Itt ért partot Noé bárkája

A Szentírás beszámolója szerint öt hónapos és közel 1500 km-es hánykolódás után az Ararát hegy csúcsán állapodott meg Noé bárkája. Ez a világ újranépesülésének centruma, a hely, ahol Isten kijelentette: "Szövetséget kötök veletek, hogy soha sem lesz többé özönvíz a föld elvesztésére" (1Mózes 9:11).

A hegy környékén számos természeti jelenség és hagyomány őrzi az Özönvíz emlékét. Például a hegytől nem messze található, 1974 m magasan fekvő Van-tó és a mai Irán területén 1715 m magasan fekvő Urmia-tó vize sós. Mindkét tavat magas hegyek veszik körül, sem a Fekete-, sem a Kaszpi-tengerhez nincs kivezetésük. A bennük levő heringek az Atlanti-óceán északi részének uralkodó halai. E jelenségre az egykori Özönvíz történetre ésszerű magyarázatot adhat.

Az Ararát égbe törő, hatalmas ormát a XIX. századig senki nem próbálta meghódítani, a szerzetesek hite szerint Isten nem engedi, hogy bárki feljusson a "szent csúcsra", ahol állítólag még mindig ott hevernek Noé bárkájának maradványai…

A legendák, amelyek az Ararát lejtőin kószáló fantasztikus állatokról szólnak, nyilván megerősítették a hiedelmet, miszerint a csúcsot nem lehet megközelíteni. A rémisztő titokzatosságok meg a hegymászás kockázatai, lavinaveszély, sűrű köd, sziklaomlások vagy az időjárás hirtelen, szeszélyes változásai miatt, az Ararát meghódítására csak 1829-ben került sor, amikor egy 37 éves német professzor, Johann Jacob von Parrot harmadik próbálkozásra feljutott a csúcsra. Teljesítményének emlékére fakeresztet állított fel a hegytetőn.

Sokan nem hitték el Parrotnak, hogy valóban fent járt a hegyen. Ám a következő években további felfedező utakra is sor került, sőt 1876-ban a brit James Bryce a bárka lehetséges maradványait is megtalálni vélte. Talált ugyanis egy szerszámmal elvágott fadarabot, jóval magasabban, mint ahol a fa élettere lehetett. Eztán még többen jártak fent és hoztak magukkal „leleteket a bárkából”. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a fatöredékek radiokarbon-vizsgálata nem igazolta a Noé idejéből való származást, az ősi eredetet. Ezért általánosabb az a nézet, hogy a talált fadarabok középkori ereklyék maradványai, melyeket az Ararátra zarándokló szerzetesek hagytak ott.

A bárka történeti alapjának bizonyítása eddig nem megoldott. Tény azonban, hogy az Ararát hegy valóban „illő” hely a legendák számára, arra, hogy az új élővilág a vízözön után innen indult el a világ újbóli meghódításának útjára. A Greenpeace minden esetre építtetett egy bárkát a hegycsúcsra, a közelgő klímaváltozásokra való figyelmeztetésül…