Az Orion csillagkép misztériuma

A csillagképek látszólagos formák, az őket alkotó csillagok igen messze állhatnak egymástól, síkban nem adnak ki valódi képet. Csak a szemünk hozza a csillagokat egy síkba, képzeletünk meg formába önti a látszólagos, többnyire szabálytalan, amorf ábrákat. A csillagképek művelődéstörténeti szerepe igen jelentős, de csillagászati fontosságuk nincs, ám a tájékozódásban ma is jelentős szerepet játszanak. Az égboltozat mezőkre osztását valamikor nagyon régen végezték el őseink. Talán az asztronómia az egyik legősibb tudomány, amit csillagképek nélkül nem is lehetne művelni.

Az Orion csillagkép formája jellegzetes, könnyen felismerhető az éji égen. Voltaképpen egy emberalak, amelynek két karja van, és karjaival valamilyen cselekedetet végez. Az alak fejét a Heka, a Fi 1 és a Fi 2 csillag formázza. A Héka magyar szó jelentése Napocska vagy Nap-Háza. Hekate kis-ázsiai ősi istennő azért jelenik meg hármas alakban, három gyönyörű nő képében, amint egymás körül táncolnak, mert őseink arra gondoltak, a Hékát megjelenítő három csillag egymás körül forog. A csillagkép két vállát a vörös szuperóriás Betelgeuse és a szintén szuperóriás Bellatrix alkotja. Érdekes módon, a nemrégiben előkerült Iszfaháni kódexben is előfordul a Betelgeuse, mint hun név. Mivel a hunok magyarul beszéltek, ezért a csillag neve magyar eredetűnek gondolható. Az biztos, hogy Bét-El Háza-Istennek, és a név többi része is jól levezethető a magyar nyelvből.

Középen helyezkedik el a csillagkép legszembetűnőbb képlete, az Orion öve, másként Jákob lajtorjája. Néha Nimrúd botjának is nevezik ezt az érdekes látszólagos képződményt. A csillagok neve Alnitak, Alnilam és Mintaka, arab nyelvből valóknak vélik a kutatók. Az Alnitak és Alnilam jelentése „gyöngyfüzér”, a Mintaka „öv” lenne. Számtalan arab szó valójában magyar eredetű, amint ezek a csillagnevek is. Alhazred, az Őrült Arab elképesztő könyvében, a Necronómiconban, számtalan szumer nevet sorol fel, köztük igen sok a magyar nyelvből való. Arról van szó, hogy az öv rejti a nagy misztérium lényegét. A csillagnevek Al-Nitak és Al-Nilam formájúak helyesen, Nyitok és Nyílás (Nyílám) értelemben. A Mintaka többszörös rendszerének neve, magyarul, a Mennyei-Táj-Kapuja. Az arabok átvették az eredeti magyar neveket, és megőrizték számunkra azokat. Mellesleg az Al-Nitak valódi hármas rendszer. Ha ezt tudták őseink, akkor a dogonok Szíriusz rejtélye eltörpül az Al-Nyitak rejtélye mellett.

Voltaképpen Nimrúd botja nem más, mint az Orion-köd. Két oldalán a két herének megfelelő csillagködök láthatóak, a Hatysa és az M 43, vagy talán az M 42. A térség rendkívüli látványt nyújt, amit kitűnő fotókon is élvezhetünk. Alul helyezkedik el a Rigel (láb) és a Saiph (Szaif, kard). A harcosnak látszó csillagkép egyik kezében pajzsot vagy íjat tart, másik kezében esetleg bárdot, bunkót, pörölyt, vagy buzogányt. Ki mit képzel a csillagképbe, azt látja.

A csillagkép nevei közül közismert és hivatalosnak tekinthető az Orion, amely név származása nem egyértelmű. Általában a görög nyelvből értelmezik a kutatók, mert Órion jelentése „hegyekben lakó”. Mivel néha Úrion alakban is írták, aminek jelentése „vizelő”, igen közel jutunk a magyar Úri-An, vagyis Égi-Úr szóalakhoz.

Ki volt Orion?

Orion a legszebb férfi a földön, aki nagy vadász. Sok mítosz tartozik nevéhez, amelyek közül az egyik szerint elvesztette mindkét szemét, de elutazott keletre, ahol a felkelő Napisten visszaadta szemei világát. Héliosz húga, Éosz (Auróra) beleszeretett Óriónba, sőt, talán még Artemisz is, a vadászat istennője, szemet vetett a hősre. Híres-neves Kilenc Vitézünk, aki különösen szép férfi, kétségtelenül azonos Órionnal. A neve is ezt mutatja, mivel az Órion is éppen kilenc fő csillagból áll. De a magyarok ősapja, Nimrúd is azonos vele, akinek a botja bizony ott van a csillagképben. Nimrúd nevének jelentése Vörös Oroszlán, ami megint nagyon sok gondolatot szülhet. Ő a nagy vadász az Úr előtt, aki megtisztította a földségeket az embereket fenyegető fenevadaktól. Az Úr el sem jött még, amikor Nimrúd már elvégezte feladatát.

