Útvesztőben az egészség: tények és tévhitek a konyhából

Abbahagyhatod a kávézást, mert valahol azt olvastad, hogy a kávé kísérleti állatoknál rákot okozott. Nos, ettől még te nyugodtan felhörpinthetsz néha egy kis feketét. Az utóbbi évtizedek során a legkülönfélébb hiedelmek és félreértések kaptak szárnyra bizonyos élelmiszerekkel és rettegett betegségekkel kapcsolatban. A dolog pikantériája az, hogy szinte sosem a májról vagy a babról „derül ki”, hogy károsak lennének, hanem rendre a kedvenc ételeiket hozzák hírbe, mégpedig általában alaptalanul – azokat, amelyek közül később többről is bebizonyosodik, hogy valójában jótékony hatású. Egy nagyszabású kutatás például kimutatta, hogy azoknak a nőknek a körében, akik naponta megittak 1-4 csésze kávét, 47 százalékkal csökkent a cukorbetegség kialakulásának kockázata.

Az alábbiakban kiderítjük, mi is az igazság néhány általános és makacs tévhittel kapcsolatban, amelyek különféle élelmiszerekről terjedtek el.

A tojás ártalmas?

Ez a klasszikus példája annak, amikor a jó szándék által vezérelt tudomány tévútra lép. A dietetikusok éveken át hangoztatták, hogy vigyázzunk a tojással, mert egészségtelen. Végtére is a tyúkok e gömbölyded adománya étrendünkben az egyik legbőségesebb koleszterinforrás, s mivel a koleszterin eltömi az artériákat, a tojás nyilvánvalóan növeli a szívroham és a stroke kockázatát. Egyszerű érvelés ez, de hamis. Széles körű vizsgálatok eredményei cáfoltak rá erre. A híres Framingham szívkutatási program, amely először bizonyította, hogy a magas vérkoleszterinszint szívrohamhoz vezet, nem talált összefüggést a tojásevés és a szív-ér rendszeri betegségek között. Egy másik vizsgálat, amely több mint 117 ezer férfi és nő bevonásával végeztek, szintén nem tudta igazolni, hogy többen kapnának szívrohamot azok közül, akik naponta elfogyasztanak egy tojást.

A magyarázat egyszerű. A szervezetben lévő összkoleszterinnek csak nagyjából a negyede élelmi eredetű. A maradék háromnegyed részt a máj állítja elő, amely rengeteg koleszterint termel, amikor például sajtburgert, fánkot vagy más, telítettzsírsav-tartalmú zsírokban bővelkedő ennivalót fogyasztunk. A tojásban azonban kevés a telített zsírsav, ám annál több a hasznos tápanyag, így a telítetlen zsírsavak, a B-vitaminok (pl. folsav) és a mikroelemek, amelyek bőven ellensúlyozhatják a koleszterintartalma által okozott esetleges károkat. Ráadásul ma már jótékony hatású omega-3 zsírsavakkal dúsított tojást is találhatsz az üzletek polcain.

A tojás tehát jól beilleszthető a kiegyensúlyozott étrendbe, sőt a legtöbb embernél még napi két tojás elfogyasztása sem növeli meg a koleszterinszintet. Azért nem árt tudni, hogy minden egyes tojásban kb. 200mg koleszterin van. Az Amerikai Szívgyógyászati Társaság pedig naponta legfeljebb 300mg koleszterin bevitelét javasolja, így az omlettet – ha egy mód van rá – ne szalonnával vagy sült krumplival, hanem inkább ezek helyett fogyasszuk.

A kávé rákot okoz?

A reggelinél maradva, meg kell említenünk a kávét is. Ma már nehéz megállapítani, mikor keverték először gyanúba ezt a serkentő italt, mindenesetre az utóbbi évtizedekben többször is összefüggésbe hozták a rákkal. Az 1970-es évek végén a kutatók arról adtak hírt, hogy a koffein hatására ciszták keletkeztek az emlő szövetállományában. Ez a bejelentés aggodalmat váltott ki, mert a tendencia azt mutatta, hogy azok a nők, akiknél gyakran alakul ki ciszta a mellben, hajlamosabbak az emlőrákra. 1981-ben pedig harvardi kutatók a hasnyálrák gyakoribb előfordulását jelezték a kávéfogyasztók körében.

