A méh illetve a petevezeték rendellenességei

A női infertilitás gyakori okai lehetnek az anatómiai és fejlődési rendellenességek (ivarszervi fejlődési zavarok) is, melyek meggátolhatják, hogy a hímivarsejtek eljuthassanak a petesejtig, illetve az embrió eljuthasson a méhüregig. Vegyük szépen sorjában a lehetséges problémákat!

„Kívülről befelé haladva, vannak bizonyos fejlődési rendellenességek, melyek a női kismedencét is érintik - mondja szakértőnk, Dr. Vereczkey Attila, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet főorvosa. Ilyen például az ún. Mayer- Rokitansky- Künster- Hauser Szindróma, a Müller cső komplex fejlődési rendellenessége, előfordulási gyakorisága kb 3-4%. Lényege, hogy a nemiszervek egy része pl. a hüvely felső harmada, és a méh nem alakul, nem fejlődik ki, a petevezetékek és a petefészkek azonban épek. A betegség gyakran társul vesefejlődési rendellenességekkel.”

Dr. Vereczkey Attila, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet főorvosa

Hüvelyi rendellenességek: A hüvely esetében léteznek kettőzöttségek - dupla, azaz kettő hüvely, vakon végződő hüvely -, ezeknél viszont már több komolyabb probléma is adódhat. Mint Dr. Verezckey Attilától megtudhatjuk, meglehetősen ritka kórképekről van szó. „Sajnos előfordult már, hogy a páciens kórképére 28- 30 éves korában a meddőségi klinikánkon derült fény, annak ellenére, hogy már legalább tíz éve jár rendszeresen nőgyógyászhoz.”- állítja a főorvos úr.
Ezen kívül a méhnek is lehetnek fejlődési rendellenességei. A méh egy rendkívül bonyolult és hihetetlenül érdekes funkciójú szerv, melyről nagyon sokáig úgy hitte az orvostudomány, hogy egy jelentéktelen „zsák”, amiben csak úgy kialakul, majd növekszik az embrió.

A méh rendellenességei: A méhszájnál lehet többek között hegesedés, megtöretés, polip (egy méhdaganat, izomszaporulat, amely egy cseresznyemag méretű „golyó”-hoz hasonlít, ami mechanikusan benő a méhszájhoz, elzárva, vagy erősen szűkítve az utat az anyaméhbe. Továbbá kialakulhatnak összenövések, elzáródások, akár valamilyen gyulladástól, akár megelőzően végzett kaparástól. A sérülés a terhesség- megszakítás egyik lehetséges velejárója, vagy más egyéb operáció következménye.
”Gyakori eset például a méhszáj elváltozása, azaz ha valakinek P3- as citológiája volt, vagyis rákot megelőző állapota a méhszájon, és az azt követő műtét után a seb hegesen gyógyult be, akkor ez olyan mechanikai akadályt jelenthet, mely miatt a hímivarsejtek (spermiumok) nem tudnak esetlegesen eljutni a petesejthez”- magyarázza Dr. Vereczkey Attila. Ez pedig sajnos azt jelenti, hogy a hölgy sokkal nehezebben tud teherbe esni, majd pedig világra hozni kisbabáját.

A meddőség hátterében daganatos elváltozások is állhatnak, melyek azonban többnyire jóindulatúak, ezeket myomáknak hívják: jóindulatú daganatok a méh üregében, a méh falában, illetve a méh izomzatában. Ezek mérete és száma is változó: lehet egy nagy, esetleg előfordulhat több – ritka esetben akár például húsz – kisebb myoma is a női szervezetben, de olyan is lehet, hogy valakinek akár több nagyobb alakul ki. Illetve előfordulhat akár a méh közepében egy ún. sövény, teljes sövény vagy kettőzött méh, melynek köszönhetően a méh nem tud jól működni.

A petevezeték rendellenességei: A petevezeték betegségei egyik okát képezik a női eredetű meddőségnek. Általában hegesedés, fertőzések és elzáródások okozzák a petevezeték eredetű problémákat. Hegesedés kialakulhat endometriózis következtében, valamint hasüregi vagy kismedencei sebészeti beavatkozásokat, mint pl. bélműtéteket, vakbélműtétet vagy császármetszést követően. A hegesedés elzárja a petesejt útját a petevezetékben, mely így nem képes a spermiummal találkozni és megtermékenyülni. Például chlamydia fertőzés hatására a petevezeték csillószőreinek mozgása tud károsodni, melynek eredményeképpen zavart szenved a petesejt és a spermium előrehaladása és így találkozásuk lehetősége, valamint gyakoribb a méhen kívüli terhesség kialakulása is.

 

A diagnózis felállítása

„A kivizsgálás során a következő kérdésekre keressük a választ: Átjárható-e a petevezeték? A petevezeték petefészek felőli végén található ún. fimbriák (nyúlványok) nyitottak-e, hogy befogadják az ovuláció során kiszabadult petesejtet? Vannak-e olyan összenövések, melyek akadályozzák a petevezetéket szabad mozgásában? A petevezeték belsejében található csillószőrök funkciója ép-e?

A petevezeték átjárhatóságát vizsgálhatják speciális röntgen diagnosztikai eljárással, ultrahanggal, illetve laparoszkópos technikával is, de mi már a régi, HSG módszert elavultsága miatt nem alkalmazzuk. ” – mondja Vereczkey főorvos úr.

A petevezetékek UH-vizsgálata: Hysterocontrast-salpingosonography (HYCOSY)
A HYCOSY indikációja és kivitelezése a HSG- vizsgálathoz hasonló. A méhbe a hüvelyen keresztül felvezetünk egy kicsi katétert, melyen keresztül folyadékot, azaz ultrahangot visszaverő kontrasztanyagot fecskendezünk a méhüregbe és a petevezetékekbe, majd pedig hüvelyi ultrahangvizsgálat segítségével vizsgáljuk a kontrasztanyag által kirajzolt méhüreget, petevezetéket és a kontrasztanyag átjutását a petevezetékeken keresztül a szabad hasüregbe. A vizsgálat előnyei közé tartozik, hogy nincs szükség a szervezetet károsító röntgensugárra. Ezen vizsgálat nemcsak a petevezető, hanem a méhüreg pontos megítélésére is alkalmas. Kiszűrhetőek azon méhüregi rendellenességek, melyek a terhesség létrejöttét, az embrió beágyazódását befolyásolhatják, csökkenthetik. Pl.: polip, myoma, septum, subseptum, arcuatus, synechiák, Ashermann sy., stb.
Egyéb előnyei: ambuláns módon elvégezhető, nem kell altatni, nem fáj, nem kellemetlen, 5-10 perc alatt elvégezhető, és nagyon jó hatásfokkal meg tudjuk vele állapítani, hogy a petevezető működik- e. Laparoszkópia, Hiszteroszkópia
A petevezeték eredetű meddőség kivizsgálásában és terápiájában egyaránt fontos szerepet kap a hiszteroszkópia, laparoszkópia, chromopertubáció. Ezen beavatkozások a nemzetközi irányvonalaknak megfelelően a meddőség alap kivizsgálásai közé tartozhatnak. Bizonyos rendellenességek, pl.: bizonyos típusú, és elhelyezkedésű endometriózisok más technikával nem kimutathatóak. A laparoszkópia nagy előnye, hogy a diagnosztikai eljárás során terápiás beavatkozást is végezhetünk, így a páciensnek nincs szüksége ismételt, már operatív beavatkozásra. A petevezeték eredetű meddőség terápiájában döntően a sebészeti megoldások érvényesülnek. A petevezetékek funkciójának helyreállításában laparotomiás (hasmegnyitással járó) vagy laparoszkópos (hastükrözéses) műtéti technikák állnak rendelkezésre, de apáciensnek mindenképpen előnyösebb az egynapos sbeészet keretén belül elvégezhető laparoscopia.)

Terápiás megoldások: A petevezeték eredetű meddőség kezelésében sikeres terápiás lehetőségek állnak rendelkezésre, így pl. a hegesedések műtéti oldása, a károsodott petevezetékek sebészi helyreállítása, valamint az in vitro fertilizáció. A legjobb eredményt az in vitro fertilizáció nyújtja, de a sebészi beavatkozás is számos előnnyel jár.

 

Számos tényező károsíthatja a petevezeték élettani működését:

- Kismedencei összenövések és hegesedések, melyek károsítják a petevezetékek mozgékonyságát; - Összenövések és hegesedések, melyek lehetetlenné teszik, hogy a megtermékenyítésre váró petesejt megfelelően vándoroljon a petevezetékben; - Méhen kívüli terhesség vagy sterilizációs műtét eredménye. E folyamatok hátterében a következő kórfolyamatok állhatnak: - Perforált „vakbél” (A perforált vakbél egyszer csak kilyukad, megoperálják, a műtét során a hasüregbe jutó bélsár gyulladást okoz, a leghamarabb a petevezető tud károsodni ezáltal.) - Kismedencei gyulladás, megelőző Chlamydia fertőzés; - Nőgyógyászati műtét; - Szülés utáni fertőzés; - Méhen belüli fogamzásgátló eszköz; - Fertőzések; - Endometriózis; - Császármetszés; - Bélműtét; - Méhen kívüli terhesség; - Kismedencei tuberkulózis