Következő név a Kaszás

Azt gondolják sokan, ez a Kaszás az éji égen jár és csillagokat kaszál. Valóban, a Kaszás a halálisten, a csillagok pedig az emberek. Vezér isten, akinek a nevét több alakban is olvassák az egyiptológusok, nem más, mint Ozirisz. A görög név, Plutharkosz szerint, az egyiptomi „osz” – sok és „iri” szem elemekből áll. Sajnos, nem jöttek rá, hogy Ozirisz, a Sokszem, azonos Kilenc Vitéz mesehősünkkel, a szemek pedig a csillagokat jelentik. Vezér, Ízisz férje, a halottak lelkeit vezeti az űrön keresztül az örök fény birodalmába. Egy titokzatos Amenti ország felé mennek, ami nyugaton terül el (A-menti = Víz-menti), ez a terület pedig nem más, mint az Óvilág nyugati partvidéke, ahol a Nap is alámerül esténként az óceán vizébe. Vezér a lélekvezető. Nevében több fontos titok rejlik, amelyek közül megemlítendő a Vész és Vesz, valamint a Veszt, a halott lelkével kapcsolatos nyugat, amit az angol West (nyugat) formában őriz nyelvében.

Vezér isten

Vezér isten, amint már tudjuk, kilenc fő csillagból áll. A Kilenc szó mellett nem mehetünk el, mert igen érdekes a jelentése. Ugyanis a „kil” gyilkos, az „en” isten, a név végén a „c” lehet a régóta használt kicsinyítés, vagy esetleg fényecske. Ezért a Kilenc magyar szó a Gyilkosság Istenének Fényei fogalmat tartalmazza, ami kapcsolatban van, minden kétséget kizáróan, az Órion kilenc csillagával. A halál és gyilkosság, őseink szerint, rokon fogalmak voltak. Kétségtelenül Gilgames, és vele Enkidu is, a mítosz hatókörébe tartoznak. Vezér csak azokat a lelkeket vezeti a fénybe, amelyek életükben nem követtek el nagy bűnöket. A bűnösöket egy lélekfaló szörny felzabálja. Miután a lélek bejutott a fény országába, várakoznia kell, majd visszatérhet az emberek közé, megkezdheti új életét. Innen ered a reinkarnáció, az újjászületés tana. Vezér egy hajón viszi a lelket az űr vizein. A Vezér csillagképbe hajóznak, sok nehézséget legyőzve, ahol a lélek az Öv csillagaiban vándorol. Először az Alnitakba jut, amely valódi hármas csillag, ezért megfelel Hekate, az Alvilág istennője, követelményeinek. Ez a „kapu”. Innen az Alnilamba kerül át, majd a Mintaka, a Mennyei-Táj-Kapuja következik, amelyen keresztül belép az örök fény országába.

Aki ismeri az ősi magyar ábécé L betűjét, annak feltűnik, hogy négy vonalat felül köt össze egy összekötő vonal. Voltaképpen az L lábainak a száma három, a negyedik támaszvonal. Ez a betű a Létra. Itt van tehát Jákob lajtorjája, a létra, amelyen keresztül az ember lelke a fénybe igyekszik. A magyar ősi ábécé tele van hasonló nagyságrendű titokzatos misztériumokkal.
Az őskor emberének világképét vizsgálva arra juthatunk, hogy az bizony igen fejlett és költői volt. Robert Bauval fedezte fel az Orion-csillagkép pozíciója és az egyiptomi Gizai-piramisok közötti összefüggéseket, mint egyes könyvek állítják. Az egyiptomiak egyszerűen meg akarták építeni az Orion-csillagképet a Nílus bal partján. A csillagokat a piramisok jelképezték. Legalább öt piramist megépítettek a csillagképből, de lehet, hogy többet.

De nem csupán a Nílus partján építettek fel csillagképeket őseink, piramisokkal jelölve az egyes csillagokat. Mexikóban is felépült az Öv. Magyar kutatók figyelmébe ajánlható a Pilis, továbbá Guatemala, és valószínűleg több más terület, ahol még számtalan szenzációs csodát fognak felfedezni.
Itáliában, az etruszk magyarok mitológiájában ismert a kilenc bíró fogalma, a halott lelkének a kilenc bíró elé kell állni, és beszámolni életéről, cselekedetiről. A kilenc bíró a halott lelke fölött dönt, ha becsületes életet élt, akkor a lélek tovább élhet. Ez a kilenc bíró nem más, mint az Orion-csillagkép kilenc fő csillaga. Az etruszkban a magyar kilenc számnév kilentsz formában olvasható. Orion, Vezér, Vadász, Nimrúd, vagy ahogy tetszik, környezetében érdekes csillagképek vannak. Lábai alatt a Nyúl rejtezkedik. Közelében a Nagy Kutya a Szíriusszal és a Kis Kutya a Procyonnal segíti a Vadászt. A két kutya között az Egyszarvú csillog. A Bika szarvai veszedelmesen merednek a Tejút irányába.

Nagyon úgy tűnik, a görög mitológia töredékei, amelyek Orionról beszélnek, egy sokkal régebbi korból származnak. A más területeken is meglévő elemekből összerakható az a nagy misztérium, amely az ősi civilizáció világképének fontos része volt. Ebből világosan kiderül, hogy az ókor előtti emberek sokkal fejlettebbek voltak, valamint sokkal lenyűgözőbb világképük volt, mint azt ma hirdetik róluk.

Szeretnél még több ilyen és ehhez hasonló rejtélyes esetről olvasni? Akkor mindneképpen vedd meg a HIHETETLEN MAGAZIN aktuális számát!