Stresszmentesítsd a tested!

Amikor nagy lelki nyomás ér, akkor tested olyan hormonokat kezd kibocsátani, melyek elérik, hogy izmaid begörcsöljenek. Véredényeid összehúzódnak, miközben kevesebb oxigént juttatnak a vérbe, így az nem jut el megfelelő mennyiségben a szövetekhez, végül a vérnyomásod is megemelkedik.

Ezért mikor stresszel a környezeted, merevvé, fájdalmassá válnak izmaid, fáradtabbá válhatsz (sokszor akár egyik pillanatról a másikra). Tehát ne okold mindig az időjárást, mert bár a frontok jönnek-mennek, ilyen fokú leterheltség mellett létfontosságú szerveid hatalmas igénybevételnek vannak kitéve. Így ha nem szabadulsz meg a stressztől, nem pihened ki magad megfelelően, akkor többek között olyan krónikus problémákkal kell szembesülnöd, mint a fent említett nyak- és fejfájás.

A bőröd sínyli meg először a stresszt, melyet érdemes minden esetben komolyan venned. Sokat hangoztatjuk a bőr a legnagyobb kiterjedésű szervünk – bár sokak szerint a második – még sem figyelünk eléggé, jelzéseire. Az olyan bőrbajok mint a rosacea, ekcéma… a leggyakoribbak ezek közül. Az emésztési problémák, mint az IBS, a has-, hát- és fejfájás szintén a gyakori tünetek közé sorolhatóak.

Mozgással győzd le a stresszt!

Persze, felmerülhet benned a kérdés, hogy megint miért a mozgással példálózunk, mikor egy jó alvás is sokat segít? A válasz a fizika törvényeiben keresendő: azzal, hogy mozgásba hozod a tested, csökkented a feszültséget benne. Következő tippjeink célzott segítséget nyújtanak neked a különböző stresszbajokra.

Fej- és vállfájás elleni gyakorlatok

Kuporodj össze a padlón: térdelj le és ülj rá a vádlidra, majd hajolj előre és a homlokoddal érintsd meg a földet. A két karodat leengedett vállal, felfelé néző tenyérrel tedd a törzsed mellé.

Ülj le egy kényelmes fotelbe, zárd ki a zajokat, kapcsold le a villanyt is. Majd lecsukott szemmel kezd el masszírozni a fejedet: lágy körkörös mozdulatokkal haladva a halántékodtól a fejed búbjáig haladva.

Feküdj hanyatt, tedd a tarkódra a kezed, majd húzd fel a térdeit. Kezdd el magad ringatni, mintha bölcsőben lennél, himbáltasd a tested. Közben lélegezz lassan és mélyeket.

Étrenddel a jókedvért

A „postásfunkciót” ellátó hírvivő anyagok, a neurotranszmitterek az idegvégződéseinken telepszenek meg, és információkat közvetítenek központi idegrendszerünk felé. Ha kibillenek az ideális mennyiségből, vagyis túl magas vagy túl alacsony koncentrációban vannak jelen szervezetünkben, az zavarokhoz vezet anyagcserénkben. Hiányuk rosszkedvet okoz, ez bizonyítottan negatívan befolyásolja többek között immunrendszerünk működését!

A legismertebb hírvivő a szerotonin. Hatása sokoldalú, gondoskodik jó közérzetünkről, kiegyensúlyozottságunkról, a telítettségérzetről. Segít az alvászavarok leküzdésében, valamint idegesség, kényszer- és félelemhelyzet, illetve depresszió esetén. Eközben encefalin és endorfin szabadul fel, a fájdalomérzékenység csökken (pl. fejfájás esetén). Ahhoz, hogy szervezetünkben elegendő szerotonin képződjön, egy bizonyos aminosavra van szükségünk. Ez a banánban, a diófélékben, az ananászban és a halakban található meg nagyobb mennyiségben.

Igazi stresszölő például a banán, amit bőséges ásványianyag-tartalmának köszönhet. Telít, száműzi a fáradtságot, jókedvre derít, valamint „kisimítja” idegeinket. De az avokádó B-vitaminjai és a lecitin is segítik az idegsejtek anyagcseréjét és fontosak a lelki kiegyensúlyozottsághoz. Az avokádó a kismamák számára különösen fontos folsavat is tartalmazza. A magnézium és a lecitin jelentősen hozzájárulnak idegeink és izmaink ellazulásához, emellett mindkét anyag pozitívan hat koncentrálóképességünkre, s így növelik gondolkodásunk hatékonyságát.