A gyógyszerek azért hatnak, mert hiszel bennük

Bizonyos értelemben olyan ez, mintha a beteg minden nap reménnyel töltődne fel. Ám a remény belülről fakad. Abból merítjük, amiben hiszünk. Ezért a gyógyító erő nem csupán a reményből fakad, hanem abból a képességünkből, hogy tudunk reménykedni. Bármit remélünk, bármiben vagy bárkiben hiszünk, az meg tud gyógyítani bennünket. Ám a kulcs az elme erejének munkába fogásához az, hogy felismerjük: az számít, mire koncentrálunk, mit gondolunk, és mit hiszünk. A dolgoknak tulajdonított jelentés az, aminek gyógyító ereje van, nem pedig maguknak a dolgoknak. A hatalom mindnyájunkban meg van.

A jelentés fontossága

Nincs semmi orvostudományi oka annak, hogy egy képregény figura hatására jobban gyógyulnak a gyerekek sebei, mégis ez a helyzet. A figura jelentéssel bír a gyerek számára, és a gyerek gondolatai azok, amelyek gyorsítják a seb gyógyulását. Ha valakit például egy hatalmas géppel kezelnek, amely szikrákat és villámokat bocsát ki, valószínűleg jobb eredményt érnek el vele, mintha tablettát adnának neki, még akkor is, ha mind a gép, mind a tabletta placebo. Nem a gép vagy a tabletta gyógyít, hanem a róluk alkotott felfogásunk. A gyógyító erő jórészt bennünk, magunkban rejlik. Abban a képességünkben, hogy el tudjuk dönteni, hogyan tekintsünk a dolgokra, és milyen jelentéssel ruházzuk fel őket.

Kék és rózsaszín

A tabletták színéről alkotott elvárásainknak is hatása van arra, hogy mennyire hatékony az adott gyógyszer. A Cincinnati Egyetem munkatársai kék és rózsaszín élénkítő és nyugtató tablettákat teszteltek 57 egyetemi hallgatón. Valójában mindkét „gyógyszer” placebo volt, de természetesen ezt az egyetemisták nem tudták. A kék „nyugtatók” 66 %-ban bizonyultak hatékonynak, a rózsaszínek viszont 26 %-ban. A kékszín két és félszer eredményesebben váltott ki nyugalmat, mint a rózsaszín. Mi a kéket általában megnyugtató színnek tartjuk, de egy másik kultúrában, ahol a kéknek más a jelentése, más hatást várnánk el tőle. És tényleg más hatása van.

Az sem mindegy, hol élsz

Meggyőződéseinket kultúránk határozza meg, ezért a placebo-hatás aszerint változik, hogy hol élünk. Egy amerikai kísérletben, amely a migrénkezeléseket vizsgálta, a placebo injekciót kapott betegek 33,6 %-ának enyhült a fájdalma, míg a tablettát kapott betegek esetében ez az arány csak 22,3 % volt. Az USA-ban tehát a placebo injekció másfélszer jobban működik, mint a placebo tabletta. Európában más a helyzet. Egy vizsgálat során a tablettát szedő betegek 27,1 %-a számolt be javulásról, de azoknak, akik injekciót kaptak, csak 25,1 %-a. Európában tehát a tabletta hatásosabb, mint az injekció.

Jobb vagy rosszabb – fejben dől el!

Az elménk még az aszpirin hatását is befolyásolja. Az angliai Keele Egyetem munkatársai 1981-ben 835 nőt vizsgáltak meg, és azt találták, hogy ha a tablettán valamilyen márkanév szerepel, jelentős különbségek mutatkoznak az aszpirin hatásosságában. A kísérletben kétfajta aszpirintablettát használtak – az egyiket egy jól ismert márkanévvel látták el, a másikra annyit írtak: „fájdalomcsillapító”. A kísérlet meglepő eredményt hozott: a márkanévvel ellátott aszpirin hatékonyabb volt, mint a márkanév nélküli, jóllehet mindkettőben ugyanaz volt a hatóanyag.

Vedd be az összes placebódat!

Egyes betegségek esetében négy tabletta hatékonyabb, mint kettő. Sok kísérlet bizonyította, hogy négy placebo jobb, mint kettő. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a gyógyszerek sem hatékonyak, ha a beteg az orvos által előírt idő előtt abbahagyja a szedésüket. A józan paraszti ész is ezt diktálja. Mindig be kell venni a gyógyszert, amikor az orvos mondja, és szedését a kezelés végéig folytatni kell. A kísérletek tanúsága szerint a placebók ugyanígy nem fejtik ki teljes hatásukat, ha szedésüket idő előtt abbahagyják. Néha lustaságból azt gondoljuk, már enyhültek a tünetek, rendbe fogunk jönni, és nem vesszük be az összes gyógyszert, amit kellene. De néha kétségek törnek ránk, hogy ezt vagy azt „kellene” csinálni. Az ilyen kétségek okozzák a visszaesést.

Az számít, amiről tudsz

Óriási a gondolatok hatalma: a műtét vagy az injekció akkor fejti ki a legerősebb hatást, ha tudunk róla, hogy megkaptuk. Ha a legerősebb gyógyszert titokban, vagy alvás közben kapjuk meg, nem lesz olyan hatásos, mintha tudnánk róla, hogy megkaptuk. Az emberi tudat képes arra, hogy a gyenge gyógyszer is jobban hasson, egy semleges anyag úgy működjön, mint egy erős gyógyszer, vagy az álműtétek hatása olyan legyen, int a valódi operációnak. Az elme képes meggyógyítani a testet!