Mennyire vagy stresszes? Teszt és relaxációs módszer

A stressz feszültséget jelent, függetlenül attól, hogy jó vagy rossz dolog váltja-e ki. A negatív élmények – munkahelyi gondok, forgalmi dugók, otthoni veszekedések, válás vagy állás elvesztése – nyilvánvalóan komoly stresszt okoznak. De még az olyan pozitív élmények is, mint egy új állás, a házasság, a lakásvásárlás vagy a gyermek születése, komoly megterhelést jelenthetnek. A feszültségre adott reakció megemelheti a vérnyomást, és ha az állapot krónikussá válik, akkor súlyosabb gondokat, pl. szívbetegséget okozhat. Ezért fontos, hogy megtanuljuk helyesen kezelni a stresszt.

Harcolj vagy menekülj

A szervezet stresszre adott válasza túlélési ösztönön alapul. Ez az ún. „harcolj vagy menekülj” reakció. Az idegrendszer mindkét esetben felfokozott tevékenységbe kezd. A mellékvesében két hormon szabadul fel: a kortizol és az adrenalin, amelyek gyorsítják a szívműködést és a légzést, emelik a vérnyomást, és összehúzódásra késztetik az izmokat. Majd amikor a feszült állapot alábbhagy, idegesnek és kimerültnek érezzük magunkat.

Stresszgyorsteszt

Ha az alábbi kérdések közül tizennégyre vagy többre igennel válaszolsz, akkor nem árt csökkenteni a nyomasztó tényezőket életedben!

1. Elhanyagolod a táplálkozást?
2. Mindent egymagad akarsz megcsinálni?
3. Könnyen felidegesíted magad?
4. Irreális célokat tűzöl ki magad elé?
5. Igaz, hogy nem nevetsz azon, amit mások mulatságosnak találnak?
6. Gorombán viselkedsz?
7. Mindenből nagy ügyet csinálsz?
8. Másoktól várod, hogy elintézzék a dolgokat?
9. Szoktál arra panaszkodni, hogy szétszórt vagy?
10. Elkerülöd azokat, akik másként gondolkodnak, mint te?
11. Úgy véled, a dolgokat csak egyféleképpen lehet jól megcsinálni?
12. Elhanyagolod a testmozgást?
13. Túl keveset pihensz?
14. Használsz altatókat orvos megkérdezése nélkül?
15. Kevés olyan kapcsolatod van, amelyben támaszra találhatsz?
16. Dühít, ha várnod kell?
17. Figyelmen kívül hagyod a stressz tüneteit?
18. Gyakran halogatod a teendők elvégzését?
19. Szeretsz pletykálni?
20. Egész nap rohansz?
21. Elfojtod az érzéseidet?
22. Sokszor panaszkodsz a múltban ért sérelmek miatt?
23. Félsz otthagyni a zsúfolt, zajos környezetet?

Nyomás alatt

A stresszel teli életmód – amelynek része lehet a sok feszültséggel járó, de döntéseket lehetővé nem tevő munka, a családtól és barátoktól való elszigetelődés, valamint a rendszeres testmozgás hiánya – különböző betegségeket idézhet elő. Rövid távon a stressz pl. fej- és hátfájást, álmatlanságot okozhat.

Ennél azonban sokkal riasztóbbak azok a kutatási eredmények, amelyek szerint a stressz hosszabb távon olyan súlyos állapotok kialakulásához járulhat hozzá, mint a cukorbetegség, az emlékezetzavar, az immunrendszer működési zavara és a csökkent csontsűrűség.

A terhesség alatt a kismamát érő stressz káros hatással lehet a magzat korai fejlődésére. De ezzel még nincs vége a stressz és a betegségek közötti összefüggések sorának:

• Meghűlés. A munkával összefüggő stressz jelentősen rontja az immunrendszer működését. A nagy munkahelyi nyomás következtében könnyebben kapjuk el a náthát (és más betegségeket).

• Szív- és érrendszeri betegségek. A Rockefeller Egyetem kutatói megállapították, hogy a hosszabb időn át tartó magasabb napi stresszterhelés rontja a szellemi és fizikai teljesítőképességet, és növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

• Szívinfarktus. A Duke Egyetem kutatói szívbetegek vérkeringését vizsgálták. A kísérleti alanyoknak matematikai számításokat kellett időre elvégezniük, és szakértők előtt kellett előadást tartaniuk anélkül, hogy elég időt kaptak volna a felkészülésre. Erre sokan a szív vérellátásnak átmeneti romlásával reagáltak: e személyeknél nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy a jövőben szívinfarktust kapnak.

Stresszcsökkentő relaxációs módszer 30 perc alatt

• Lélegezz mélyeket! Ha szeretnél megnyugodni és visszanyerni az önuralmadat, ez a módszer bárhol alkalmazható. Szívd teli lassan a tüdődet: először a hasi részt (a köldök alatt) engedd kitágulni, majd a rekeszizom környékét (a gyomor és a mellkas között), végül pedig magát a mellkast. Tartsd benn a levegőt pár másodpercig, majd fújd ki a levegőt, de most fordított sorrendben. A következő belégzés előtt várj néhány másodpercig. Ismételd meg tízszer!

• Nyújts! Napi tízpercnyi egyszerű nyújtózkodás vagy jóga ellazíthatja a feszült vagy keveset használt izomkat, segít a későbbi izomfeszültség megelőzésében, és energiával tölt fel.

• Meditálj! Már napi 10-20 perc nyugodt, csendes tűnődés is segíthet a vérnyomás csökkentésében. Ülj vagy feküdj le egy nyugodt, kényelmes helyen. A szép kilátás, a tiszta levegő, a halk zene segíthetnek megszabadulni a gondoktól.

• Vizualizálj! Sokkal nyugodtabbá válhatsz, ha magad elé képzeled, amint egy szorongást okozó helyzet – pl. egy nagy értekezlet vagy egy kényes családi beszélgetés – sikeresen megoldódik.

• A szorongásaidat sűrítsd a napi „szorongó-félórába”! Ha mindennap rászánsz egy kis időt az aggasztó kérdések átgondolására, azzal nemcsak a nap többi részét szabadítod meg a stressztől, de talán ráébredsz, hogy nem is gyűlik össze félórányi aggódnivaló.