Vízöntő

Vízöntő belső gyermek

Mi sértett régen és még ma is?

Kiskorodban úgy érezted, te vagy békítő a szüleid között. Te meg is tettél mindent, rosszalkodtál, betegeskedtél, hogy rád figyeljenek és ne egymásra. Folyton lavíroztál közöttük, hol az egyik, hol a másik oldalra álltál, hogy megmaradjon közöttük az egyensúly. Úgy érezted, te csak egy kiegyenlítő vagy, üresnek és dróton rángatott bábunak láttad sajat magad. Féltél, nehogy hibázz, ezzel is tovább szítva közöttük az ellentétet. Ezért aztán egyre kevesebbszer mondtad ki, amit valójában gondoltál. Csak olyasmit, amiből nem támad nézeteltérés.

Mitől félsz?

Sok mindentől. Hogy megrekedsz egy ponton, hogy rossz döntést hozol, hogy hibázol. A haragodat nem mered kimutatni, mert félsz, hogy elhagynak. Alkalmazkodni sem szeretnél, mert akkor elveszíted a függetlenségedet. Félsz, hogy elmerülsz a szürkeségben, a megszokásokban, a hétköznapokban. Félsz, hogy nem lesz olyan különleges az életed, amilyennek eltervezted.

Védekező stratégiád

Meg van a saját módszered, hogy biztonságban érezd magad. Ha túlságosan megérint valaki, hűvösen reagálsz. A túlszabályozott viselkedésben rejlik az erőd. Mindig tárgyilagos vagy, sosem mondod el a személyes véleményedet. Nem foglalsz állást, pártatlan maradsz. Ezért vagy sokak számára megfoghatatlan.


Vissza a cikkhez »