PASISZEMMEL

Apa leszel, ha addig élsz is!

Szerző:
Szabó Anna
„A gyerekek? Nagyon aranyosak. Imádom őket. Ja, hogy neked is van egy… hm, ezt eddig nem mondtad. És én leszek a pótapuka? Hogy micsoda? Terhes is vagy? De hát erről nem volt szó! Persze, maradok. Van más választásom?”

 

 

 

Pasiszemmel az elsődleges célom az, hogy szórakoztassam az én elbűvölő Hölgy olvasóimat. Ugyanakkor néha nap azért komolyabb témák is terítékre kerülnek a férfiak asztalán, amiken mi is legfeljebb kínunkban mosolygunk. Az egyik, általam igen bölcsnek tartott ismerősöm – nem mellékesen elismert és népszerű énekes -, valamelyik nap azt mondta nekem, hogy két felnőtt ember között bármi megtörténhet, és bár ebben is sérülhetünk, az még nem tragédia. De ha már ott van egy harmadik, egy kis lurkó, akkor nagyon kell vigyázni, hiszen már az Ő életéért is felelősséggel tartozunk. Vele már nem lehet játszani. Persze, mással sem szép. Mégis, rengeteg alkalommal a gyerek lesz az eszköz ahhoz, hogy megmentsen egy házasságot vagy egy kapcsolatot, esetleg arra használják fel, hogy elszakíthatatlannak hitt láncot kössön a két fél közé. Az érzelmi zsarolás szolgálatába állítják. És ez nem olyasmi, ami elintézhető egyetlen vállrándítással. Ő ott lesz. Pasiként megszoksz vagy megszöksz? Megszökhetsz?

Baby on board

Nem fogom megjátszani, hogy a zsebemben lapul a bölcsek köve, hiszen nem kerültem még a fentiekhez hasonló helyzetbe. Ugyanakkor a környezetemben bőven volt – és van – példa ezekre a jelenségekre, így megközelítőleg pontos ábrát kaptam arról, hogyan is fest ez a kép Pasiszemmel. Azt hiszem, kijelenthetjük, hogy egy férfinak mindig nagy dilemma, ha olyan nőt sodor az útjába az élet, akinél már ott van egy gyerkőc. Legyen bármekkora az összhang, érezzék bármilyen jól magukat egymás társaságában, könnyen megbukhat a még el sem kezdődött kapcsolat azon, ha a Hölgy nincs egyedül. Nem is azt mondanám, hogy sok múlik a koron, hiszen itt inkább az érettség számít. Akad köztünk olyan, aki egészen fiatalon képes megbirkózni a szituációval, míg másnak még akkor is meredek ez a „lépcső”, amikor kortársai már bőven családot alapítottak. Komolyan át kell tehát gondolnunk, hogy belevágunk-e egy olyan kapcsolatba, ahol már ott tipeg egy bambino is – vagy már nem is csak tipeg… Igaz, más valamit elméleti síkon megközelíteni, és utána szembesülni a gyakorlati nehézségekkel.

Te nem vagy az apám!

Mert ha megfogalmazódik a férfiban a döntés, hogy vállalja – a remélhetőleg nem olyan gonosz – mostoha (apa) szerepét, akkor ugye általában elvárják tőle, hogy úgy is viselkedjen. De mennyi idő elteltével? Ha túl korán avatkozik bele olyan dolgokba, amikről eddig a csemete anyja döntött egyedül, akkor megkaphatja, hogy ez (még) nem az ő dolga; ha viszont kivonja magát a konfliktusok alól, akkor azért vehetik elő, mert nem próbál meg apaként viselkedni. Azt pedig egészen közelről figyelhettem végig, hogy szerencsétlen fajtársam hiába mondta meg a gyereknek, hogy nem úgy lesznek a dolgok, ahogy ő képzeli, a poronty mindig kisírta a maga igazát az anyjánál. Ezek után a papa-pótlék visszavonulót fújt, és levette a kezét az emberpalánta további sorsáról. Megteheti ezt? Kijelenthet ilyet? Ha elnézitek nekem, nem vállalkoznék az igazságtételre… Ha pedig a kissrác vagy kiscsaj nagyobbacska, akkor már saját véleménye is lehet, aminek hangot is adhat. A „Te nem is vagy az apám!” ezek közül a legfájóbb, amire túlságosan okosat reagálni sem lehet. Az „amíg az én kenyeremet eszed” válasz erre a XXI. században elég nevetségesnek tűnik – még Pasiszemmel is.

Azt mondtad, védekezel…

Öregapáink ismerték s jól tudták a mondást: „Nem kell minden szembejövő nőt megdugni, fiam!”. Mert abból baj lehet – tesszük hozzá mi. Igen nagy baj. Meglehetősen elvetemült kell, legyen az a Hölgyemény, aki már az első együttlét során szeretne teherbe esni. Vagy nevezzük inkább fondorlatosnak? Na jó, nem kell ennek rögtön a debütáláskor megtörténnie, de pont ezen a héten hallottam erről egy sztorit. A párocska amolyan minden mindegy alapon lefeküdt egymással, és hát azonnal összejött nekik, amin mások jó sokáig kísérleteznek… Az alkalmi együttlétből szerelem lett, és boldogan nevelgetik a gyerkőcöt, de… ez a tündérmese, ami ritkán történik meg. A legtöbbször a nő az előre meg nem beszélt terhességgel kényszeríti sarokba a „magvető” pasit. Ez legalább annyira undorító dolog – már meg ne haragudjatok -, mint mikor a fickók az anyagi helyzetükkel élnek vissza, vagy szimplán csak zsarnokoskodnak a csajon, miközben meg elvárják, hogy nekik mindent lehessen. Avagy mi ebből a legnagyobb tanulság: MINDIG használjunk gumit! De hát a mi fajtánknak aztán lehet beszélni…

Az anyját!

Geszti Péter még arról dalolászott, hogy „mit tehet a sejt, aki mit se sejt”, de vajon mit tehet a férfi, akit azzal szembesítenek, hogy apa lesz. Még Shrek, a hatalmas ogre is megroppant a szülői teher felbukkanó súlyától, képzelhetitek, mit érez ilyenkor a teremtés koronája… főleg úgy, hogy sok esetben pont hogy nem a véletlenül megesett anyát képzelte el majdani gyermekei anyjának. Csak egy viszonynak indult, aztán ez lett belőle. A legtöbbször mindannyian tudjuk, mi lesz ebből: házasság, ahol a mennyasszony már gömbölyödő hassal mondja ki az igent. De vajon megéri kikényszeríteni a holtomiglan-holtodiglant? Ahogy én látom, egyértelműen nem. Az érzelmeket nem lehet erőszakkal előcsalogatni. Az elején még próbálkozhat a férfi, barátkozhat a nem kívánt felállással, és ez akár évekig is eltarthat, de aztán eljön az a pont, amikor nem bírja tovább. Vagy ami talán még rosszabb: ott van, de inkább mégse. Folyamatosan félrejár, semmibe veszi a feleségét, börtönnek érzi az otthonát, és a gyerekre is neheztel – pedig Ő aztán semmiről sem tehet. És igen, van az a csoport, aki tűr, és beletörődik a sorsába. Pedig azt mondják, mindig van választási lehetőség. Csak nem mindegy, milyen áron.

 

Szólj hozzá Te is!

OLVASS TOVÁBB!

SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL