UTAZÁS

Útikalauz a bakonyi betyárok vidékére

Szerző:
Szabó Anna
Az egykori erdőrengetegek megritkulhatnak ugyan, de a Bakony-vidék ma is a legszebb, legvonzóbb tájak közé tartozik. Omlatag öreg várai daliás időkre emlékeznek, ősi kulturális centrumai a letűnt századok hangulatát ötvözik egybe a jelenkor friss pezsgésével.

 

Mivel a Bakonyt turistautak hálózzák be, számtalan turistaház, illetve fogadó között válogathatsz Zircen, Gézaházán, Bakonybélen, Sümegen, Nagyvázsonyban, Tapolcán, Farkasgyepűn. Nagyjában-egészében a Bakony Veszprém megyével azonos, de mégis elválaszthatatlan része a balatoni üdülő-kiránduló övezetnek.

 

Végig a KÉK jelzésen: Nagyvázsony - Úrkút - Városlőd - Németbánya – Bakonybél

Tömegközlekedéssel a veszprémi autóbusz-pályaudvarról közelíthetjük meg a Nagyvázsonyt. Érkezésedkor nem nagyon tévesztheted el az útirányt, hiszen a nagyvázsonyi buszállomás mellett álló barokk katolikus templomnál már ott is találod a kékjelzést, ami végig követned kell. De érdemes elidőznöd ezen a csodálatos környéken is, ami már a bronzkorban is lakott volt. Itt található a XIV. században épült Vázsonykó vár, melye később a Zichy család birtokába került. A kék jelzés, innen a várfal alól vezet le egészen a Vázsonyi-séd völgybe.

A barátságosan emelkedő kaptató célja a Kab-hegy, melynek déli oldalán a Kinizsi-kilátóból gyönyörködhetsz a panorámában. No és persze kifújhatod magad pár perc erejéig. Visszatérve a kék jelzésre, csodás vízmosásokon és füves nyiladékokon vezet az út egészen Úrkútig. Ha reggel indultál, eddigre már bizonyára megéhezel, ajánljunk figyelmedbe a Blue Beli éttermet vagy a Horváth Panzió konyháját.

Északra indulva a Csárda-hegyen kell át kelni, ahol a feltárt Őskarszt védett területe vár rád. Tovább haladva a vízmosás mentén a Csollányos-völgy tisztására érsz, mely ugyan télen pihenőhelynek már kissé hűvös, de szép látványt nyújt. Innen a Torna-patak völgyében, a vasúttal párhuzamosan futó országúton éred el Városlőd első házait. Tovább a megszokott túrajelzésen a Hölgykő csodálatos várát, a Torna-patak völgyét nézheted meg, végül a gyertyánostölgyeseken át érhetsz Németbányára. Innen gyalog 1-1,5 órás út Bakonybél.

 

Étteremajánló:

Ha a jó kis harapnivalóra vágysz, vagy a friss vidéki levegőn kellőképpen mardos az éhség, akkor a következő, házias ízeket kínáló gasztronómiai helyeket érdemes kipróbálni:

-Vadszőlő Szálló és Étterem 8427 Bakonybél, Fürdő u. 45.
-Gerence Fogadó 8427 Bakonybél, Fürdő u. 59.
-Aliz Panzió 8427 Bakonybél, Pápai u. 108.
-Vendégház 8427 Bakonybél, Fő u. 18.

 

 

Ezeket még látnod kell!

Érdekességek még a Bakonyban

 

Római fürdő Bakonynánán

Bakonynána főutcájáról balra kanyarodva, szintén az országos kék jelzésen végighaladva érheted el a Gaja-patak völgyét. A hegyek közé, az egyre szűkülő völgyben mindkét oldalon monumentális sziklákat láthatsz. Az erdei pihenőhelyet elhagyva juthatsz a Római-fürdő vízeséséhez. A patak hatalmas üstöket vájva ereszkedik le a függőleges sziklafalak közé, s bár egyre ritkábban zúg a víz, a változatos sziklaformák csodálatos élményt nyújtanak. A jobb oldalon barlangjelzés vezet a Savanyú Jóska-barlanghoz - vigyázat, esős időben csak nagyon óvatosan ereszkedjünk alá a sziklákon!

 

 

Bakonyszentkirályi műemlék templom

A bakonyszentkirályi műemlék templomot 1799-ben építették barokk stílusban, majd 1876-ban megújították. Az udvaron még látható egy középkori templom szentélyének maradványa. Érdemes megnézni a református templom szép orgonáját.

 

Cseszneki vár

Cseszneki várának pontos építési idejét nem ismerjük, valószínűleg a tatárjárás után, az 1260-as években építtette Cseszneki Jakab. Az 1300-as évek elején a Csák család birtokolta, a XIV. század első felében pedig a Garaiaké volt, virágkora a XV. századra tehető, a család gótikus lovagvárrá építtette át. A török időkben végvár lett, a győri országút biztosítására szolgált, s egy időre török kézre is került. 1609-ben kapitánya a költőként is ismert a Wathay Ferenc.

