Körmöspofon!

„Rettegj, félj és borzadj! Szörnyű sárkány, körme nagy!” – énekeltük boldogan ártatlan gyermekkorunkban. Aztán férfivá érve ráeszméltünk, hogy az a köröm bizony tényleg lehet nagy, bár már egyre ritkábban találkozunk a természetes változatával. Bezzeg az idézett Süsünek még fogalma sem volt arról, hogy némi műkörömmel még félelmetesebbé tehetné a mancsait. Amúgy túlzás lenne azt állítani, hogy a falka tagjai különösebben lázba jöttek volna az eheti témától. Ezzel ellentétben női társaságban kisebb orgazmust idéz elő, ha valaki előkapja az épp piacra dobott új körömlakkok katalógusát. Néhány véleményt azért ezúttal is kiszuszakolt magából a kanbrancs, és arra az álláspontra jutottunk, hogy sok mindent tehetnek a nők a kacsójukkal, ameddig igényesen művelik azt. A folytatásból, kedves Hölgyek, megismerhetitek azt is, hogy lehetőség szerint hogyan ne kerüljetek uratok és parancsolótok színe elé – már persze a karmaitok tekintetében -; no meg kitérünk egy speciális területre is – gondolom, kitaláljátok, mi lesz az. Nézzünk is akkor a körmötök alá – vagy inkább fölé – Pasiszemmel.

Köröm-öröm – első felvonás

Arra a konszenzusra jutottunk az úriemberekkel, hogy az égvilágon semmi baj sincs a körömápolási szokásaitokkal, még akkor sem, ha éppen a műkörmösnél múlatjátok az időt. Addig legalább kedvünkre leülhetünk a számítógép elé, hogy valamelyik öldöklős játékon kiéljük gyermeki énünket. Még magam is meglepődtem, hogy senki sem kelt ki a műkörmök ellen, hanem az volt az álláspont, hogy lehet a köröm mű vagy természetes, csak ízléses legyen. No meg ápolt kezeken helyezkedjen el! „Nincs különösebb preferencia nálam. Lehet hosszú, lehet rövid, lehet mű vagy természetes, igazából tökmindegy, csak legyen szép és ápolt a Hölgy keze” – vállalkozott az első felszólaló szerepére Bence. „Halkan jegyzem meg, hogy én általában észre sem szoktam venni, hogy milyen egy nő körme. Mondjuk lehet, hogy ez az én szegénységi bizonyítványom…” – tette hozzá bocsánatkérően barátunk, de mivel a gyengébb nemet senki sem képviselte az asztalnál, ezért mi ezt simán elnéztük neki. A szó fonalát pedig kisajátították maguknak a B betűsök. „Nekem azért van kedvencem, ez pedig a francia lakk!” – vette ki a részét az eszmecseréből Berci. „A visszafogott színeket szeretem, de alatta felőlem is lehet akár mű, akár természetes a köröm”. Egy sorral visszább haladva az ABC-ben, Anti kért magának szót a miért szeretjük a körmöket témában. „Én abba a táborba tartozom, akiket el lehet bolondítani a körmökkel. Azonban szerencsém nem nagyon volt hozzá, mivel eddigi párocskáim nem igazán növesztettek vagy ragasztottak karmokat, és nem is nagyon festették, maximum átlátszóval, ami a férfiszemnek láthatatlan. De amúgy bírnám a körmöket, izgató annak húsba vágó karmolása és tekintélyt parancsoló markolása”. Na, kezdünk jó irányba haladni, de előtte tudjuk még le a kellemetlenebb dolgokat.

