Mit nézünk meg igazán egy nőn?

„A nőknek nagyon sok lehetőséget kínál az élet, hogy nőként viselkedjenek. Éljenek vele!” Tessék, ennyi az egész. Domi barátom, merthogy tőle való az idézet, gyönyörűen megfogalmazta eheti témánk kulcsmondatát. A válogatott urak alkotta társaságomat azért kerestem fel, hogy nekik szegezzek egy pofonegyszerű kérdést, amely eddig kimaradt a rovatból. Ez pedig így hangzott: mit néztek meg először egy nőn? Volt, aki csak odavágott hozzám egy Top 5-ös listát, de akadt, aki komoly indoklást is fűzött a rangsorához. Hölgyek, nincs ok az elkeseredésre, mert mindenki jó lehet valamiben! Így van ez nálunk, férfiaknál is. Egy csomó fickónak elvileg nem lehetne párja, mert megcsillan a fejbúbján a neonfény, nem látni az öve csatját a pocakjától, vagy akkora, mint egy nagyobb kutya ülve, és még sorolhatnám. Mégis, lehet, hogy remek a humora, már a mosolyától pattognak a női blúzok gombjai, vagy olyan érzéke van az öltözködéshez, mintha talján vér csörgedezne az ereiben. Mondhatjátok, hogy ez így rendben is van, de a pasikat csak a nők külseje érdekli: hogy mekkora a mellük vagy elég kerek-e a hátsójuk. Nem is hinnétek, hogy mennyire tévedtek…

Beszédes vonások

Ha látnátok a beérkezett listákat… az olyan testrészek, mint a keblek vagy a popsi – néhány kivételtől eltekintve – egészen hátul kullognak. Azzal már szerintem kevésbé okozok meglepetést, ha elárulom, hogy a csapat legtöbbje elsőnek egy Hölgy arcát nézi meg, külön figyelmet szentelve a szemeknek. Ám még mielőtt részleteiben elemeznénk a kis csibét, alapvetően szerzünk egy első benyomást róla. Nagyon hétköznapi a szituáció: a városban közlekedve szembe jön veled egy nő. Ahogy közeledik feléd, máris szerzel egy nagyon homályosan megrajzolt összképet róla, és ha ez elnyeri a tetszésed, akkor utána kezdesz csak el jobban rápörögni a részletekre. És lehet, hogy itt találunk valamit, ami aztán megfog ebben a tüneményben. Lehet az akár a keze, vagy egy elegáns cipő is. El sem tudjátok képzelni, hogy egymás között hányszor kezdik úgy a férfiak a beszélgetést, hogy „annyira nem tetszik az arca, viszont…” – és itt jön az, hogy melyik másik tulajdonságával vagy adottságával képes minket levenni a lábunkról. Feltéve, ha már első blikkre megmozgat bennünk valamit.

Jelentkezés csak egészalakos képpel

„Lehet, hogy közhely, de globálisan megnézek mindent egy nőn” – foglalta össze röviden követendő stratégiáját Domi, és hozzá nagyon hasonlóan vélekedett Berci is: „Nekem is az összhatás a fontos. Egyben, ahogy van, fogjon meg a lénye”. Tibi volt a társaság egyik olyan tagja, aki szigorúan pontokba szedte, hogy mire kíváncsi igazán a fehérnép alapos tanulmányozásakor, ám nem hagyta komment nélkül az általa leírtakat. „Alapvetően nálam úgy néz ki a sorrend, hogy a kisugárzás, az arc és a tekintet áll a legelőkelőbb helyen. A testi adottságokat illetően viszonylag nagy skálán lehet mozogni. Ez attól függ, hogy kinél hol helyezkednek el a jóízlés határai. Én minden nőn ugyanazt nézem meg, de extrémitások mindig vannak, így elképzelhető, hogy egy bájos pofi feledtetni tudja velem azt, ha például az alkata nem annyira nyerte el a tetszésem”. Látjátok, valahol itt van a kulcsa az egésznek, és ezt pedzegettem már a bekezdésben is. Nagyon ritka az olyan nő, aki valamilyen formában ne tudná felhívni magára a pasik figyelmét. Csak meg kell találnia, hogy miben erős, és utána arra építkezni. Persze csak úgy, hogy ízléses legyen az, amit felhúz erre az alapra – minden értelemben.

Mutasd, mit tudsz!

Nagyon fontos nekünk például az, hogy miben jelenik meg a nő. Itt is egészen változatos lehet a felhozatal, a lényeg, hogy az öltözködése kifejezze az egyéniségét. Ezen túl pedig már sok minden játszhat – még a legnagyobb kritikusoknál is. „Felőlem lehet akár kicsit alterosabb is a csaj, vagy akár rocker démon is, akkor lehet esélye, ha csinosan öltözik, és nem úgy, mint egy trampli” – vélekedett az egyik legfőbb megmondó emberünk, Attila. „Lehetőleg előnyös ruhákat hordjon, és ne nézzen ki úgy, mint egy ribanc. Persze, a helyzettől függően lehet, hogy ezt is másképp értékelném”. Igen, hiszen itt kap szerepet az, hogy amelyik nőnek valamelyik „alkatrészét” igazán szépre és kívánatosra formázta meg a teremtő, azt bizony tessék megmutatni a külvilágnak! Bencénél ilyennek számítanak a mellek, de Berci is azon az állásponton van, hogy ha a Hölgy rendelkezik valamilyen különleges adottsággal, akkor azt emelje ki bátran, mert „minden nő képes kihangsúlyozni az előnyös oldalát, és minden nőben meg lehet látni a szépet”. Persze akad, aki ezzel azért vitatkozna… „Én az alkatból nem engedek!” – vette vissza a szót Attila. „Ismerek helyes lányokat, akiknek nagyon szép az arcuk, de kicsit vaskosabbak, és nekem ez elég. Talán kavarok velük, de komolyan nem gondolnék velük”. Viszont van, aki meg kimondottan a husibbakra bukik közölünk, szóval ahogy már mondtam, senkinek sem kell elkeserednie. Meg különben is: a külső tényleg nem minden.

Amit nem lehet tanulni

Ugyanis van a nők birtokában valami, amitől simán átmegyünk sűrűn nyáladzó és vonyító kutyába. De ezt nem vehetik sem meg, sem fel, nem fogyhatnak belőle és nem operáltathatják át, nem vasaltathatják ki és nem vehetnek belőle minden szezonban újat. Ez vagy van, vagy nincs nekik. Ez pedig a kisugárzás. „Ezt nem lehet megnézni egy csajon, mégis számít abban, hogy egyáltalán felé pillantunk-e” – hívta fel a figyelmet Attila erre a megfoghatatlan női vonzerőre. „Vannak olyan nők, akik annyira nem tutik, nem is az utolsó divat szerint öltözködnek, mégis, amikor belépnek valahova, valósággal izzik körülöttük a levegő, és egyből az érdeklődés középpontjába kerülnek. Talán ezt nevezik kémiának…” – morfondírozott barátunk. Az bizony egy igencsak utált iskolai tantárgy volt, ellenben a mindennapi életben ez férfi és nő között elengedhetetlen ahhoz, hogy belobbanjon az a bizonyos szikra. Aztán lehet tovább kísérletezni. Ha az első benyomás pozitív volt, utána már minden sokkal gördülékenyebben megy.