Aludjunk, mint a tej!

Talán az egyik legfontosabb momentum, hiszen életünk – nagyjából – harmadát átalusszuk. No de nem mindegy, hogy hol és hogyan. Nem véletlenül keltek és feküdtek elődeink a tyúkokkal. Az éjfél előtti alvás kincset ér, egyrészt, mert ez különösen pihentető, másrészt mert bőrünk öregedése is lassabban zajlik, ha viszonylag korán aludni térünk. Napi 7-8 óra alvás általában elegendő mindenki számára, bár ebben is vannak kivételek: gondoljunk csak Napóleonra, aki állítólag mindössze 4 órát szundikált éjjelente, vagy épp Einsteinre, aki pedig hétalvó hírében állt.

Ha tehetjük, délután is szundítsunk egy keveset, de szó szerint csak keveset: a szieszta ne legyen több fél óránál, mert utána megeshet, hogy fáradtabban ébredünk, mint amikor lepihentünk.

Akinek gondjai vannak azzal, hogy álomba szenderüljön, vegyen este egy lazító illóolajos fürdőt, geránium- vagy levendulaolajjal dúsítva a vizet. A macskagyökérből vagy a komlóból, citromfűből és levendulából álló teakeverék elkortyolgatása is jó ötletnek bizonyulhat. A túl kései vagy kiadós vacsora nem javasolt, csak könnyű ételeket fogyasszunk, és ne nyitogassuk éjszaka sem a hűtő ajtaját. Meleg pakolás a máj fölé és egy kis lágy relaxációs zene segíthet a könnyed elalvásban.
A fekhely minősége sem utolsó szempont, és bár nem szükséges a legmárkásabb és legdrágább ágyat/matracot megvásárolni, ügyeljünk arra, hogy kényelmes és egészséges helyen pihenjünk.

Reggelizzünk, mint egy király!

Állítólag 5 évvel meghosszabbítja életünket az, ha rendszeresen reggelizünk, és nem délben jutunk először ételhez. Sokan a reggeli rohanásra, időhiányra hivatkozva nem esznek legalább egy pár falatot. Inkább keljünk fel egy picit korábban, hogy jusson időnk étkezni is, beindítva így a napi anyagcserét. Próbáljuk meg felváltani a kávét teára – legkiválóbb a zöld tea -, és teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret, joghurtos müzlit, gyümölcsöt reggelizzünk.

Egyensúlyba a súlyt!

A drasztikus diéta okozta jojóeffektus megviseli a szervezetünket. Ha hirtelen hízunk vagy fogyunk, az ezekkel járó változások megnövelik a betegségekre való hajlamot. Ne a kilókat számoljuk, hiszen egy 60 kg-os test lehet kisebb-nagyobb hurkácskákkal borított és lehet szinte csupa izomból álló – nem izompacsirta, de - arányos test. Inkább a centiket mérjük, és azt, hogy vajon beleférünk-e újra a rég áhított, a szekrényben lapuló szoknyánkba, nadrágunkba, vagy mennyire feszes a derekunkon a kedvenc blúzunk vagy felsőnk.

Idősebbek is elkezdhetik!

Emlékszünk még a régi tévétorna szlogenjére, és arra, hogyan buzdítottak bennünket esténként egy kis mozgásra a hajdani műsorkészítők? Bár napi öt perc mozgás vajmi kevés egészségünk és jó közérzetünk fenntartásához, mégis a nyilvánvaló céljuk az volt, hogy minimális mozgásra bírja a munka után megfáradt testünket. Bizonyos szinten igazuk is volt, mert sokkal célravezetőbb naponta egy keveset mozogni, mint néha-néha minden erőnket megfeszítve hajszolni az izmainkat és ízületeinket.
Már az is előrelépés, ha napi fél órát sétálunk, kerékpározunk, vagy ha minden egyes adandó alkalommal lépcsőzünk liftezés helyett vagy gyalogolunk, ha nincs túl messze az úticélunk.

Eddzük az elménket is!

A nyitottság, a mindenre kíváncsi elme folyamatos edzésben van, így az izmokhoz hasonlóan nem sorvad el. Szellemileg frissebbek azok, akik munkájuk során napról napra kihívások elé néznek, és kreatív megoldásokat kell kieszelniük. Akik más jellegű foglalkozást űznek, azok sem maradnak le, ha élénken figyelnek azokra a dolgokra, melyek körülveszik őket; sokat olvasnak, keresztrejtvényt fejtenek vagy stratégiai játékokat játszanak. Ez utóbbi egy vasárnap délutáni családi vagy baráti körben lezajlott társasjáték keretében is elképzelhető.

Oh, Mr. Alkohol…

Amennyiben nem naponta köszönünk neki így, egészen közelről, és akkor sem sokszor emeljük a szájunkhoz a poharat, akkor nem lehet nagy baj. Kortyoljunk inkább ásványvizet, frissen facsart leveket, gyógyteákat. Napi 2-2,5 liter folyadék elfogyasztása mindenképp javasolt, és amely jelentősen megkönnyíti szerveink működését és a salakanyagok távozását.

És ha már a káros szenvedélyeknél tartunk, a dohányzás káros hatásait se feledjük, mely bizonyítottan megrövidíti élettartamunkat. A feszültség levezetésére sok más módszer is létezik.

Legyünk néha gyerekek!

Nem kell mindig, minden szituációban komoly felnőttként viselkednünk. Családi vagy baráti körben nyugodtan elengedhetjük magunkat: játsszunk és bolondozzunk, nevessünk önfeledten! Nem kell, hogy vidámságunknak nyomós oka legyen, egyszerűen tegyük félre a mindennapok gondjait. Ha vannak gyermekeink, unokáink, ez biztosan könnyebben megy majd, ha velük együtt játszva „lemegyünk gyermekbe”. Lehet ez egy közös gyurmázás, papírsárkány-eregetés, szánkózás, gyengéd birkózás és amit csak fantáziánk és kedvünk enged. A gyerekek is egész biztosan értékelni fogják ezeket az önfeledt órákat-perceket. Sőt, nőni fogunk a szemükben!

Fő a nyugalom!

A stresszt manapság már népbetegségként emlegetjük, holott nem maga a stressz, hanem az arra adott reakciónk az, ami betegségeket idézhet elő. Kutassuk fel a kiváltó okokat és igyekezzünk kiküszöbölni azokat. Lehet, hogy a túlhajszoltság teszi? Ne vállaljunk be minden adódó feladatot, hagyjunk másoknak is belőlük. És még valami: ha folyton azon stresszelünk, hogy milyen stresszes az életünk, az csak olaj a tűzre.