélyére ásunk, akkor kiderül, hogy az angyalok az egyetemes energiák archetípusai. Olyan gondolatok, amelyek időben megelőzik a vallásokat és törzsi kultúráinkból, fejlődéstörténeti emlékeinkből és spirituális visszaemlékezésekből származnak. Nem azért léteznek, hogy egy bizonyos rendszert szolgáljanak, hanem, hogy segítsék az embereket és a bolygó más lakóit. Az angyalok létezése nem függ vallási rendszereinktől, inkább olyan rejtélyt jelentenek, amelyet a vallási rendszerek minden korban próbáltak megfejteni.