A dobostorta megalkotója Dobos C. József (1847-1924) híres pesti cukrászmester volt. Amikor 1884-ben elkészítette a róla elnevezett édességet, célja az volt, hogy olyan tortát készítsen, amely a kor kissé elmaradott hűtési technikái mellett is hosszú ideig fogyasztható és élvezhető marad.
A tortát először 1885-ben, az első Budapesti Országos Általános Kiállításon mutatta be a nagyközönségnek. Első kóstolói között ott volt Erzsébet királyné és I. Ferenc József is. A dobostorta ezután vált ismertté Európa-szerte. Más volt, mint az addig megszokott torták. Kitűnt közülük egyszerű eleganciájával, hiszen akkoriban az emeletes, felcicomázott torták voltak a megszokottak. Másik titka a vajkrém volt, amelyet akkoriban még nem ismertek, a torták főzött krémekkel, tejszínhabbal készültek. Mind a csokoládés vajkrém, mind a tészta masszája Dobos C. József találmánya volt.
A hagyomány szerint az édes vajkrémre a vajat köpülő fiú tévedése vezette rá, aki só helyett cukrot tett a köpülő edénybe. A cukrászmester az „elrontott” vajból alkotta meg híres művét.
Dobos C. József egész Európát beutazta, hogy megismertesse a nagyközönséggel művét. Nyomában a cukrászok sikertelenül próbálták megfejteni a torta összeállításának titkát, hiszen a receptet féltve őrizte. A dobostortát társzekereken, sózott jég között szállították műhelyéből Nyugat-Európa városaiba. 1906-ban, amikor visszavonult, átadta az eredeti receptet a Fővárosi Cukrász és Mézeskalácsos Ipartestületnek, azzal a feltétellel, hogy bármelyik ipartestületi tag azt szabadon felhasználhatja. Ma az egész világon ismerik a dobostortát, és receptjének kis eltérésekkel több, mint 100 variációja ismert.
A tésztához:
• 6 tojás,
• 12 dkg porcukor,
• 10 dkg liszt,
• 3,5 dkg olvasztott vaj
A krémhez:
• 12 dkg kristálycukor,
• 15 dkg vaj,
• 4 dkg kakaó,
• 10 dkg vaníliás cukor,
• 1 evőkanál rum vagy kevés rumaroma
A karamellbevonathoz:
• 15 dkg cukor,
• 1 kávéskanál citromlé
A tojásokat kettéválasztjuk. A fehérjét a fele cukorral kemény habbá verjük, a maradék cukorral habosra kavarjuk a sárgáját. A fehérjét a sárgájába óvatosan belekeverjük és óvatosan hozzáadjuk a lisztet és a megolvasztott vajat. Olajozott, lisztezett sütőlemezre hat darab egyforma méretű, vékony, kerek lapot kenünk, és180 C°-on megsütjük.
A cukrot 0,5 dl vízzel felfőzzük, majd langyosra hűtjük. A vajat a kakaóval simára keverjük és a langyos cukorszirupot fokozatosan belekeverjük, majd jól kihűtjük. A már lehűlt krémbe végül beletesszük a rumot és a vaníliás cukrot.
A cukrot a citromlével egy edényben, állandó keverés mellett addig melegítjük, amíg karamellizálódik. Ekkor az egyik lapra ráöntjük a karamellt, és gyorsan elsimítjuk egy megvajazott pengéjű késsel, mert hamar megszilárdul.
Az öt lapot megkenjük a krémmel, a hatodik lapot bevonjuk a karamellizált cukorral. Ha elsimítottuk a karamellt, akkor vágjuk egyenlő szeletekre és a tésztalappal együtt helyezzük rá a kész tortára. Oldalát megszórhatjuk darált dióval vagy mandulapelyhekkel.