Kár(k)öröm

De akár is az lehetne az alcímünk, hogy: Karom, ezt én nem akarom! Avagy másképp: drága Hölgyek, milyen ne legyen a körmötök, ha férfiemberrel sodor össze a jószerencsétek. „A műkörmöknél kifejezetten utálom a mostanában divatos vámpír karmokat, művészi nevén stiletto-t” – mélyült el a témában Geri, aki később odáig ment, hogy körbeküldött egy fotót, példázandó, hogy milyen ocsmány is a vámpírkarom. Hát valóban az. De haverunknál nem csak ez veri ki a biztosítékot. „Számomra a legalja igénytelenség csúcsa az, amikor a csaj úgy megy ki az utcára, hogy három ujján van rendes köröm, kettőn meg mondjuk nincs, mert letörte vagy lerágta. Ez nagyon gáz!” Hiába, nehezen értjük meg, hogy a körömfestés- és ápolás külön rituálé, ami nem megy percek alatt. És ha már Geri kitért rá: „A körömrágás nemcsak idegesítő és gusztustalan, hanem mentális problémákra, stresszre és zavarodottságra is utalhat. Az ilyen csajt messze kerüljük el!” – figyelmeztetett Berci. Arról nem került szó, hogy ezeknek a problémáknak a kiváltó okai könnyen lehetnek a férfiak… De erre most ne vesztegessünk szót, főleg azért ne, mert Bencét például más látvány zavarja. „Két dolog van, amit nem tűrök a körmökkel kapcsolatban. Egy: ne legyen ápolatlan és retkes, kettő: ne használjon a lány túlságosan élénk, ribancvörös körömlakkot. Utóbbi szimplán visszataszító, előbbivel pedig ne is próbáljon meg hozzámérni!”. Ezzel megint közelítünk a mindannyiunk által várt menüponthoz, de előtte kitértünk még valamire. Hiszen a körömlakk sem tart örökké, és ha azt felvittétek, valahogy el is kell távolítani…

Karomkoptatás

Mivel mással, mint körömlakk-lemosóval! Ami olyan a férfiaknak, mint vámpírnak – hello ismét stiletto - a fokhagyma. De mint kiderült, van ennél is rosszabb. „A lemosónál csak egy rosszabb van, maga a körömlakk!” – állította a verbálisan kimondottan aktív Berci. „A húgommal mi rendszeres háborúkat vívtunk ebből kifolyólag. Évek alatt azért sikerült rávennem, hogy körmöt csak a saját szobájában, kizárólag zárt ajtónál és nyitott ablaknál festhet”. Nyilván nem árt, ha a nők tudják, hol a helyük. Geri félig-meddig osztotta ezt, bár szerinte nem ennyire vészes a helyzet. „A körömlakk-lemosók többsége már illatosított, szóval inkább tényleg a lakk az, ami büdös tud lenni”. Csodák csodájára még olyan is akadt a falkában, aki szimpatizál ezekkel az illatanyagokkal. „Akármilyen hihetetlen, én csípem a lemosó szagát” – így Bence. „Igazából nem tudom miért. Talán látens szipus lehetek” – zárta gondolatmenetét barátunk, amin mindannyian jót nevettünk. De a körmök terén is találtunk olyasmit, ami mindenkit boldoggá tesz, és ezzel végre elérkeztünk a beszélgetés legkedvesebb és leginkább várt részéhez.

Köröm-öröm – második felvonás

Ez pedig mi máshoz is kapcsolódhatna, mint a szexhez, éspedig ahhoz a mozdulathoz, amikor a gyengéd női kéz megfogja azt a bizonyos testrészünket, a vágytól tüzes tekintet pedig megcsillan a körömlakk bársonyos fényén… Nem meglepő, senki sem mondta, hogy ez ne lenne rá hatással. „Nagyon izgató, ha egy ilyen kézbe kerül a szerszám” – fokozódott Berci lelkesedése. „Bizony jól tud állni a cerka ezekben a kacsókban. Átvitt és tényszerű értelemben is”. A válaszreakció sűrű vigyorgás volt a részünkről. Az eddig jórészt szolidan söröző Lali aktivitása is megváltozott, ahogy a karmok markoló képességére terelődött a diskurzus. „Alaphelyzetben egy esztétikusan lakkozott köröm vagy műköröm a legtöbb férfinál ugyanolyan fétis, mint mondjuk a combfix vagy a magassarkú. Hála ezért a pornórendezőknek!” – és itt még sűrűbb vigyorgás és bólogatás érkezett a részünkről. Majd mindenki szépen felhajtotta az italát, és hazafele menet azon morfondírozott, hogy legközelebb milyen színű lakott szeretne látni az ágyába kívánt nő kezén…