Tébolyult uralkodók

Képzeld el, amint felvonul a porondra a tíz leghíresebb kényszerzubbonyba csavart uralkodó.
A porondmester egyesével szólítja őket. Egyikük ekkor lép egyet előre és feje fölött felolvassák őrültsége megnyilvánulásait. A közönség heves kiáltásokkal, fujjogással reagál a hallottakra. Aki a leghangosabb hőzöngést váltja ki a nézőkből, az nyeri az őrültek a trónon című versenyt.

Néró, kérjük lépjen előre elsőként!

Nero Claudius Caesar
(i. sz. 37–68, császár i. sz. 54–68)

Édesapja: Cn. Domitius Ahenobarbus politikai szélhámos, kalandor
Édesanyja: Julia Agrippina Augustus császár unokája, Claudius császár felesége
Nevelői, majd tanácsadói: Seneca és Burrus

Életútja: Sorsa emlékeztet Caliguláéra. Anyja, Agrippina megölette férjét, mielőtt az elválhatott volna tőle, hogy fia császár lehessen. Néró ekkor 17 éves volt. És nem sokáig várt, hogy átvegye az irányítást. A kezdetben pozitív szerepben tetszelgő ifjú császár, pénzt osztogatott Róma lakosságának, és könnyebb, adómentes életet ígért. Agrippina eközben továbbra is a hatalom közelében maradt, a család magánügyeit és az ország belügyeit irányítva. Ám a hatalom megosztása nem tetszett a fiatal császárnak.

Hamarosan megkezdődött köztük a harc. Időközben Néró rájött arra, hogy vonzódik a művészetek, a népszerűség iránt. Cirkuszokban, arénákban lépett fel. Szavalt, énekelt és óriási tivornyákba vetette magát éjszakánként. Mivel ő volt az uralkodó, senki nem merte megkérdőjelezni tehetségét, ezért meggyőzte magát arról, hogy ő a világ legnagyobb művésze. Gyakran álruhába bújva járta a kocsmákat, sokszor utcai verekedésekbe keveredett.

Eszetlenül szórta a pénzt. Naponta új bútorokat vett palotájába.
A népnek mindegy volt, csak legyen mit enni és békében maradhasson. Innen ered a mondás: Cirkuszt és kenyeret! Lakomái déltől éjfélig tartottak, a híres uralkodó álmatlanságban szenvedett. Szellemi állapota rohamos romlásnak indult.


Az őrület jelei: Néró és anyja gyakran hált együtt. Legendák szerint még a lefüggönyözött hintóból is igen ziláltan szálltak ki.. sőt, állítólag élt a palotában egy rabszolganő, aki szinte teljes hasonmása volt az anyjának. Az ekkor húszas éveiben járó Néró egyre pajzánabb szexuális szokásokat vett fel. Férfiakkal közösült, majd kasztráltatta homoszexuális szeretőjét, női ruhákba öltöztette és menyasszonyaként tartotta maga mellett. Nyilvánosan csókolgatta, és mindenhová magával vitte.

Ezután újabb esztelenségeket művelt. Vadállat bőrébe bújva cölöpökhöz kötözött rabok nemi szerveit harapdálta, mert épp „ketrecéből kitört farkasnak” képzelte magát. A csoportos szex szinte mindennapossá vált homoszexuális szeretőivel. Egyik kedvenc szórakozása az volt, hogy az egyik felnőtt férfinek lányos hangon kiáltoznia kellett, mint aki most veszíti el a szüzességét.

Titokban olyan eszement törtvényeket hozott, melyekről senki sem tudott, ő mégis büntette annak megszegését. Ezek célja a vagyon elkobzása volt, mivel ekkorra már szinte minden anyagi tartalékát felélte.


Gyilkosságok: az elsőt, Claudius vér szerinti fia Britannicus ellen követte el. Egy vacsorameghívás alkalmával mérgezte meg, hogy többé ne legyen vetélytársa.

