Úgy érzed, született szerencsétlen vagy?

A boldogtalanság állandó kételkedésben gyökerezik. Aki folyton önvizsgálatot tart, hogy éppen boldog-e, az végcélnak tekinti az érzést – és biztosan nem éri el. Az ember akkor boldog – meglehet, hogy csak percekre -, ha öröm járja át egész testét, például a gyermekei miatt, ha felépül egy betegségből, ha szívéhez közelálló zenét hallgat, ha epret eszik, vagy ha megtalálja elveszett kutyáját. Ezek pedig mindenki számára elérhetőek.

Aki éhes, az eszik, aki fáradt, az alszik

A folyamatos boldogság ártalmas lenne, hiszen a szervezet úgy van kialakítva, hogy időnként „rosszul érezze magát” – és ekkor rögtön tesz is valamit ellene. Ha tehát éhes, akkor eszik, ha fáradt, akkor alszik, ha fájdalmai vannak, kíméli magát. Ha az agyban ki lehetne kapcsolni ezt a „rossz érzést”, a boldogság minden létfontosságú reakciót megszüntetne, az emberek éhen vagy szomjan is halhatnának.

Az örömöt mindenki maga is „előállíthatja”. Persze, érzelmeit nem mindenki, és nem mindenkor választja meg. A friss szerelem úgy hat, mint a láz – akaratunktól függetlenül jön és megy. A képzelő erő is képes érzelmeket előidézni: a szexuális gondolatok ágyhoz kötődőket, a boldog emlékek örömtelieket.

A Kis herceg címszereplője szerint igazán csak a szívével lát jól az ember – a lényeges dolgok szemünk számára láthatatlanok maradnak. Ma már tudjuk, hogy a boldogság nem a szívben lakozik, hanem a koponyánkban lévő, nagyjából másfél kilós idegközpontban. Egész pontosan két, borsószem nagyságú dúcban: a mandulamagokban. Itt készülnek az érzelmek, például a boldogság is. Az érzést szinte mágnesként vonzzák magukhoz az öntudatosak, az elégedettek, az optimisták és a sok baráttal rendelkezők.

A két véglet

A szerencse fia

- Élvezi a pillanatot, nyugodtan tekint a jövőbe
- Szeret dolgozni és sportolni, kedveli a kihívásokat és képes felülemelkedni a mindennapos gondokon.
- Társasági ember, sok időt és energiát fordít a szerelemre, barátságra és a társas életre.
- Mindig a lényegre koncentrál, keresi a boldog pillanatokat.
- Egy lelkiismeretes kertész nyugalma jellemzi – kitartó, türelmes és képes lemondani bizonyos dolgokról.

A szerencsétlen flótás

- Azt a bizonyos gént hordozza magában, amely úgy szabályozza a szerotonin-háztartást, hogy tulajdonosa hajlamos lesz a bosszúságokra, félénk, búskomor és borúlátó.
- Savanyú arckifejezésével elűzi magától a boldog embereket, barátokat, agya folyamatosan a pesszimizmusra áll rá.
- Elszigetelődik, szinte kerüli a boldogságot: a barátokat, a szerelmet és a társaságot. A magány megöli az örömöt.
- A munkát szükséges rossznak, a szabadidőt a lustálkodás idejének tekinti. Nem ismeri az elsöprő öröm érzését.
- Állandó feszültségtől (pl. tévé) és túltápláltságtól (gyorséttermek) szenved. Ezektől még jobban unatkozik, képtelen bárminek örülni.
- Siratja a múltat, minden mosoly mögött hamisságot sejt. Folyton reménykedik a boldogságban, amely azonban csak valamikor a jövőben jön el – talán.

Ha egy kis boldogságra vágysz

Csokoládé

Nem csoda, hogy a szomorú ember nassol. A csokoládé andamin nevű hatóanyaga úgy hat a szervezetre, mint a hasis.

Banánturmix

A tej morfinszerű, a banán pedig feldobó-mámorító anyagot is tartalmaz.

Színek

A narancssárga élénkít, felpörget, a sárga felvidít, például virágok formájában az asztalon.

Könnyek

Amikor elerednek, az agy ópiumszerű anyagot választ ki, amely csökkenti a gyász érzését.

Fény

Mindennap tankold fel magad fénnyel – legalább egy órán keresztül.

Illatok

Az illóolajok (pl. narancsból) nyugtatólag hatnak, és jókedvre derítenek, a rózsa kiváló antidepresszáns.

Mozgás

Napi 30 perc tánc vagy kocogás felszabadítja a szervezet saját endorfintartalékait (ez a boldogság hormonja).