Antibiotikum - szükséges, vagy sem?

Ezek a gyógyszerek – legalább 100 különböző hatóanyag – évről évre sok millió életet mentenek meg. De azért vannak korlátaik: csak baktériumokat ölnek meg, vírusokat nem. Mi több, túlzott használatuk oda vezetett, hogy kialakult számos, a gyógyszerekkel szemben ellenálló baktériumtörzs, és ezek növekvő veszélyt jelentenek a lakosságra. E fenyegetés elleni védekezésül mindenkinek meg kell tanulnia az antibiotikumok bölcs használatát.

Hogyan betegszünk meg?

Vajon hogyan lehetséges, hogy két ember találkozik ugyanazzal a kórokozóval, és csak az egyikük betegszik meg? Az ok nagyrészt az egyén immunrendszerében keresendő, amely képessé teszi a szervezetet a káros mikroorganizmusokkal szembeni harcra. Amikor az immunrendszer nem működik kifogástalanul (ezt szinte bármi okozhatja az alváshiánytól a nem kielégítő étrendig), a baktériumokat a szervezet nem pusztítja el, azok bejutnak a szövetekbe, ott szaporodnak, gyulladást okoznak és méreganyagokat termelnek. Ez váltja ki a betegség tüneteit, pl. a lázat, a torokfájást és a köhögést.

Gyógyszerek hatása a baktériumokra

Amikor antibiotikumot szedünk, az a véráram útján mindenhová eljut a testünkben. A támadó baktériumokra sokféle módon hatnak, amely a kórokozó pusztulásához vezet. Bizonyos esetekben az antibiotikum leállítja a baktérium fehérjeszintézisét, máskor károsítja a mikroorganizmus sejtfalát vagy egyéb részét, megakadályozza a további szaporodását. E folyamat végeredményeként a kórokozó nem veszélyezteti tovább az egészségünket. Néhány nap elteltével a fertőzés és vele a tünetek is elmúlnak.

Antibiotikumok arzenálja

Attól függően, milyen sokféle baktériumra hatnak, az antibiotikumok két nagy csoportba sorolhatók. Az első a szűk spektrumú antibiotikumok csoportja. Ezek (pl. a penicillin) csak néhány baktériumtörzsre hatnak.

A másik kategóriába a széles spektrumú antibiotikumok tartoznak. Ezek (pl. az ampicilin és az amoxicilin) sok különböző baktériumot képesek megölni, amelyek a legkülönfélébb betegségeket okozzák az aknétól az arcüreggyulladásig.

Az antibiotikumokat széleskörűen alkalmazzák. Nélkülük nem lehetne legyőzni az olyan halálos betegségeket, mint a tüdőgyulladás, a kólibaktérium okozta fertőzések, a torokgyulladás és a vérmérgezés.

Hogyan hatnak igazán?

Az antibiotikumok hatását befolyásolhatja, hogy szedésükkor mit eszünk és iszunk. Ha nem követjük pontosan az orvos előírásait, nem fejtik ki a kívánt hatást, sőt még kellemetlen mellékhatások is kialakulhatnak. Íme néhány óvintézkedés:

Kérdezzük meg az orvost, hogy az általa felírt antibiotikumot étkezés előtt vagy után kell-e bevenni. Az üres gyomor biztosítja bizonyos antibiotikumok megfelelő felszívódását, míg más esetekben szükség van táplálék jelenlétére, hogy a hatóanyag minél gyorsabban bejusson a véráramba.

Igyunk meg 2,5 dl vizet a gyógyszerrel, különben gyomorbántalmakat okozhat. Ez ne legyen gyümölcslé, bor vagy üdítő, mert ezek savtartalma gátolja az antibiotikumok hatását. A tej sem ajánlott: a benne lévő kalcium számos antibiotikum felszívódását gátolhatja.

Az antibiotikumot ne alkohollal vegyük be: ez mellékhatásokat okozhat. Kerüljük továbbá a hashajtókat, a savkötőket és a táplálék-kiegészítőket. Ezek olyan ásványi anyagokat tartalmaznak, amelyek megakadályozzák egyes antibiotikumok hatását.

Jóból is megárt a sok

Miért ne használhatnánk antibiotikumot rutinszerűen? Mert gyakori alkalmazásukkal nő a baktériumok ellenállása a készítménnyel szemben. Ezért ne szedjük nyakló nélkül az antibiotikumokat! Ha csak a más módon nem gyógyítható betegségek legyőzésére használjuk őket, megfelelően hatnak akkor, amikor igazán szükség van rájuk.