Néró és anyja között teljesen megromlott a viszony. Néró utasítására anyját mindenütt megaláztatások érték, rohadt gyümölcsökkel dobálták. Próbálta megmérgezni anyját, aki egy ideig ellenméreggel túlélte a merényleteket. A következő őrült húzása az volt, hogy anyja ágya fölé halálos álmennyezetet terveztetett. Hatalmas ólomsúlyokat rejtett el a plafonra, ha anyja lefekszik aludni, ez majd agyonnyomja. Agrippina szerencséjére erről is épp időben értesült. Ezután Néró hajókirándulásra invitálta anyját, jó szándékot színlelve.
A kirándulás végén, Néró több kisebb hajóra irányította utasait, így anyjának egy észrevehetetlenül preparált, két darabból álló hajó jutott, melyet a folyó közepén emberei másodpercek alatt elsüllyesztettek. Ám Agrippina tudott úszni. Másnap hajnalra megérkezett a hír, hogy anyja még mindig él. Ekkor nem maradt más lehetősége, bérgyilkost fogadott, aki könnyűszerrel végzett anyjával. A hírre Néró azonnal anyja holttestéhez sietett, és földöntúli örömmel tapogatta, méregette anyjának vérben úszó tagjait.

Ezután Néró egyre zavartabbá, feszültebbé vált, anyja szelleme hátralévő életét végig kísértette. Ennek ellnére Néró újabb és újabb családon belüli gyilkosságokat követett el. Megölte nagynénjét, majd a feleségét, aki a szintén őrült Claudius lánya volt. Először a hitvesi ágyban fojtogatta, majd házasságtöréssel vádolta, és ha nehezen is, de sikerült elválnia tőle, hogy tizenkét nappal később elvehesse Poppeát. Ám egy éjjel, amikor Néró késő éjjel került haza, és várandós felesége ezt szóvá tette, annyira feldühödött, hogy halálra rugdosta szerelmét.

Következő feleségéért újabb gyilkosságot követett el. Kiszemeltje akkor még Statilia Messalina lovag felesége volt, akit ezért gyorsan el kellett tennie láb alól. Ez után tovább folytatódtak az öldöklések.
Nemi erőszakot követően sógorával is végzett.

És ez még mind semmi. Poppeának volt egy kislánya, aki egy nap császárosdit játszott a többi gyerekkel. Erre Néró azt képzelve, hogy a kislányt arra nevelik, hogy ő legyen majd gyilkosa, parancsára vízbe fojtották a gyereket. Egy idő után már csak úgy, minden ok nélkül pusztán szórakozásból gyilkolt. Legkedveltebb módszere az volt, hogy orvosokat küldött áldozatai házába, akik eret vágtak a szerencsétleneken, majd hagyták őket elvérezni. Néró mindezen csak jókat nevetett, és egyszerűen „kezelésnek” nevezte halálos intézkedéseit.

A pirománia csak ezután következett. Kezdetben csak nézte a tüzet, majd úgy gondolta, hogy ő valójában nagy építész, ezért minden indok nélkül felgyújtotta Róma bizonyos negyedeit, és elégedetten szemlélte hogyan égnek porrá a szegények házai.

Így történt, hogy a tűz átterjedt a gazdagabbak palotáira és templomokra is, ezért lassan az egész nemesi réteg ellene fordult. Mikor felfogta, hogy hatalma bukáshoz közeledik, azt tervezte, hogy kiírt minden gallt a városból. Megmérgezi a szenátust, majd felgyújtja egész Rómát. Seregeinek azonban lassan elege lett őrült intézkedéseiből és mind nagyobb lett a lázadók száma. Hiába próbálta kizárni a külvilágot, nem akart értesülni a hírekről, a vész megállíthatatlanul közeledett. A lázadók már a sarkában voltak, de ő továbbra is a csak a szertelen szórakozásnak élt. Mikor ezt a város népe megtudta, mindenki az uralkodó ellen fordult. Nérónak, a haza ellenségének menekülnie kellett, akti elfogása esetén halálra vesszőztek volna. Végül megásatta saját sírját és megbízta rabszolgáját, hogy döfje át a torkát. Halála óráiban is azt hajtogatta, hogy mekkora művészt veszt el a világ. Végül második próbálkozás után sikerült elkövetnie az utolsó merényletet is, csak ezúttal saját maga ellen.

Különös intézkedései: Amikor szavalt, vagy énekelt, senki sem hagyhatta el a nézőteret, még a város kapuit is becsukták. Így történt, hogy egyszer egy vajúdó nő a közönség soraiban szülte meg gyermekét. Néró előadásai annyira szörnyűek voltak, hogy akadtak olyanok, akik halottnak tettették magukat, hogy koporsóban elhagyhassák a várost.