A nagy mesélőnek, Jókai Mórnak kedvence a tiroli máj volt és több más, szívesen fogyasztott étele közül talán a legismertebb a nagy szemű babból és füstölt malackörömből készült leves, amit az író saját írásaiban „görögolvasó arany- vagy angyalbakkancs” kifejezéssel illetett. Mint mondta, olyan nagy szemű bab kell hozzá, mint a görög szerzetesek rózsafüzérje, és az omlós füstölt malacköröm színre arany, formára meg, mint az angyalok lábbelije. Jókai felesége, Laborfalvy Róza, a gyönyörű, ünnepelt színésznő sokat időzött a tűzhely mellett; aszalt szilvás orjalevese, sertésbordája nagy népszerűségnek örvendett vendégei körében. A pazar lakomák végén kedvelt csemege volt a Jókai-háznál a jégbe hűtött dinnye rummal és tejszínhabbal.
• 400 g száraz tarkabab
• 150 g tisztított gyökér
• 150 g tisztított sárgarépa
• 100 g tisztított zeller
• 50 g vöröshagyma
• 100 g zsír
• 100 g liszt
• 500 g debreceni kolbász
• 500 g sertéscsülök
• 2 gerezd fokhagyma
• 1 babérlevél
• 1 csomag petrezselyemzöld
• 6 dl tejföl
• 2 liter csontlé vagy húsleves (ha nincs csontlé vagy húsleves, vízzel is készíthetjük)
ízlés szerint só, fűszerpaprika, ecet
A babot jól megmossuk, és főzés előtt egy éjszakára beáztatjuk.
A víznek jól el kell lepnie a babot.
Másnap csontlében vagy húslevesben (vízben) feltesszük főni a csülökkel és debreceni kolbásszal együtt. Hozzátesszük a babérlevelet. A debrecenit 10 perc elteltével kivesszük a levesből és félretesszük. Amikor a bab puhulni kezd, hozzáadjuk a kockára vágott vegyes zöldséget és a 2 gerezd fokhagymát, melyet kissé vágjunk be. Lassú tűzön főzzük. Ha a csülök megpuhult, kivesszük a levesből. Elkészítjük a magyaros rántást (zsír, liszt, finomra vágott vöröshagyma, fűszerpaprika), ezzel a rántással sűrítjük a levest. Tejfölt adunk hozzá úgy, hogy a levesből egy keveset szedünk a tejfölhöz és így adjuk a leveshez. Ecettel enyhén ízesítjük. A főtt csülköt kicsontozzuk, apró kockákra vágjuk, a debrecenit karikákra vágjuk és a forrásban lévő bableveshez adjuk.
Déryné, a híres színésznő naplójában részletesen megemlékezik arról a kulináris élvezetről, amikor először kóstolta a kolozsvári káposztát.
• 2 kg savanyú káposzta
• 30 dkg füstölt kolbász
• 75 dkg disznóhús
• 2 dl tejföl
• 15 dkg rizs
• 1 fej vöröshagyma
• 1 csésze húsleves
• zsír, só, paprika ízlés szerint
Elkészítés: A savanyú káposztát kinyomkodjuk, majd utána megpároljuk. A rizst kevés zsírban megpirítjuk, utána a húslevesben kifőzzük. A hagymát forró zsírban aranybarnára pirítjuk, a sertéshúst megdarálva a hagymához tesszük a serpenyőbe, összekeverjük vele, és jól átpirítjuk. Ezután levesszük a lángról, s hozzákeverjük a paprikát. Tűzálló edényt zsírral kikenünk, majd a kissé átpárolt savanyú káposzta egyharmadát beletesszük, arra a sertéshús és a rizs felét, valamint a kolbászt karikára vágva. Ráöntjük a tejföl felét, majd befedjük a savanyú káposzta harmadával, a hús és a rizs maradékával, végül ráborítjuk a megmaradt savanyú káposztát. A tejföl fennmaradt részét ráöntjük a káposztára, szétkenjük rajta, majd kolbászkarikákkal díszítjük. Előre melegített sütőben, fedő nélkül átsütjük.
Adja meg születési időpontját!
VAGY
EZT EL KELL OLVASNOD
ÁLLATI CUKISÁGOK
HÍRLEVÉL
