PASISZEMMEL

Füstöl(n)ők

Szerző:
Szabó Anna
Nem a gyengédebbik nem morgolódásait járjuk körül ezen a héten, hanem azt, hogy milyen, ha valóban lángot gyújtanak kicsikéink. De nem bennünk, hanem a cigaretta végén.

 

Szóval a dohányzás. Iskolás korban ez még csak státusz, megmutatni, hogy ki a legény és a leány a gáton, később viszont szinte közösségi élménnyé változik – a házibulikon például mindig a konyhában van a legnagyobb tömeg, ha csak ott lehet cigizni. A nők viszonya pedig kimondottan sajátos a hamvadó cigarettavégekhez – főleg Pasiszemmel. Ha leegyszerűsítenénk, azt mondhatnánk, hogy alapvetően két nő létezik: aki dohányzik, és aki nem. De mivel a gyengédebbik nemről van szó, természetesen ez sem ilyen egyszerű. Leírtam már párszor, de a bagózásra is igaz: egy párkapcsolatban csomó feszültség izzó forrása lehet. Úgy meg végképp, ha egyik fél fújja, a másik meg csak szívja a füstöt. Ehhez hozzáadódik még egy jó kis pozícióharc, illetve némi érzelmi zsarolás, és így rögtön uralom alá lehet hajtani a pöfékelő egyedet. Dohányzáskor minden füstbe burkolódzik, de azért én most megpróbálok tiszta képet adni arról, hogy férfiként milyen is az, amikor a nő az öngyújtóját keresi a táskájában.

Kiskocák

Módosítanám a fentebb leírt mondatomat, amely arra vonatkozott, hogy két fajta Hölgy létezik. Igazából csak egy. Mert minden nő dohányzik – legfeljebb még nem tud róla. Igen, ezért mondtam, hogy teljesen más a viszonyotok az aktuális témához. Karakán fickók módjára mi sosem végzünk félmunkát: ha egyszer dohányzunk, akkor azt is teljes odaadással tesszük. Ehhez képest Ti? A kis virágszálak többsége az első randin határozottan állítja, hogy ő nem dohányzik, a második találkozáskor már bevallja, hogy bulikban, a társaság kedvéért – meg az ital mellé – elszív egy-egy szálat, a harmadik alkalommal pedig simán megkérdezi, hogy rágyújthat-e. Az ilyen alkalmi füstölgőknél teljesen jól lemérhető, hogy érzelmileg épp milyen fázisban vannak. Ha többet pöfékelnek, akkor valami gáz van a lelki életükkel – olyan ez, mint amikor a szakítás után vásárolni, vagy a fodrászhoz rohannak. Ugyanakkor van ebben valami irigylésre méltó is. Az előzőekből ugyanis az is következik, hogy a pillanat szülte, női dohányosok sokkal könnyebben leteszik a nikotinos rudat, mint a hímek. Azaz nem lesznek függők. És aztán ezzel mennyire képesek visszaélni…

Szagminta

Eleve az életünk értelmét adó Hölgyek valamifajta szent küldetésként tekintenek arra, hogy leszoktassák gyárkémény módjára füstölő hapsijukat. Újabb helyzet a megváltásra: tudjuk, hogy imádtok megmenteni minket saját magunktól. Egyébként, ha a dohányos fickó egy olyan csajjal akad össze, aki nem cigizik, akkor általában két eshetőség van: az ártatlan tündérke megpróbálja lehozni a bagóról urát, vagy maga is rászokik. Előbbit amúgy hajlamosak vagytok kicsit túl komolyan venni. A dohányzás elleni harcban sok nő véres kardot lóbáló amazonként viselkedik. Ennek aztán az lesz a következménye, hogy a férfi félni kezd tőle, és vagy tényleg szakít a füstölgéssel, vagy titokban, a haveri összeverődések alkalmával, vagy a munkahelyen pöfékel időről időre. Szerencsétlen pára aztán tiszta rettegésben tér haza, hogy vajon az ingén érződik-e majd bűnös visszaesésének a szaga. Bár rutinosabb tagjaink könnyedén csak azt mondják a szembesítéskor: „drágám, én nem dohányoztam, viszont a társaságban mindenki más igen”. Nő legyen a magassarkúján, aki ennek az állításnak a valóságtartalmát kinyomozza.

„Ha szeretsz, abbahagyod”

Na, ez egy tipikus mondat. Még mielőtt a hímsovinizmus vádjával illetnétek, megsúgom, hogy ez mindkét nem tagjainak száját elhagyhatja. A cigizés remek lehetőség az érzelmi zsarolásra és a bűntudatkeltésre. Akár a nők, akár a férfiak a másik őszinte szerelmének bizonyítékaként tekintenek arra, hogy vajon szívük választottja képes-e lemondani a cigizésről a kedvükért, vagy sem. Amennyiben a szokás rabja meg- és lebukik, akkor nyugodtan a fejéhez lehet vágni a „hát még ennyit sem vagy képes megtenni értem” kezdetű vádbeszédet. Ez minden, csak nem kölcsönös elfogadás. Hiszen – elvileg -, ha szeretem a másikat, akkor úgy és azért vagyok vele, amilyennek megismertem. De ha csak birtokolni akarok valakit, akkor ez a „tökéletes” módszer.

Gyújtsd meg a tüzet

A cigarettázó nő képéhez ugyanis társul egyfajta erotikus jelentés. Nem véletlen az a klasszikus filmjelenet sem, ahogy a búja nőstény előveszi a füstölnivalóját, a férfiak hada pedig sorban áll azért, hogy tüzet adhasson neki (ezért kell még akkor is öngyújtót hordanunk magunknál, ha nem dohányzunk). Vagyis egy stílusosan cigarettázó nő eszméletlenül vágykeltő tud lenni. Nem véletlenül hívjuk ezt káros szenvedélynek: ez már önmagában jelez valami visszafogott romlottságot. Csak ne kelljen beérnünk annyival, hogy mindössze a tűzgyújtás a feladatunk a Hölgy mellett. Mert úgy füstbement terv lesz az egész.

Hogyan ne fogja meg a nő…

Itt jött el az ideje annak, hogy megnézzük alaposabban pasiszemmel, milyen az, amikor Hölgyünk dohányzásra adja a fejét. Mert ha már pöfékel, akkor nem mindegy, hogyan teszi ezt. Példának okáért ne szívjon el napi két doboz szűrőtlen Kossuthot, maradjon a gyenge, vékony, nőies cigarettáknál. Semmi esetre se beszéljen úgy, hogy közben lóg a meggyújtatlan dekk a szájából: már ne is haragudjatok, de az ilyesmi borzasztó útszéli stílust sejtet. A legégetőbb – ez most mennyire illik ide – problémát azonban a lehelet jelenti. Nem is tudom, mi a rosszabb: ha a csaj leküld egy csirkehúsos gyrost sok hagymával és kevés csípőssel, vagy egyik cigarettát emeli a szájához a másik után. Utóbbinál érezzük mi úgy, hogy csókolózás helyett a hamutartót lefetyeljük. És van egy mennyiség, amin már a masszív rágózás sem segít. Azonban még ezt is meg tudjuk bocsátani.

 


 

Szólj hozzá Te is!

OLVASS TOVÁBB!

SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL