A kor és a meddőség kapcsolata

„Mindannyian ismerjük azt a tényt, hogy a nők reprodukciós képessége az idő előrehaladtával csökken. Azzal viszont sajnálatos módon sokan nincsenek tisztában, hogy pontosan mikortól is: tévesen azt hiszik, sőt állítják, hogy ennek ideje olyan 35- 38 éves korra tehető, viszont ma már egyértelműen bizonyított, hogy a nők termékenységi esélyei 30 év után folyamatosan - lassan, de stabilan - elkezdenek csökkenni.

A 40-es évek után ez a folyamat pedig még nagyobb mértéket ölt. Mindemellett, ha bekövet-kezik a fogantatás, 30 éves kor felett egyre nagyobb az esélye a spontán vetélésnek és magzati kromoszóma- rendellenességek kialakulá-sának is. Idősebb életkorban az asszisztált reprodukciós kezelési technikák, mint pl. az in vitro fertilizáció (IVF) és intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI) sikeressége is csökken”- állítja Dr. Vereczkey Attila.

Dr. Vereczkey Attila, főorvos

Felvilágosító programok

A felvilágosító programoknak igen nagy jelentősége lenne abban, hogy felhívják az emberek figyelmét a fenti tényekre, valamint hogy tisztázzák az eddig kialakult félreértéseket.

Ma már szinte mindenki tudja, hogy a dohányzás tüdőrákot okoz, az alkoholizmus májzsugorodáshoz vezet, a homoszexuálisok körében pedig nagyobb az AIDS valószínűsége. Vannak ilyen jól ismert tények, , amiket az orvostudomány már sikeresen átvitt a köztudatba. Jó néhány szintén fontos dolog viszont tévesen él a köztudatban, többek között az is, miszerint 35 éves kor után sokkal nehezebb gyermeket szülni, illetve nagyobb az esélye annak, hogy beteg lesz a születendő gyermek. Sajnos itt van egy meglehetősen komoly eltérés: ugyanis a nők termékenységi képessége már 30 éves koruktól kezdve fokozatosan csökken, 40 év után pedig szinte zuhanórepülésbe kezd, 45 éves korban pedig már szinte a nullával egyenlő.

Épp ezért a főorvos úr szerint kiemelt fontosságú ügy lenne a reprodukciós egészséggel kapcsolatos felvilágosítás kérdése már középiskolás korban, mikor a fiatalok elkezdik rendszeres szexuális életüket. Hogy ez megvalósulhasson, nagy szerepet kellene vállalnia a médiának, a kommunikációs szakembereknek és az orvos-szakmának egyaránt. Magyarországon már gimnáziumban, sőt, akár már az általános iskolában is, elengedhetetlen lenne, hogy a fiatalokban tudatosítva legyen, miért fontos reprodukciós egészségük. Vagyis ne csak azt tudják, hogy miért/ hogyan ne legyenek kövérek (rendszeres testmozgás és egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás), ne próbálják ki és ne fogyasszanak drogokat, mellőzzék az alkoholt, hanem az is egészségügyi érték, hogy vigyázzanak a reprodukciós egészségükre.

„A lányok ezt a következőképpen tehetik meg: vigyázzanak, hogy ne legyenek idő előtt, akaratuk ellenére terhesek; lehetőleg ne legyen abortuszuk; válogassák meg, milyen partnert választanak,, emellett óvatosan (óvszerrel) éljenek szexuális életet a szexuális úton terjedő betegségek miatt; a lélek is egy fontos tényező- inkább legyenek egy tartós kapcsolatban, mert a lélek is amortizálódhat, ha még szinte gyermekként, 15- 17 évesen már több fiúval létesített szexuális kapcsolatot a lánygyermek…”- javasolja Dr. Vereczkey.

Vigyázzunk a reprodukciós egészségünkre! Ez egy nagyon fontos üzenet lenne az edukációs kultúránkon belül, ezt is feltétlenül be kellene venni a prevenciós programok közé, így talán elkerülhetnénk azt, hogy 27- 30 évesen emberek tömege kerüljön lehetetlen, szó szerint meddő helyzetbe- gyermeket szeretne és mégsem sikerül…

A női meddőség biológiai okai

A női meddőség okait boncolgatva, elsőként azon biológiai okokat kell szemügyre vennünk, melyek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy 30 éves kor után elkezd csökkenni a termékenységi képesség. 40-es évek után pedig ez a folyamat még nagyobb mértékben érvényesül. Mindemellett, ha bekövetkezik a fogantatás, a kor előrehaladtával egyre nagyobb az esélye a spontán vetélésnek és magzati kromoszóma-rendellenességek kialakulásának. Idősebb életkorban az asszisztált reprodukciós kezelési technikák, mint pl. az in vitro fertilizáció (IVF) és intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI) sikeressége is csökken.

Tegyünk azonban egy kis kitérőt, mi is a helyzet a férfiakkal… A férfiak ilyen szempontból mondhatni „mázlisták”, de mindenképp irigylésre méltó helyzetben vannak, hiszen spermaképzésük folyamatos, igaz, az öregedéssel együtt romolhat a spermaképzés is. A herék vérellátása is változik- hereviszeresség, hereszűkület alakulhat ki-, melynek következtében az oxigenizált vér átáramlása csökken, ezáltal a spermaképzés közel sem tökéletes, mégis folyamatos. „Ennek tudatában a férfiak bizony ellustultak, mert joggal gondolják úgy, hogy ráérnek várni a családalapítással és vele együtt a gyermeknemzéssel, hisz nekik - jó esetben többnyire - van és 50- 60 évesen még termelnek spermát, ha nem is olyan jó minőségűt, mint ifjú korukban”- mondja Dr. Vereczkey Attila.

A nőket sajnos az idő nem kíméli - ők nem várhatnak, a biológiai órájuk ketyeg, a túlsúly, a dohányzás, a stressz mellett legnagyobb ellenségük, az öregedés csökkenti legnagyobb mértékben a teherbeesés valószínűségét. Vajon miért is?

A nők születésekor több ezer petesejttel rendelkeznek, embrió korukban már megvan az összes petesejtjük, az embrionális kortól a világrajövetelig elvesztik ennek 10%- át, majd mikor elkezdenek menstruálni és pubertásba kerülnek, szintén ennyit vesztenek. A serdülőkor után néhány ezer petesejt kezd el érni, majd életük során néhányszáz lesz, amely meg is érik. Könnyen ki lehet számolni, hogy a nők kb. 160 petesejtet ovulálnak egy életen át. Harmincadik évüket átlépve a nők petesejtjeinek nagy része, akár 50 százaléka is végleg eltűnhet. A női termékenységről szóló kutatások során arra a következtetésre jutottak, hogy a nők petesejtjeinek mindössze csupán 3 százaléka marad meg, mire betöltik negyvenedik életévüket.

Folytatjuk!