UTAZÁS

Tibet - ahol érezhető a Teremtő közelsége

Szerző:
Szabó Anna
Tibetet nem a távolság teszi misztikus úti céllá. Aki el kezd keresgélni, nagy szegénységben élő, de boldog embereket talál. Az ország lakói elszigetelve a külvilágtól, alkalmazkodva a ritka magashegyi levegőhöz, kimagaslóan magas kort élnek meg. Mindamellett, hogy életkörülményeik igencsak zordak, emberfeletti erőfeszítésre képesek.

 

Elég, ha csak a tibeti zarándokokat nézzük, akik szegényes felszereléssel olyan utakat tesznek meg, melyek a nyugatról érkező turistákat, igen csak megviselik.


Magasságok, melyekről mi csak oxigénpalackkal álmodhatunk


Tibet misztériuma adódhat fekvéséből. Összehasonlításként: Magyarország legmagasabb pontja a Kékes, 1014 méter, ezzel szemben valószínű, hogy Tibet legalacsonyabb pontja is magasabban van ennél! Tibet legmagasabb pontja és a Föld legmagasabb hegycsúcsa - a körülbelül 8850 méterével - a Mount Everest, tibeti nevén Csomolungma. Nem mehetünk el a tény mellett, hogy Tibet hegyei nem csak magasságukkal tűnnek ki! Itt található bolygónk koronacsakrája a Kailas-hegy. Aki a térképen keresi ezt a szent helyet, keresse a föld nagy hegyláncait, melyek itt húzódnak, vagy Ázsia legnagyobb folyóit melyek, a Gangesz, az Indus, a Sutlej és a Brahmaputra, szintén érintik ezt a különleges helyet.


Tibet jelképe a Potala Palota


A tibeti emberek minden napjainak szerves része a vallás. Papok, szerzetesek és apácák aktív szereplői a tibetiek mindennapjainak. Nem meglepő, hogy az ideérkezők úti céljai között szerepelnek a kolostorok, monostorok, és különböző vallási vezetők temetkezési vagy lakhelyei. Ahogyan a mindennapokban elfogadott a nélkülözés, úgy a vallási épületek építésénél és gondozásánál minden, ami drága, luxus, csillogóan fényes, nem csak elfogadott, de kívánatos is. Ez tükröződik Tibet vallásának és történelmének jelképében, a Potala Palotában is. Hagyományosan ez volt a dalai lámák téli rezidenciája, 1959-ig, Kína tibeti megszállásáig.


A tibetiek hite szerint a palotát az istenek építették egyetlen éjszaka alatt. Ez már csak a méretei miatt is kétségeket ébreszthet bennünk, de akiben szikla szilárd a hit, ezt kétkedés nélkül elfogadja. Ahogyan szerintük itt Avalokitesvara, vagyis „a látó szem", Tibet védőistene lakozik, az ő megtestesülésének tartják a dalai lámát. Történelmi utalások először a VII. században említik a palotát, melynek építése 32. Szongcen Gampo tibeti király nevéhez fűződik, ám ekkor még Hongshan-palotának nevezték. A 17. században az 5. Dalai Láma építtette újjá, miután 1645-ben a pekingi kormánytól hivatalosan is megkapta vallási címét. Ekkortól viseli a Potala-palota nevet.

1994 óta az UNESCO a világ örökség részeként tartja számon, amihez hozzájárulhatott az is, hogy nem régiben újra visszakapta régi csillogását, hiszen Peking mintegy 53 millió jüanért állítatta vissza eredeti állapotába. Az eredeti állapotot szó szerint érthetjük, hiszen a munkát végzők kizárólag korabeli anyagokkal dolgozhattak. Mindezt egy négy részből álló monumentális palota csoporton kellett kivitelezniük.


A középső Vörös Palotában, az egykori dalai lámák nyughelyén nyolc önálló pagodát találunk. Ezek közül nem egy arannyal bevonva, drágakövekkel, igazgyöngyökkel kirakva. Mindezt körülfonja a Fehér palota, ahol a mindenkori Dalai Láma lakik. Legmagasabb emelete a Dalai Láma déli palotája. Mivel az épület tetején van, reggeltől estig ragyogó napfény éri, ezért a Napfény Pavilonjának is hívják. Haladva tovább, elérkezünk az Alsó palotához, ahol a kormányhivatalok, a börtönök és az istállók kaptak helyet. Mindez a csoda egy parkban folytatódik, ami a Sárkány-király-tó nevet viseli.


A Potala palotát leírni a teljesség igényével nem lehet. Már önmagában a hely és az épület is lélegzet elállítóan pazar, de az évszázadok alatt itt felhalmozott tárgyak, szobrok, festmények számos kő- és fafaragvány, agyagszobor és szőnyeg, amit itt őriznek, óriási értéket képvisel. Az épület díszítéséhez használt nemes fémek, felbecsülhetetlen mennyiségű és szépségű drága kincsek csak tovább fokozzák a hatást, hogy leessen az állunk! Szerencsések azok, akik eljutnak ide, de még szerencsésebbek, akik be is jutnak a palotába, ugyanis a nagy érdeklődésnek köszönhetően a palotában lassan újra elkél egy kisebb felújítás. Tekintve, hogy 1984-ben mintegy kétezer helységet számoltak össze, de a tényleges szám akár hétezer is lehet ez nem kis munka lesz majd. De ne rohanjunk előre az időben, inkább a távolságot próbáljuk meg legyőzni és lessünk be, ha lehetőségünk nyílik rá egy egészen más világ mindennapjaiba! Lépjünk Kőrösi Csoma Sándor nyomába, aki már az 1800-as években felderítette nekünk Tibetet.

 

Szólj hozzá Te is!
SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL