Természetes kellemetlenség: az izzadás

Ugye te is sokféle módon küzdesz az izzadás ellen? Akár dezodorral, akár hintőporral, netalán gyógyszerekkel vagy lézeres kezelésekkel… jó, ha tudod, hogy az izzadás nem más, mint a szervezeted nélkülözhetetlen élettani mechanizmusa. Fontos szerepet játszik a tested hőmérsékletének szabályozásában, a bőrfelszín bakteriális védekezésében, valamint a szervezet só- és vízháztartásának egyensúlyának megtartásában.

Az elején szagtalan

Amikor a verejték kiválasztására kerül a hónalj- vagy más testrészeken elhelyezkedő izzadságmirigyekből, még szagtalan. Tartalmaz viszont olyan vegyületeket, amelyek táplálékot nyújtanak a meleg, nedves helyeken megbúvó baktériumoknak. A folyamat során szúrós szagú melléktermékek képződnek.

A testszag kiküszöbölésének első lépése, hogy az érintett területeket naponta alaposan megmossuk langyos vízzel és enyhe szappannal. De a legtöbb ember ennél többet akar tenni, ezért milliókat költünk dezodorokra és izzadásgátlókra, amelyek a testszag elfedésére szolgálnak. E termékek többsége biztonságos, de néhányuk az arra érzékenyeknél allergiás reakciót válthat ki, és van közöttük olyan is, amelyet mindenkinek jobb elkerülni.

Édes illatok és elzárt csatornák

A dezodorok és izzadásgátlók eltérő módon működnek. A dezodorok a szagot próbálják megszüntetni, míg az izzadásgátlók magát az izzadást. Általában mindkét típusbiztonságosan használható.

A dezodorok elfedik vagy semlegesítik a szagokat. Egyes fajtáik illata az izzadságszaggal keveredve eredményez kellemesebb illatot. Mások nátrium-bikarbonát bázisukkal semlegesítik a baktériumok által termelt kellemetlen szagért felelős savakat. Megint mások antibakteriális összetevőikkel megát a baj gyökerét támadják meg. A gyógynövény-készítményekben természetes antibiotikumok, pl. koriandermag található.

Az izzadásgátlók olyan vegyi anyagokat tartalmaznak, amelyek megszakítanak egy biológiai folyamatot – elzárják a verejtékcsatornákat, hogy megakadályozzák az izzadság megjelenését a bőrfelszínen. Ezért soha ne alkalmazd az izzadásgátlót testedzés előtt, amikor szükség van az izzadásra a test lehűtéséhez.

A golyós stift alakban kapható termékek mellett léteznek a reformélelmiszer-boltokban kapható „dezodoráló” kristályok vagy kövek, amelyek inkább izzadásgátlóként, mind dezodorként működő káliumsók maradványait hagyják a bőrön.

A golyós és stift alakban kapható termékek mellett léteznek a reformélelmiszer-boltokban kapható „dezodoráló” kristályok vagy kövek, amelyek inkább izzadásgátlóként, mint dezodorként működő káliumsók maradványait hagyják a bőrön.

Kerüld az aeroszolos készítményeket!

Egyesek allergiásak a dezodorok és izzadásgátlók bizonyos összetevőire. Ha termék bőrkiütést okoz, válassz másik típust, illetve márkát – ha érzékeny vagy a dezodorokra, attól még lehet, hogy el tudod viselni az izzadásgátlókat és fordítva. Ha ez sem működik, gondolkodj el az olyan lehetőségeken, mint a hintőpor vagy a szódabikarbóna önmagában vagy kukoricakeményítővel, ill. fehér agyaggal keverve. Ne feledd, hogy a borotválkozástól a bőr érzékenyebbé válik, és közvetlenül a borotválás után a dezodor érzékenységi reakciót válthat ki.

A legtöbb izzadásgátló alapösszetevője az alumínium-klorid-hidroxid. Bár erről is gyanították, hogy elősegíti az Alzheimer-kór kialakulását, nem találtak e feltevést alátámasztó bizonyítékot. Ha mégis gyanakszol, akkor nyugodtan kerüld el az alumínium-tartalmú termékeket, különösen az aeroszolos sprayket, amelyek könnyen belélegezhető apró részecskéket tartalmaznak.

Forrás: Árt vagy használ? A könyv korszerű információval látja el az olvasót, hogy kellő jártasságra tegyen szert a fenti kérdésekben. Ezenkívül hasznos életmódbeli tanácsokkal szolgál arra nézve, hogyan óvhatjuk egészségünket. A tárgyalt témakörök a következő területeket éritik: vitaminok, gyógynövények, étrend-kiegészítők, tisztítószerek, orvosi tesztek, kiropraktika, szolárium, színezőanyagok, videojátékok, sugárkezelt ételek, számítógép, plasztikai műtétek, MR- és CT-vizsgálat, légtisztítók, antioxidánsok, légzsákok, antihisztaminok. Reader's Digest