Így bánj el a nehéz főnökkel

Elképzelhető, hogy hosszabb, higgadt értékelés után az ember arra a következtetésre jut, hogy nem ő, hanem a főnöke a probléma. Az alábbiakban felsoroljuk a nehezen kezelhető főnökök legfontosabb típusait, jellemezzük a motivációjukat, valamint megadjuk a technikákat, ahogy kezelni lehet őket.

1. Agresszív főnök

A problémás főnökök többsége ebbe a csoportba tartozik. Az agresszív főnökök erőszakkal alakítják a helyzeteket a saját elképzelésükre. Azt hiszik, hogy erőszakkal lehet a leghatékonyabban vezetni – teszik ezt abbéli félelmükből fakadóan, hogy különben gyengének tűnnének, vagy egyszerűen csak azért, mert eltanulták saját korábbi főnökeiktől.

Mi a hatása?

Azok a főnökök, akiknek rendszeres hangulati kirohanásaik vannak, azt gondolják, hogy ez normális viselkedés. Lehet, hogy túl sok filmet láttak. Az, hogy egy felnőttnek hisztériás rohamai vannak, jobb esetben nevetséges, rosszabb esetben ijesztő. Ne reagáljunk dühösen. Egyébként valószínű, hogy ezek az emberek sokkal inkább el vannak foglalva magukkal, mintsem bennünket észrevegyenek.

A szarkazmus nem egyszerűen a szellemesség leggyengébb változata, ez a leggonoszabb módja a másik ember megalázásának. Bármennyire is nehéz, próbáljuk meg nem felkapni a vizet. A szarkasztikus főnök azt akarja, hogy védekezzünk, valamint azt, hogy kimutassuk, mennyire megbántódtunk.

Hogyan reagáljunk?

Tekintsünk ilyenkor úgy a főnökünkre, mint egy kisgyerekre, aki a földhöz veri a játékait. Vagy egyszerűen észre se vegyük. Ez elejét veheti a következő hisztériának. Ha szarkasztikus a főnököd, vegyed szó szerint a megjegyzéseit, és kérd meg, hogy fejtse ki bővebben. Visszakozni fog, és a jövőben kerüli majd a gúnyolódást.

2. A túl kemény főnök

A kemény főnökkel a legnagyobb probléma az, hogy túlságosan irányítják a beosztottaikat. A túl kemény főnökök félnek kiadni a kezükből a felelősséget. Ennek semmi köze nincs a mi képességeinkhez, általában a saját bizonytalanságuk következménye. A másik kiváltó ok az lehet, hogy nem akarják másokkal megosztani a sikert.

Mi a hatása?

Teljesen mindegy, milyen alaposan dolgozunk, vagy hogy hányszor ellenőrzünk egy munkafázist, soha semmi nem jó. Úgy érezhetjük, hogy nem értékelik kellőképpen a munkánkat. Felmerülhet a kérdés: miért nem bízik meg bennünk jobban, és miért nem ad több függetlenséget?

A másodi fő probléma, hogy unalmassá válhat a munka. Ha a főnök nem ad teret a kibontakozáshoz, és nem osztja le a felelősséget, akkor csökken az ember személyes motivációja. Ilyen főnök mellett a fejlődés lehetősége is korlátozott.

Hogyan reagáljunk?

Finoman tudassuk a főnökünkkel, hogy értékeljük az aggodalmát, de nem akarjuk extra munkával terhelni. Lehet, hogy kezdeményezőképességünk láttán megkönnyebbül. A főnökünk aggodalmát észben tartva vágjunk elébe az esetleges kellemetlenségeknek: nézzük át a munkánkat, mielőtt be kell számolnunk róla, hogy biztosak lehessünk benne, mindent rendben talál; majd nyugtassuk meg, hogy mi már megfelelően előkészítettük az ügyet. Ez a fajta biztonságérzet kellő alapja lehet a jövőbeli bizalomnak.

3. A laza főnök

Egy olyan főnök, aki nincs állandóan jelen, könnyebbséget jelenthet az önbizalommal rendelkezőknek, de mi legyen a többséggel, akiknek mégiscsak irányításra van szükségük?

Mi a hatása?

Ha bizonytalanná válunk, vagy bonyolult problémákkal szembesülünk a munkánk során, nincs kihez fordulnunk.

Lehet, hogy főnökünk túl sok mindennel foglalkozik egyszerre. Elképzelhető, hogy úgy érzi, elárasztják a különféle tennivalók. Ilyen főnök mellett irányítás nélkül maradnak a dolgok.

Hogyan reagáljunk?

Írjuk le, hogy mit akarunk elérni, és juttassunk el belőle egy példányt a főnökünkhöz. Sokkal nehezebb közömbösnek maradnia, ha gondolatainkat írásban közöljük. A megbeszélések során legyünk tekintettel rá, hogy a főnökünknek kevés az ideje, ugyanis ez az elsődleges probléma. Koncentráljunk a kritikus kérdésekre. Bizonyosodjunk meg a felől, hogy ő is látja a jelentőségüket, és védjük le magunkat azzal, hogy a megbeszélteket írásban rögzítjük.

4. A gyenge, tapasztalatlan főnök

A főnök gyengének és tapasztalatlannak tartható, ha általános a vélekedés az ügyben, hogy túl korán nevezték ki, és bizonytalan a munkáját illetően. Amiatt is gyengének, kevéssé hatékonynak tűnhet, ha igyekszik elodázni a problémákkal való szembesülést. Az ilyen főnökök nem érzik jól magukat a szerepükben. A másik lehetőség, hogy olyan hosszú ideje vannak ebben a pozícióban, hogy már elvesztették a motivációjukat, és nem képesek lelkesíteni a beosztottaikat sem.

Mi a hatása?

Nincs senki, aki irányítaná a beosztottakat, a főnöknek fogalma sincs a beosztottak munkaterheléséről. Nem kapunk a főnöktől megfelelő támogatást a kritikus kérdésekben. A gyenge főnök kerüli a konfliktusokat, és ez azt is jelenti, hogy laza az ellenőrzés. Közben pedig mindenkinek meg akar felelni – ezzel azonban egyes beosztottak szemében éppen a negatív tulajdonságait domboríthatja ki, és piti rivalizálás is kezdetét veheti a munkahelyen.

Hogyan reagáljunk?

Kerüljük az érzelmileg töltött, veszekedős témákat – ezek aggodalommal töltenek el egy olyan főnököt, aki mindenkinek tetszeni akar. Osszuk meg a főnökünkkel a gondolatainkat. Tehet úgy, mintha észre sem venné a kollégák között feszülő problémákat, de egy finom emlékezető mellett – főleg ha írásban kapja meg – nehezebb tudomást sem vennie róluk. Ragaszkodjunk a heti vagy havi értekezletekhez, és próbáljunk ezek alatt megfelelő iránymutatáshoz jutni. Amikor csak lehet, próbáljuk meg magunk megoldani a konfliktusokat. Védjük le magunkat azzal, hogy e-mailt küldünk a főnöknek és az érintett kollégáknak.

.