Később más kutatók, akik alaposabban, korszerűbb módszerekkel és nagyobb népességen vizsgálták a kávé és ezen rákbetegségek állítólagos kapcsolatát, semmiféle összefüggést nem tudtak feltárni. Ugyanígy több nagyszabású vizsgálat sem talált bizonyítékot arra, hogy a rák más típusainak nagyobb lenne a kockázata a kávéívók körében. Sőt, egyes esetekben éppen ellenkező eredményre jutottak. Amennyiben áttekintjük azt a 17 vizsgálatot, amelyet 1990 és 2003 között végeztek, kiderült, hogy a vastagbélrák 24 százalékkal ritkább azok körében, akik rendszeresen ittak kávét (beleértve a koffeinmentes főzeteket is) és teát.

A legújabb kutatások szerint ráadásul a kávé védelmet nyújthat más betegségek, így például a Parkinson-kór és a 2-es típusú diabétesz ellen is. (Ezek egyelőre kezdeti eredmények. A cukorbetegségre vonatkozó vizsgálatban például napi hat csésze kávé szerepelt, ami már csak azért sem ajánlott, mert „túlpörgetheti” az idegrendszert.)

Egyesek amiatt is aggódnak, hogy a túlzott koffeinbevitel növelheti a vérnyomást. A koffeinnek valóban lehet ilyen hatása, ám egy több mint 155 ezer nő bevonásával végzett vizsgálat során egyértelműen kimutatták, hogy a rendszeresen kávét fogyasztóknál semmivel sem volt nagyobb a magas vérnyomás előfordulási aránya.

Csak a vörösbor tesz jót a szívnek, más szeszes ital fogyasztása káros?

„Francia paradoxon” néven vonult be ez a mítosz az orvostudományba: a franciáknál viszonylag alacsony a szívroham előfordulási aránya, annak ellenére, hogy többségük meglehetősen egészségtelenül él (például rengeteg közöttük a szenvedélyes dohányos). Egyes kutatók úgy gondolták, hogy jobb egészségi állapotuk (már ami a szív-ér rendszert illeti) legalábbis részben annak tudható be, hogy a francia borissza nemzet – elsősorban vörösborból fogyasztanak sokat. A magyarázat logikusnak tűnik, hiszen a vörösbor rengeteg resveratrol nevű antioxidáns és gyulladásgátló hatású fitovegyületet tartalmaz (napjaink kutatásainak legérdekesebb eredményei szerint ez az anyag az öregedés folyamatát is lassíthatja).

Azóta azonban egyre inkább úgy tűnik a vörösborban az alkohol az, ami a szívre jótékony hatással lehet. Nagyszabású vizsgálatok arra utalnak, hogy az emberek többségénél bármilyen szeszes ital mértékletes fogyasztása bizonyos élettani előnyökkel jár. A Harvard munkatársai több mint 38 ezer férfit kérdeztek ki szeszesital-fogyasztási szokásaikról, majd 12 év elteltével ellenőrizték az egészségi állapotukat. A napi egy-két pohárnyit elkortyolók körében 37 százalékkal ritkábban fordult elő szívroham, mint azoknál, akik többnyire tartózkodtak az alkoholtól.

Az alkohol – és nem csak a vörösbor – emeli a HDL- (vagyis a jó) koleszterin szintjét, és a jelek szerint bizonyos fokig gátolja a vérrögképződést is. Aki tud mértéket tartani, megnyugodhat, mert az orvosok és dietetikusok többsége manapság egyetért abban, hogy naponta legfeljebb egy-két (nőknél egy, férfiaknál két) pohár ital elfogyasztása bizonyos élettani előnyökkel járhat, és valószínűleg nem árt.

Forrás: Terítéken az egészség, Reader's Digest