Szingli müzli kontra páros rántotta

Nyugat-Európában már hagyománya van a házon kívüli reggelizésnek és az Egyesült Államokban sincs ez másként. Az irodába sietők egy része a reggeli koffeinadagját leginkább valamelyik kávézóláncban vagy gyorsétteremben fogyasztja el, amelyből minden sarokra jut egy. Ezeken a helyeken többnyire a reggelit „to go”, azaz elvitelre is lehet kérni.

Ezért a nagyvárosokban hétköznap reggelente a hordozható kávéstermosz vagy papírpohár a legjellemzőbb látvány, amelyből az emberek munkába menet az utcán, a metrón, a taxiban szürcsölik a kávét.

Itthon egyelőre még nem ez a helyzet. A reggeli étkezési kultúra, ha lassan is, de változik: a fiatalok életformájától már nem idegen, ha reggelijüket nem otthon fogyasztják el.

Minden harmadik magyar nem reggelizik

A magyarok reggelizési szokásait átfogóan vizsgáló McReggeli Gyorsjelentés* szerint hazánkban a felnőttek 30 százaléka nem minden nap, vagy egyáltalán nem szokott reggelizni. Az országos reprezentatív felmérésből kiderül, hogy több mint 1,5 millióan reggeliznek házon kívül, akik elsősorban a fiatalabb, 18-39 éves korosztályból kerülnek ki. A kutatás rávilágít arra is, hogy életciklusbeli sajátosság az, hogy kivel, mit és hol eszünk reggelente.

Reggelizz úgy, mint egy király, tartja a mondás. Ennek ellenére hazánkban a felnőttek 30 százaléka csak rendszertelenül, vagy egyáltalán nem szokott reggelizni – derül ki a 2010 áprilisában készült McReggeli Gyorsjelentésből. A felnőtt lakosság körében végzett országos reprezentatív felmérés szerint – noha a táplálkozástudományi szakemberek régóta hangsúlyozzák a reggeli étkezés fontosságát -, az időhiányra hivatkozva több mint 800 ezren éhgyomorral vágnak neki a napnak.

Akár többféle ételt is szívesen reggelizünk: a legnépszerűbb fogások között a szendvics és a péksütemény viszi el a pálmát, a magyarok 61-61 százaléka szokta ezeket enni reggelenként. Ezt követik a tojásételek (47%) és a tósztok, azaz a pirítós (33%).

A McReggeli Gyorsjelentés eredményei szerint a magyarok többsége reggelente otthon eszik (80%), de több mint 1,5 millióan hetente legalább egyszer házon kívül reggeliznek. A 18-29 éves fiatalok közel felénél, míg a 30-39 és 40-49 évesek harmadánál alakultak ki így a reggelizési szokások. A házon kívül reggelizők átlagosan 320-340 forintért vásárolnak, és az 1,3 milliót is meghaladja azoknak a száma, akik 400 forintnál többet költenek a nap első étkezésére.

A házon kívül reggelizők négy jellegzetes csoportba sorolhatók. Nagyrészüket az Irodai Piknikezők alkotják (70%). Ők otthon csomagolják maguknak a reggelijüket és a munkahelyükön fogyasztják azt el. A Mobil Reggelizők (37%) elvitelre vásárolnak, elsősorban pékségeknél, és menet közben falatoznak. A harmadik típus a Reggeli Vadászok (22%). Ők megfontolják, hová mennek reggelire „vadászni”, mert számukra az ár-érték arány kiemelt jelentőségű. Ínyükre van a gyors kiszolgálás: kb. 15 percet szánnak a nap első étkezésére, ugyanakkor szeretik nyugodtan, kulturált környezetben elfogyasztani az ételt. Legkevesebben az Időmilliomosok vannak (8%), ők reggelente akár 1 órát is elüldögélnek bisztrókban, kávézókban. A csoportok között van átfedés: mivel az emberek nem feltétlenül ugyanazt a típusú ételt választják minden reggel, emiatt a házon kívüli étkezés helyszíneit is váltogatják.

A kutatásból kitűnik, hogy az életciklusnak és az ahhoz kötődő életformának is meghatározó szerepe van a reggelizési szokásainkban. A 18-29 évesek között a kollégákkal és barátokkal, míg a 40 év felettieknél az egyedül reggelizők vannak nagyobb számban. Számít az is, hogy párkapcsolatban élünk-e, vagy sem: a 18-39 éves szingli nőkre és férfiakra jellemzőbb, hogy házon kívül reggeliznek, mint azokra, akik már együtt élnek valakivel, esetleg házasok. Jól elkülönülnek a szingli és a párkapcsolatban élők étel- és italválasztási szokásai is: előbbiek tipikusan müzlit, gyümölcsöt és gyümölcslevet, utóbbiak jellemzően tojást, tósztot és teát fogyasztanak reggelente.

Míg Spanyolországban, Franciaországban vagy akár Angliában teljesen hétköznapi, hogy az emberek beüljenek valahova reggelizni, addig Magyarországon kevésbé elterjedt ez a szokás. Ugyanakkor a nyugati trendeknek megfelelően hazánkban is egyre több étterem és kávézó kínálatában szerepel kifejezetten reggeli fogás. A piac növekedése pedig azt feltételezi, hogy a kereslet is növekszik, így valószínű, hogy a jövőben a házon kívül reggelizők száma is jócskán emelkedni fog.

Ideális reggeli

Az ideális reggeli ellátja a testet minden létfontosságú tápanyaggal, energiával anélkül, hogy hirtelen megemelné a vércukorszintet, így nem tör ránk a farkaséhség. Reggelizzünk bőven, hisz a nap első étkezésének fedeznie kell a napi energiaszükséglet 20-25 százalékát. Reggelink mindig tartalmazzon valamilyen gabonafélét, fehérjét és zsírszegény tejterméket.

A sovány jó minőségű fehérjeforrás – ilyenek a tojások, húsfélék, halak, sajtok és túrók – is elengedhetetlen. Ezek fontosak a csontok felépítésében és az immunrendszer ébren tartásában. Szendvicsünk mellé mindig fogyasszunk valamilyen idénynek megfelelő zöldségfélét, salátát is. A sok rostot és kevés kalóriát tartalmazó zöldségeket fogyaszthatjuk nyersen vagy párolva. A folyadékok közül a legjobb összetételű reggeli ital a tej, de a müzlihez kiváló választás a joghurok és kefirek széles választéka is. Teánk legyen gyengére főzött fekete vagy antioxidánsokban gazdag zöld tea.

*A McReggeli Gyorsjelentés alapját a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által 2010. március második felében végzett kérdőíves felmérés képezi. A kutatás a 18 évnél idősebb magyar népességre reprezentatív, az Intézet 1200 magyar felnőttet kérdezett reggelizési szokásairól.