Tényezők, melyek ellenünk dolgoznak

• stressz, depresszió
• alváshiány
• nyomelem- és vitaminszegény táplálkozás
• túlzott cukor-, alkohol- és szénhidrátfogyasztás
• kevés mozgás
• szellemi tétlenség
• dohányzás
• gyógyszerfüggőség
• a pajzsmirigy működési zavarai
• Alzheimer-kór
• agyi vérellátási zavarok
• súlyos fejsérülés

A rendszeres szellemi torna az egyik titok

Agyunk ugyanúgy edzhető, mint a testünk, és ha rendszeresen megmozgatjuk, nem sűrűn fog cserbenhagyni bennünket. Fejtsünk rejtvényeket, játsszunk a családdal, barátainkkal társasjátékokat, főleg olyanokat, melyek nem csupán a szerencsén alakulnak, de közben mindig meg kell fontolnunk a következő lépést, ha ránk kerül a sor. Az egyszerű szójátékok is beválhatnak, az akasztófától kezdve a szóláncon át az Ország-város játékig, számtalan létezik. Az olvasás is remek elfoglaltság, többek közt ebből a szempontból is.

Talán kevésbé ismert, hogy minden olyan tevékenység, melyekhez ujjainkat használjuk, serkenti a memóriát, az intelligenciát és a koncentrációs képességet. Lehet ez akár gépelés, kötés-horgolás, vagy akár hangszerjáték is, kiváltképp a zongorázás. A komolyzenével kapcsolatban egyébként is bebizonyosodott, hogy a javítja a koncentrációt és az intelligenciát.

Ha mindig tanulunk valami újat, azzal agyunk megőrzi rugalmasságát, aktívak maradnak a benne található idegpályák és újabbak alakulhatnak ki ugyanúgy, ahogy a gyerekeknél, fiataloknál, akiknél ez rendszeres folyamat.

Együnk az agyunk kedvére

A szellemi teljesítményünk fokozására a B-vitaminok, a C-vitamin, a vas, a magnézium, a cink, a kalcium, a bór és a réz ajánlottak. Ennek megfelelően fogyasszunk elegendő mennyiséget például a következőkből: teljes kiőrlésű gabonafélék, búzacsíra, tojás, élesztő, zöldpaprika, kivi, fekete ribizli, vörös káposzta, narancs, citrom, karfiol, spenót, paradicsom, sárgadinnye, déligyümölcsök, saláta, savanyú káposzta, tengeri halak, eidami sajt, olajos magvak, marhahús, sovány húsok, brokkoli, száraz hüvelyesek, kukorica.

A kék áfonya is különösen jó hatással van a rövid távú emlékezetünkre.

Agyserkentő illóolajok, gyógynövények

A borsmenta olaja kiválóan szolgálja ezt a célt, cseppentsünk hát néhányat az aromamécsesbe, és helyezzük a közelünkbe, ha szellemi munkát végzünk. Bizonyos vizsgálati eredmények szerint ez az egyszerű módszer akár 20%-kal is megnövelheti teljesítőképességünket.

A páfrányfenyő leveleiben található hatóanyag támogatja az agy zavartalan működését. A gingkokivonat hatására tágulnak az agyi erek, fokozódik a véráramlás, javul a sejtek és a szövetek vérellátása és csökken a trombózis kialakulásának veszélye.

A macskagyökér leginkább nyugtató hatásáról ismert, ugyanakkor nem tompítja, hanem épp ellenkezőleg: fokozza a koncentrálóképességet. Tinktúrájából naponta háromszor egy kávéskanálnyi javasolt. Teaként nemigen ajánlható, mert illata nem kellemes.

Napi 1-2 csésze zsályatea hatására javulhat a memóriánk, gondolkodásunk összeszedettebb lehet. Ehhez főzzünk 5 percig 2 dl vízben egy teáskanálnyi zsályalevelet, majd miután leszűrtük, ízesíthetjük mézzel és citrommal.

A rozmaring az idegkimerültség, a fáradtság és a feledékenység egyik legjobb ellenszere, akár teaként, akár borban áztatva fogyasztjuk. Gyógyfürdő formájában alkalmazva is hatásos.

Ha vizsgadrukk vagy a feltornyosult feladatok gyötörnek, készítsünk egy remek teakeveréket, mely felturbózza az agyműködést. Bazsalikom, illatos macskamenta, orvosi zsálya és rozmaring keverékéből főzzük úgy, hogy 3 evőkanálnyit egy liter, forrásban lévő vízbe teszünk és 3 percig lassú tűzön forraljuk. Miután leszűrtük, egész napra elosztva mézzel és citrommal ízesítve elkortyolgatjuk.

Megelőzés

Szó volt a cikk elején a gátló tényezők között a stresszről is. Amennyiben hiszünk abban, hogy képesek vagyunk kezünkbe venni a sorsunkat és irányítani; a napi gondokat nem a ránk kimért csapásnak, hanem megoldandó feladatnak, kihívásnak gondoljuk, azzal háttérbe tudjuk szorítani a stresszt és meg tudjuk előzni a depresszió kialakulását.

A rövid ideig tartó stresszel és izgalommal nincs is különösebb baj, mert serkenti az agynak azt a területét, amely a tanulásért; az adatok tárolásáért, felidézéséért felel. Viszont ha hosszú távon és sokat idegeskedünk, annak az lehet a következménye, hogy pusztulnak az agysejtjeink, legfőképpen azok, melyek a tanuláshoz, a memória megfelelő működéséhez szükségesek.

A szívbetegségek, az érelmeszesedés szintén gátló tényezők. Az agy vérellátását rontja az elhízás, a magas koleszterinszint és vérnyomás, valamint a dohányzás. Mindezek fennállása megnöveli annak veszélyét, hogy szellemi hanyatlással járó betegségeknek legyünk kitéve. Ennek megakadályozására is javasolt a rendszeres sport, a mozgás. De ha nincs is módunk hetente többször szervezett keretek közt edzeni a testünket, akkor válasszuk a gyaloglást, a lépcsőzést, a kerékpározást, amikor csak lehet.