KÖZÉRZET

A félelmetes hátfájás titkai

Szerző:
Szabó Anna
Az „ismeretlen ellenség a legfélelmetesebb”, az ismeretlen eredetű fájdalom szüli a legnagyobb ijedelmeket.


Ez különösen igaz a gerinc megbetegedéseinél, amelyek időnként nemcsak fájdalommal, hanem zsibbadással, izomgyengeséggel, bénulással, vizelettartási problémákkal is járhatnak. Rémisztő tünetek.

Egy pszichológiai kísérletben két csoportra osztották a vizsgált embereket. Mindkét csoport tagjai laktátinjekciót kaptak (a laktát hatására a szervezet ún. pánikreakciókkal válaszol: emelkedik a pulzus, fokozódik a légzés, izzadás, remegés, félelem stb. alakul ki). A két csoport közül az egyik nem kapott semmilyen információt a várható hatásokról, a másiknak részletesen elmagyarázták, hogy az injekció hatására mit és meddig fognak érezni. Az eredmény egyértelmű volt; a felvilágosított csoport tagjai közül csak 30% esett pánikba, míg a „tudatlan” csoport 90%-a mutatott pánikszerű tüneteket.

Ha tehát látjuk panaszaink okát, a gyógyuláshoz vezető lehetőségeket és az ahhoz szükséges időt, a tünetek sem lesznek annyira ijesztőek. Nem fog kevésbé fájni a hátunk, csak a fájdalomhoz fűződő viszonyunk változik meg. Ez nagyon fontos.


A hátfájás lelki okai

Akármilyen valószínűtlennek tűnik, a hátfájások hátterében időnként nem szervi, hanem pszichés okok rejlenek. A pszichés eredetű fájdalom nem azt jelenti, hogy a fájdalom nem igazi vagy eltúlzott. Aki lelki eredetű fájdalomtól szenved, ugyanazt érzi, mint akinek szervi eredetű panaszai vannak. Nem hazudik vagy tetteti a betegséget.

Érdemes itt megjegyezni, hogy a lelki eredetű esetek közé sorolják azokat a betegeket is, akik pontosan tudják, hogy nincs semmi bajuk, és egyáltalán nem fáj a hátuk, csak a betegségre hivatkozva valamilyen kellemetlen eseményt szeretnének elkerülni vagy betegállományba vonulni. Tekintve azonban, hogy a panaszaiknak ugyanúgy nincs diagnosztikai eszközökkel kimutatható oka, mint azoknak, akik valóban átélik a fájdalmat, ezek az esetek is a pszichogén eredetű hátfájások számát növelik.

A test és a lélek működése elválaszthatatlan egymástól. Pszichés tényezők előidézhetnek testi tüneteket, a szervi okok pedig kihathatnak a pszichére. Előbbieket pszichoszomatikus, utóbbiakat szomatopszichés jelenségeknek nevezik. Minden ember megtapasztalta már ezt az összefüggést; gondoljunk csak a placebo hatására vagy a fogorvosi váróban tapasztalt élményekre.
Nehéz elfogadni a lélek és a test szoros kapcsolatát, hiszen a hátfájás és a lélek működése egymástól annyira távolinak tűnik, a köztük lévő kapcsolat annyira közvetett, hogy jogosan kételkedhetünk: csak azért hivatkozik az orvos lelki okokra, mert a fájdalom valódi eredetét nem tudta megtalálni.
A kételkedés természetesen érthető; nehéz elképzelni, hogy miért fájna valakinek a háta a szorongástól, mert a párja elhagyta vagy elveszítette a munkahelyét. Az is nyilvánvaló, hogy csak akkor szabad az orvosnak pszichés okokat sejteni a fájdalom mögött, ha a rendelkezésére álló diagnosztikai eszközökkel (fizikális vizsgálat, röntgen, CT, MR stb.) kizárta a szervi tényezőket. Előfordul, hogy az orvos nem elég alapos, és a ránézésre szorongó neurotikus benyomást keltő beteg – aki esetleg már többször járt a rendelésén, és eddig nem sikerült a panaszai okát kideríteni – panaszait elintézi egy legyintéssel: „Forduljon pszichológushoz!”

Időnként azonban valóban pszichés tényezők váltanak ki szervi tüneteket. Az emberi tudat sokszor nem hajlandó a szorongást okozó eseményekkel, konfliktusokkal foglalkozni, amelyek a tudattalanba szorulva testi tünetekként jelennek meg. A tudattalan az emberi pszichének az a része, ahol vágyak, félelmek, emlékek és gondolatok rejtőznek, és bár a létezésüknek nem vagyunk tudatában, magatartásunkat, érzéseinket mégis befolyásolják.

