Óvodás betegségek és kezelésük

Elkapni, vagy védekezni?

Családonként más és más a módszer, amellyel a gyermekeket védeni próbáljuk a vírusoktól. Vannak, akik már egészen korán közösségbe viszik a csecsemőt, mondván, minél előbb találkozik a vírusokkal, annál ellenállóbb lesz a szervezete. Mások épp ellenkező módon járnak el: óvják gyermeküket a vírusoktól hemzsegő közösségektől, s csak később, amikor már erősebb a szervezete, szoktatják a kicsit a többi gyerekhez. Az biztos, hogy ahol nagyobb és kisebb gyerekek élnek egy fedél alatt, több a lehetőség a vírusok családba hurcolására. Hiszen egyik gyereket sem lehet búra alatt tartani, és nem maradhat ki a nagy az óvodából, iskolából csupán azért, hogy védje a kisebbet. Mégis célszerű, ha a fiatal csecsemőkkel az influenzás, más vírusos időszakokban inkább távol maradunk a zsúfolt helyektől, játszóházaktól, bevásárlóközpontoktól. Igaz, hogy minél több kórokozót küzd le a szervezete, annál erősebb lesz, ám nem ugyanolyan intenzitású a betegség lefolyása egy még fejletlen immunrendszer, mint egy már érettebb esetében. Az is gyakori, hogy a gyerkőc által hazahozott vírusok őt kevésbé betegítik meg, míg a vele egy háztartásban élő felnőtteket ágyba küldi az ovis betegség. Ennek oka abban keresendő, hogy a felnőtt szervezet évtizedekkel ezelőtt találkozott az adott vírussal, és mostanra csökkent a vele szembeni ellenálló képessége.

Az ún. óvodás vírusok (melyek bármely gyermekközösségben megjelenhetnek) egyébként általában rendkívül agresszívek, gyorsan végigfutnak a közösség valamennyi tagján. A legjobb védekezés a megelőzés, szokták mondani, vagyis ami ellen lehet, oltassuk be a gyermekeinket. Vannak azonban olyan vírusos betegségek, melyekkel valóban meg kell küzdeni a szervezetnek. Ezeknél a cél a mielőbbi felépülés, mely szintén elérhető megelőzéssel: változatos, vitamindús táplálékok fogyasztásával, naponta több órányi friss levegőn tartózkodással, és elegendő alvással.

A leggyakoribb óvodás vírusok

Influenza: Éppen aktuális, hiszen ezekben a napokban, hetekben ölt járványos méreteket hazánkban az influenza, méghozzá annak elsősorban a B típusa. Jellemző tünete a hirtelen fellépő magas láz, végtagfájdalom, gyengeség, elesettség, légúti problémák (köhögés, orrfolyás, torokfájás), hasmenés.

Mint a vírusoknak általában, úgy az influenzának sincs gyógyszere, a szervezet önmagát gyógyítja, átlagosan 7-10 nap alatt. A tünetek enyhítése, a lázcsillapítás azonban fontos feladatunk. Segíti a gyógyulást az ágynyugalom, bőséges folyadék (például szobahőmérsékletű mézes limonádé) fogyasztása, és megnövelt C-vitamin bevitele. Ez utóbbi elsősorban természetes forrásból származzon, de betegségek esetén szükség lehet pótlásra is, mesterséges készítmények formájában. Az influenza vírusai rendkívül ellenállóak, minden szezonban változnak, ezért a megelőzéséhez használatos oltóanyag is évről évre változik. Emiatt szükséges évente oltatni annak, aki így próbálja megelőzni a betegség kialakulását. Fontos tudni, hogy az oltás nem feltétlenül a betegségtől óv meg, hanem annak szövődményeitől, melyek súlyosak, szélsőséges esetben akár halálosak is lehetnek.

Rota vírus: Hányással, hasmenéssel, lázzal járó betegséget okoz. Az influenzához hasonlóan többféle vírusa létezik, ezért az ellene történő védekezés meglehetősen bizonytalan. Mindemellett létezik rota vírus elleni védőoltás, mely csak a nevében oltás, valójában szájon át beadandó folyadék, melynek utolsó adagját a gyermek 6 hónapos koráig be kell adni. A védőoltás nem véd az összes, csak néhány rota variáns ellen, ezért nem garantált, hogy a gyermek nem kapja el valamelyiket. Ám az oltás beadásával mégis esélyünk van kivédeni legalább a rota vírusok bizonyos százalékát.

