„Bárcsak megértenék az emberek, hogy az állatok ugyanolyan kiszolgáltatottak és ugyanúgy függenek tőlünk, mint a gyerekek; ezt a gyámságot ránk ruházták.” – James Herriot

Ez a mondat szerepel az egyik nagy Állatvédő Egyesület honlapján és egyben megadja az alaphangot is a cikkhez. Az állattartás nagy felelősség. Sokan nem is gondolnak bele, hogy nem elég megvásárolni hosszas könyörgés után a régen várt házikedvencet, hanem annak élete végéig gondoskodni kell róla. És ez a gondoskodás nem merül ki abban, hogy enni adunk neki. Akárcsak a házasságban: jóban-rosszban, egészségben-betegségben… mert bizony, ha megbetegszik, tetemes összegre rúghat a kórházi számla, nem beszélve a különböző oltásokról, illetve kiegészítőkről, legyen az póráz, akvárium vagy alom.

Több olyan egyesület, civil szervezet is van ma Magyarországon, akik feladatul tűzték ki az állatok jóllétét. Főbb feladataik a következők:

- Tanácsadást tartanak az állattartók részére, információt és tapasztalatot cserélnek mind a tagok, mind a többi állatvédő egyesület között.
- Oktatást szerveznek érdeklődő magánszemélyek részére, eljutnak iskolákba, óvodákba, ahol a gyerekek megtanulják a kulturált állattartás szabályait.
- Önkéntesek bevonásával próbálnak minél több helyre eljutni, hogy az állatvédő szervezetek munkáját megismertessék a társadalommal.
- Járják a menhelyeket, megpróbálnak – lehetőségeikhez mérten – minél több állatot kihozni, hogy rehabilitálják, szocializálják őket. Ezzel elkerülhetők a későbbi sérülések.
- Az állatvédelmi törvény támogatásával célul tűzték ki a tarthatatlan állatvédelmi állapotok felszámolását, azaz kivizsgálják a bejelentett/ismertté vált állatkínzási eseteket, ezzel segítve a hatóságok munkáját.
- Szaktanácsadást tudnak nyújtani a hozzájuk forduló hatóságoknak.

Néhány érdekesség, amiről kevesen tudnak

Például menhelyek számára lehetőség van az önkéntesekből álló kutyakozmetikusok segítségét kérni. Sokan dolgoznak szívesen szabadidejükben ezeken a telepeken, etetik, sétáltatják az állatokat, takarítanak utánuk, de arra már végképp nincs idő és energia, hogy széppé varázsolják a menhely lakóit. Pedig tiszta, gondozott bundával gyorsabban találnak új gazdit maguknak!

Létezik online gazdi-képző is az interneten, ahol megtudhatjuk, mit tegyünk, ha a kutyánk mindenkire rámorog, vagy nem hajlandó lemászni a kanapéról. Hogyan nyugtassuk meg a petárdázástól halálra rémült kedvenceket – és más fontos témák.

A megfontoltság fél siker

Lényeges, hogy háziállatot alapos megfontolás után, lehetőleg szakember tanácsát meghallgatva válasszunk. Másmilyen állat való egy nyugdíjas házaspárnak a panelház nyolcadik emeletén és más a kisgyerekes család izgő-mozgó apróságaihoz. Sok későbbi sírás elkerülhető, ha igényeinket és adottságainkat alaposan felmérjük és lehetőleg a befogadásra váró állatéhoz igazítjuk.

Miért van szükség az Állatvédőrségre?

Sajnos gyakran előfordul, hogy menet közben lesz egyszer csak elege a gazdinak, és kidobja korábbi kedvencét. Ilyeneket olvashatunk szép számmal a Facebook-on is, ilyenkor jönnek képbe az állatmentők, az állatvédőrség emberei. Elmennek érte, megkeresik, befogadják az állatot és minél hamarabb ideiglenes elhelyezést biztosítanak számára. Ez lehet menhely, de jólelkű magánember is, aki alkalmanként szívesen befogadja a meghurcolt jószágokat.

Az Országos Rendőrfőkapitányság és a nagy állatvédő szervezetek 2011-ben megállapodást írtak alá, amelynek tárgya az állatkínzás és a természetkárosítás elleni összehangolt, hatékony fellépés és az információcsere. Felmerült az állatvédőrök képzésének lehetősége, és a rendszer kidolgozása is. Reményeik szerint a képzés végeztével például együtt mehetnek majd be magánterületre, vidéki portákra a rendőrökkel. Ugyan hatósági jogkörük nem lesz, de bíznak benne, hogy egyre több jogosítványhoz jutnak majd, mert erre hatalmas társadalmi igény mutatkozik.
Szomorú tény, hogy átlagosan naponta 2-3 állatot ér olyan súlyos bántalmazás, mely esetben a rendőrség segítségét kérték. És ezek csak az olyan esetek, ahol a szemtanúk tudták, hová fordulhatnak. Sajnos azonban az állatkínzások száma ennél jóval magasabb, ám a legtöbb esetben vagy nincsenek szemtanúk, vagy ha vannak is, nem tudják hová, kihez fordulhatnak segítségért.

Különösen súlyos esetben feljelentést is tesznek az állattartó ellen, ami akár börtönbüntetést is jelenthet. Az elmúlt években megerősödtek az állatvédő szervezetek, a köztudatba is bekerült, hogy nem lehet bántalmazni az állatokat. Talán mindenki hallott már arról a rendelkezésről, amely szerint tilos a halakat gömb alakú akváriumban tartani. De vajon miért? Nos, a válasz a következő: ugyanakkora vízmennyiséget egy gömbbe öntve kisebb lesz a szellőző vízfelület, mint egy téglalap alakúban. Így a halak oxigénhiányban szenvednek.