A hátfájás hátterében meghúzódó lélektani okok – bár a pszichoszomatikus jelenségek háttere rendkívül összetett – sokszor közel sem annyira rejtések, mint amilyennek első hallásra tűnnek. Felmerül a kérdés: ha nem fáj a akarom vagy a térdem, amikor szerelmi bánatom van, akkor miért fáj tőle a hátam? Egyrészt azért, mert nagyon elterjedt betegségről van szó; sok embernek fáj a háta, kézenfekvő rá hivatkozni. Másrészt pedig azért, mert a pszichogén hátfájástól szenvedő betegek tudják – vagy inkább érzik –, hogy a hátfájás okát pontosan diagnosztizálni sokkal nehezebb, mint pl. a felkarét vagy az alsó lábszárét. A fájdalom hátterében sokkal több ok húzódhat meg, a belső szervek rendellenességei, szív- és érrendszeri betegségek, idegrendszeri bántalmak, ortopéd betegségek és sérülések stb. Magyarul, több minden miatt fájhat az ember háta, mint valamelyik végtagja. Ennek megfelelően az orvos nehezebben találja meg a fájdalom okát, tovább lehet a betegségbe menekülni, amíg a beteg elvonulhat a világ szeme elől, hogy aktuális élethelyzetével és az abból eredő szorongásaival megküzdjön, vagy az önsajnálat édes mocsarában dagonyázzon (vagy tovább maradjon betegállományban). A hátfájás igen gyakori tünetéről lévén szó, ez a folyamat sokszor nem is tudatos. A válasz kézenfekvő: aki gyorsan ki akar találni magának valamilyen nem létező betegséget, rögtön azt mondja, hogy influenzás vagy nagyon fáj a háta.


Igenis hajlamod lehet rá!

Miért van az, hogy egyesek hajlamosabbak a lelki eredetű hátfájásra, míg mások kevésbé? Pszichológusok azonosítottak néhány személyiségvonást, amelyek gyakrabban találhatók meg olyan emberekben, akik pszichés eredetű fájdalmaktól szenvednek.
Ilyenek:
• Mély kötelességtudat és felelősségérzés másokért.
• Erős munkamorál, megbízhatóság.
• Rendíthetetlen elvárások magukkal és másokkal szemben.
• Merev, hajlíthatatlan erkölcs.
• Hajlam arra, hogy az egészségi károsodásra hivatkozva meneküljenek el a számukra kedvezőtlen helyzetekből.
• Külső kontroll.

A külső kontrollra külön is kitérnénk, ami az egyik leggyakoribb pszichés ok a fájdalom kapcsán. Hisz ez arra utal, hogy valaki a sorsát irányító események eredetét külső, befolyásolhatatlan oknak tulajdonítja („a sors rendelte így”). A belső kontrollal rendelkező emberek a történéseket saját magatartásuk következményeként értékelik, és hisznek abban, hogy befolyással vannak azokra. A krónikus fájdalmaktól szenvedő, külső kontrollos emberek hajlamosak a depresszióra, aggódóak, reménytelennek látják a küzdelmet a fájdalommal, rossz küzdési stratégiát választanak (pl. túl sok pihenés, evés, fecsegés a panaszokról.

 

Forrás:
dr. Erbszt András: Gerinc fájdalom nélkül
A hát- és derékfájás okainak és kezelésének közérthető kézikönyve

A hát- és derékfájás, a különböző gerincbetegségek egyre több ember életét keserítik meg, s mind többen kénytelenek szakorvost felkeresni. Az orvossal való találkozás során azonban sokszor nincs lehetőség arra, hogy valamennyi kérdésünkre részletes és - ami talán még fontosabb - érthető választ kapjunk.

Mi okozza a tüneteket? Pontosan mi fáj? Mikor kell orvoshoz fordulni? Mi történik a CT-, az MR-, az izotópvizsgálat során? Hogyan csillapítható a fájdalom? Elkerülhető az operáció? Mire számítsunk a műtét után? Milyen sportot válasszunk?

E hiánypótló kötet közérthető módon veszi sorra a leggyakoribb panaszokat, ismerteti eredetüket és a lehetséges kezelési módokat. Dr. Erbszt András széles körű orvosi tapasztalatának, közérthető, könnyed stílusának és életszerű példáinak köszönhetően megbirkózhatunk a legkülönbözőbb gerincproblémákkal.

Alexandra Kiadó
165x235 mm, 160 oldal, ára: 3.500,-Ft

 

Szólj hozzá Te is!
SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL