Abban a kérdésben, hogy mit is adhat nekünk a csillagjóslás, nagyon egyszerű választ ad egy ezzel foglalkozó portál: „Az asztrológia az egyik leghatékonyabb eszköz az önvizsgálat és az önismeret előmozdítására. Az asztrológiai szimbolizmus szakmai ismeretei és technikái akár önképzésen vagy hozzáértő asztrológiai szakember tolmácsolásán keresztül megvilágítják a tudat mély struktúráit, melyek tájékoztatnak a felszínesebb és a megfigyelhetőbb viselkedésformákról, témákról, és az ember életében folyamatosan aggodalomra okot adó területekről.”

Jóslatok - néha bejönnek, néha nem

Ha kibontjuk a definíciót, akkor legbelső magként az önismeretet említik. Ennek megannyi ága van, amire jól tudjuk, ma már számos szolgáltatás épül. Ilyen az asztrológia is. A meghatározásban azt is említik, hogy a leghatékonyabb eszköz arra, hogy elkezdjünk foglalkozni alap szinten belső világunkkal. Igen, ez így van. Ez a tömören megfogalmazott javaslat annyi érzelmi tartalmat rejt magában, hogy biztosan hatással lesz ránk. Mivel az emberek érzelmekben, és képekben gondolkodnak leginkább, biztosan tárolódik a horoszkóp a fejünkben, és hamar dekódoljuk is. Ha például azt jósolják a csillagok, hogy jó kedvünk lesz ma, és a munkatársainktól is dicséretet kapunk, akkor ezt a szerepet öltjük magunkra, és egész nap frissen, üdén fogunk tevékenykedni. Viszont az önismeret ennél jóval mélyebb, és sokkal tudatosabb odafigyelést kíván. Ott nem elég, hogy elolvasunk pár mondatot, és az alapján élünk, mert a miértek feltevése nélkül kudarcba fulladhat eddigi munkánk. Ha személyiségfejlődést szeretnénk, akkor érdemes kísérletezni magunkon. Megfigyelni belső valónkat, szakemberhez fordulni, és folyton folyvást gyakorolni az újabb élethelyzetekkel.

Út az önismerethez, vagy valami ilyesmi

Az idézet másik felében van egy nagyon lényeges szó: ez pedig a „felszínesebb”. Mert az asztrológia megvilágítja a mélyebb dimenziókat az ember életében, megfigyelt, és tapasztalt viselkedésmintákat közöl a nagyközönséggel. Ez pedig annyit jelent, hogy irányokat ad. Nem megoldást kínál, csupán tájékoztat. Mint „tudomány”, csillagjegyekbe kategorizált típusokat jellemez a magazinokban, ezoterikus portálokon. Nagyon lényeges felfedezések ezek, mert az önismeret bonyolult labirintusában iránytűként szolgálnak. Mutatják a helyes utat, de hogy mi afelé megyünk-e, azt szabadon eldönthetjük.

A horoszkóp szórakoztat, de nem lelki tanácsadás

Tehát ha elolvassuk a reggeli kávé mellett a tanácsokat, tegyük azt szórakozásból, ne pedig azonosulási vágyból. Tegyük azért, hogy a következő pillanatban, amikor már rohanni kell a munkába, vagy a gyereket vinni a suliba, jó kedvűek legyünk. Ha viszont azt gondolnánk, hogy ma fut be a szőke herceg a fehér autóval, lehet, hogy a nap végére csalódottak leszünk. Azért, mert azzal nem számoltunk, hogy a szőke herceg, még lehet, hogy nem ér rá bekopogtatni hozzánk, mert az ő élethelyzete még nem engedi, vagy neki nem ezt jósolták aznapra az asztrológusok.

A családom is járat egy női magazint, aminek az utolsó oldalát mindig elolvassuk. Az a tapasztalat, hogy mindig hasonló információkat kapunk a horoszkópoktól. Az édesanyám például mindig egyéjszakás kalandokat keres, apám nagy örömére, és a húgom pedig folyton újabb és újabb párkapcsolatba bonyolódik. Ha lefordítjuk a saját életünkre ezeket az élethelyzeteket, akkor nagyon is eltér a valóságtól. Viszont az a program, amikor a szüleim leülnek a kertasztal mellé, és együtt felolvassuk a jóslatokat, már egy jól megszokott közösségi tevékenység. Olyankor elfeledjük a pénzügyi gondokat, az undok kollégákat, a főnök szemrehányását. Akkor csak mi vagyunk, együtt vagyunk, és nevetünk az élet bohózatain.