A vár utolsó történelmi szerepét a Rákóczi-szabadságharc idején játszotta, amikor a kuruc hadak ellátását biztosította. Később az Esterházyak tulajdonába került, akik 1780-ig birtokolták, s barokk várkastéllyá alakították át. Az osztrák várrombolási időszakot túléve pusztulását földrengés, majd villámcsapástól keletkezett tűzvész okozta. A Várhegy ma természetvédelmi terület. A Cseszneki vár az egyik legromantikusabb középkori várunk.

 

 

Fenyőfői ősfenyves

Fenyőfő nevezetessége a védett, csodálatos, homoki ősfenyves. Tudományos jelentőségére Kitaibel Pál, az Európa-hírű tudós 1799-ben hívta fel a figyelmet. Az ősfenyves állománya az őshonos erdeifenyő, amely 12-15 ezer évvel ezelőttről maradt fenn. Érdekességét az is adja, hogy a növényzet tökéletesen alkalmazkodott a száraz futóhomok talajhoz. Az ősfenyves Fenyőfőtől Bakonyszentlászlóig terjed, és megtekintése különleges élményt kínál. A fenyőfák között áll a Kitaibel Pál emlékére állított kopjafa.

 

Tési szélmalmok

A szeles Tési-fennsíkra épült holland típusú, forgatható tetőszerkezetű szélmalmok ipartörténeti emlékek. Még a XX. század elején is négy szélmalom működött a községben. Közülük ma kettő áll, a régebbi, a Held-féle szélmalmot - mely ma múzeumként látogatható - 1840-ben építette Pircher János ácsmester (Táncsics u. 17.), az Ozi-féle malmot 1924-ben Ozi János asztalos (Táncsics u. 32.).

 

Kőris-hegy - Gerence tanösvény

Az Északi-Bakony fennsíkjából emelkedik ki a Bakony legmagasabb pontja, a Kőrishegy (709 méter). A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság mintegy tíz évvel ezelőtt létesítette a Kőris-hegy oldalában látogatható Boroszlán tanösvényt. A Gerence völgyéből, az odvaskői parkolótól induló sétaút a Magas-Bakony Tájvédelmi körzet természeti értékeit tárja fel a látogatók előtt. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény egy hosszabb hét km-es és egy rövidebb két km hosszúságú útvonalat ajánl a látogatóknak. Az ajánlott nyomvonal a meglévő turista útvonalakra, azok látnivalókban legizgalmasabb részeire illeszkedik, lehetőséget kínál fokozottan védett természeti képződmények, élőhelyek és élővilág megismerésére is (Odvaskői-barlang, magyar gurgolya, fekete gólya stb).

 

Jásdi Csiklingvár

A vár építésének pontos időpontja nem ismert. Egy 420 m magas domb tetején elhelyezkedő, összedőlt várépület belsejében 1-1,5 m széles mészhabarcsos falmaradványok figyelhetők meg, amelyek egy négyszögű lakótorony még jól felismerhető falai voltak. A középkorban vadászkastélynak építették át. Közelében található a Téti-fennsík egyetlen forrásbarlangja.

 

Aktív pihenés: téli sportok Eplényben

Nemcsak Ausztriában vagy a hazai Bánkúton síelhetsz telente, hanem az egyre inkább kiépülő Eplényben. Akár száraz teleken is élhetsz kedvenc téli sportjaidnak, hiszen a hóágyúrendszernek köszönhetően mindig van fehér hótakaró a pályákon.

A kis erdei falu, Eplény a Bakony déli részén, Veszprém és Zirc között félúton található, jól karbantartott utakon érheted el. Eplény külterületén egy bekötőúton juthatsz el az Ámos-hegyi Pihenőerdőig, ahol Nordica Skiarena nevű megújult sípályarendszer találsz. Ha gyalogtúrára adnád a fejed, a piros túraútvonalon juthatsz el a pályákig.

Mivel elég új, és folyamatosan fejlesztik, meglepően jó állapotban van az eplényi síaréna. Sőt hazai viszonylatban kiemelkedő felszereltségű: 32 hóágyú, mágneskártyás beléptető rendszer, 3 csákányos lift és összesen 4,5 km pályahossz várja a vendégeket. A Síarénában a haladó sízők is megtalálhatják számításaikat, hiszen a hegy tetejéről sokféle utat választhatnak a lecsúszáshoz, így nem fogják hamar "megunni" a pályákat. Ráadásul itt találod Magyarország egyik legmeredekebb sípályáját, amelynek a lejtése néhol eléri a 30 fokot! Ha még nem tudsz síelni, de vonz ez a téli sport, akkor is érdemes felkeresned Eplényt, mivel a lankásabb pályák mentén 2 tanulólift és szakképzett oktatók várják a sporttal ismerkedőket, a kisebbek pedig játékkal egybekötve tanulhatnak a zárt oktatási területen felállított szórakoztató síóvodában. A kivilágított pályáik (1-es és 2-es) minden nap este 21 óráig fogadják a lelkes síelőket.

 

Szólj hozzá Te is!
SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL