Változások a gyermek életében

Beteg szülő – beteg gyermek

Nem kell ahhoz világrengető dolognak történnie, hogy gyermekünk viselkedésében hirtelen változás lépjen fel. Meglehet, mi magunk észre sem vesszük, vagy nem tulajdonítunk jelentőséget annak, ami a kicsinek álmatlan éjszakákat, nyűgös napokat, vagy még súlyosabb tüneteket okoz. Sokan nem gondolnák, de a gyermekek olyan érzékenyek a körülöttük történő változásokra, hogy még a szüleikben zajló, kifelé nem kommunikált lelki problémákat is megérzik és reagálnak rá. Ezért aztán, ha gyermekünk furcsán kezd viselkedni, meglepően sokat rosszalkodik, keresi a bajt, sírdogál, a szokásosnál jóval dacosabb, korábbi szobatisztasága ellenére újra bepisil, álmatlan, étvágytalan, visszahúzódóvá válik, stb., gondolkodjunk el rajta, nem történt-e valamilyen változás az életében, amit nem tud egyedül feldolgozni. Ez nem azt jelenti, hogy minden ilyen eset kapcsán szükséges szakemberhez fordulni, lehet, hogy elegendő a fokozott odafigyelés, több türelem, több játék, vagy egy kiadós beszélgetés, de ha mégis elengedhetetlen gyermekpszichológus bevonása, jó, ha ezt minél előbb felismerjük. Ha azt látjuk, hogy a gyermek szorong, nem tud eleget pihenni, egészségi tünetei vannak (hasfájás, fejfájás, hasmenés, székrekedés…), akaratlan mozgásokat produkál, haladéktalanul keressünk fel egy szakembert!
Tudni kell azonban, hogy a kisgyermek pszichés gondozása mindig a szülők gondozásával együtt történik, hiszen ők azok, akik a legjobban ismerik gyermeküket, valamint ők jelentik a kicsi számára a környezetet, amelyből nem lehet kiemelni. Az esetek nagy részében nem is a gyermek, hanem a szülő lelki problémái okozzák a tüneteket, melyek a szülő kezelésével együtt automatikusan megszűnnek. Gyermekpszichológus segítségét a helyi nevelési tanácsadóban, de a házi gyermekorvosnál is kérhetik a szülők.

Kistestvér születik

Az egyik leggyakrabban előforduló, és legmélyebb sebeket ejtő változás egy gyermek életében. Míg mostanáig egyetlen kicsi volt a családban, mindenki vele foglalkozott, minden ajándékot és minden szeretetet ő kapott, addig ezentúl meg kell osztozni valamennyi jón egy „ismeretlen” másik gyerekkel. Bizony, nem lehet könnyű érzés, és a bajok sokszor már a kistestvér megszületése előtt elkezdődnek. A nagyobb már tökéletesen érzi, hogy itt komoly és visszafordíthatatlan változások veszik kezdetét, melyekből ő csakis vesztesen kerülhet ki, hiszen a szülei most már valaki másnak is a szülei lesznek.

Fontos, hogy már a várandósság idején is éreztessük vele: semmivel sem szeretjük kevésbé, mint eddig, és semmivel sem jut majd kevesebb neki sem a lelki, sem az anyagi javakból. Szükségtelen, hogy már a kezdetektől fogva a lehetséges veszélyekre, konfliktushelyzetekre figyelmeztessük, ez ugyanis csak növeli a szorongását és az ellenérzéseit. Ne mondogassuk neki, hogy a kisbabára nagyon kell vigyázni, szeretni kell, a játékokon osztozni kell vele! A gyakorlat ezt majd úgyis hozza magával, és ráérünk majd a mindig aktuális kérdésekkel foglalkozni. Hangsúlyozzuk, hogy számítunk majd a nagyobb testvér segítségére, persze csak akkor, ha ehhez ő is kedvet érez.

Kivételesen kényeztethetjük is bizonyos mértékig, vagyis érezze, hogy a kedvét keressük, fontos számunkra a hangulata, közérzete. A kistestvér megérkezése után a bevált szokások, szertartások közül a lehető legtöbbet tartsunk meg, és semmilyen újszülöttel kapcsolatos tevékenységtől ne tiltsuk el a nagyobb gyereket. Jelen lehet a szoptatásnál, fürdetésnél, altatásnál, sőt segíthet is, ha van kedve hozzá. Amíg a picit szoptatjuk, a nagyot is magunkhoz vonhatjuk, hogy testközelből érezze a szeretetünket. Jó megoldás lehet, ha a kisbaba „hoz” valami ajándékot, amikor hazaérkezik a kórházból, és az is, ha a látogatóba érkező rokonok a nagyobb gyerekkel töltenek több időt.

Válás

A gyermek mindkét szülőjét szereti, még akkor is, ha az egyikkel valamelyest több időt tölt. Mivel születése óta az anya és az apa is jelen volt az életében, nehezen tudja elképzelni, hogy ez másképp legyen. Ha mégis bekövetkezik, azért a gyerekek általában saját magukat szokták okolni. A kialakult helyzetből vajmi keveset értenek, azt azonban látják és érzik, hogy a családban mindenki feszült, rosszkedvű, ideges, sok a veszekedés,és minderről neki rendszerint semmit nem mondanak. Ha a család egyensúlya bomlik fel, az minden más változásnál érzékenyebben érinti a gyermeket, hiszen az alapvető biztonságot adó háttere sérült, könnyen úgy érezheti, hogy nincs kihez fordulnia. Azért, hogy ezt elkerüljük, beszélgessünk sokat még a kisebb gyerekekkel is! Az ő szintjükön bármit elmondhatunk nekik, így nem érzik majd kirekesztve magukat, és mi is megkönnyebbülhetünk. Igyekezzünk békésen rendezni a válás legkellemetlenebb szakaszait is, és semmiképpen ne próbáljuk a gyereket elválasztani a másik szülőtől, vagy ellene hangolni! A gyermek érdeke azt kívánja, hogy ezentúl is elegendő időt töltsön mindkét szülőjével, ezért helytelen volna bármelyik félnek kisajátítania őt.

Utazás

Bármilyen különösen hangzik, az érzékenyebb lelkű kisgyerekeket akár egy nyaralás is kibillentheti a lelki egyensúlyából. Mivel ők még keveset láttak a világból, nem nagyon tudjuk megbeszélni velük, hogy hová is utazzunk el, ám éppen ezért érdemes gyermekbarát helyszínt és utazási módot keresnünk. Nem ritka, hogy az utazás után egy-két nappal, vagy akár héttel tör ki a gyermekből a félelem, és indokolatlan hisztiket produkál, vagy esetleg csak kézen fogva hajlandó közlekedni a saját otthonunkban is. Legyünk türelmesek vele, hiszen gondoljunk csak bele, egy felnőttnek is milyen nehéz visszarázódni a hétköznapokba a nyaralás után!

Bármilyen különös viselkedést, vagy tünetet tapasztalunk gyermekünkön, az első reakciónk ne a szidalmazás, büntetés, de ne is a kétségbe esés legyen! Figyeljünk a jelzéseire, próbáljuk meg beleélni magunkat a helyzetébe! Ne akarjunk ilyenkor nagy elvárásokat támasztani vele szemben, pl. ne a költözés, vagy kistestvér érkezésére időzítsük a szobatisztaság gyakorlását! Szánjunk a gyermekre sokkal több időt, mint általában, és ebben az időben bőven legyen beszélgetés, valamint olyan játék, amelyben van testi kontaktus. Az esetek többségében elegendő néhány nagyobb odafigyeléssel töltött hét ahhoz, hogy helyreálljon a rend és a lelki béke.