A betegség kialakulásakor legfontosabb feladatunk a kiszáradás megelőzése, hiszen a szűnni nem akaró hányás és hasmenés nagy folyadékveszteséggel jár. Ez nem egyszerű feladat, mert a beteg többnyire sem enni, sem inni nem hajlandó, illetve, ha mégis, szinte azonnal átfut rajta a bevitt étel és ital. A betegség leghevesebb időszakában nem is az evést, inkább az ivást kell erőltetni, méghozzá apránként, kis kortyokat adagolva, akkor is, ha nem marad meg a betegben. Hasfogókat alkalmazni nem szabad, mert ezek akadályozzák a vírus kiürülését a szervezetből. Hányinger, hányás csillapítására, kiszáradás megelőzésére léteznek gyógyszertári készítmények, melyek azonban rendszerint olyan kellemetlen ízűek, hogy a kis betegek nem hajlandók lenyelni őket. (Népinek ugyan nem nevezhető, de mindenképp tapasztalati úton kialakult gyógymód az erős hányás megszüntetésére kevés, hűtőhideg kóla elkortyolgatása, kicsiknek kikeverve belőle a szénsavat. Habár minden más esetben tiltólistás a kóla, a hányást valóban csillapítja, vagy meg is szünteti, és ez nagyon fontos a rota vírusos beteg számára.) A rota vírus roppant ellenálló, akár 2 hétig is életben marad a tárgyakon, ezért fontos a rendszeres fertőtlenítés. A fertőzés bármikor újra elkapható, nem alakul ki ellene jelentős védettség, ám minden egyes alkalommal enyhébb lefolyású.

Bárányhimlő: Gyermekkorunk kellemetlen, ám enyhe betegsége, a viszkető hólyagokkal járó bárányhimlő ma már egyáltalán nem veszélytelen. Súlyos szövődményei lehetnek, melyek ellen védőoltással védekezhetünk.

Bárányhimlő bulikat tartani (abból a célból, hogy a gyerkőc mielőbb túlessen a betegségen) nagy felelőtlenség és szigorúan tilos, hiszen minél idősebb korban találkozik vele a gyerek, annál könnyebben vészeli át. Bárányhimlő esetében enyhe láz mellett vízzel teli hólyagok jelennek meg elsősorban a fejen és a törzsön (de bárhol máshol is megjelenhetnek), melyek néhány nap múlva pörkösödnek, majd leszáradnak. A bárányhimlő lappangási ideje hosszú, 14-21 nap, és a beteg már ezen időszakban is fertőz. Alapesetben semmiféle gyógyszeres kezelést nem igényel, esetleg gyermekorvos által javasolt hűsítő habokkal, folyadékokkal lehet enyhíteni a viszketést, de tudni kell, hogy ezek használata mellett nagyobb a felülfertőződés veszélye. Amennyiben a hólyagok elfertőződnek, vagy más szövődmény alakul ki, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni! Mivel az elkapart hólyagok helyén életre szóló heg marad, ügyelni kell, hogy a bárányhimlős gyermek a lehető legkevesebbet vakarózzon.

Teendők vírusos megbetegedés esetén

A bölcsőde, óvoda, vagy iskola egyéni szabályrendszerének megfelelően az intézményt mielőbb értesíteni kell a vírusos megbetegedésről, hogy megtehessék a szükséges intézkedéseket (pl. fertőtlenítő lemosás). Mivel a vírusok ellen nincsenek gyógyszerek, a legtöbb esetben nincs más teendő, mint kivárni a teljes gyógyulást, és addig kerülni a másokkal történő kontaktust, a vírus továbbadásának megelőzése érdekében.

Ugyanakkor magas láz esetén fontos lehet a megfelelő lázcsillapítás. Hogy mit értünk magas lázon, az egyénenként változó. Ha a beteg egyébként egészséges (nem szenved semmilyen krónikus betegségben, nem hajlamos lázgörcsre), és nem jellemző rá a hirtelen fellépő, extrém magas láz, 38 fokos testhőmérséklet alatt nem szükséges a lázcsillapítás. A láz a szervezet öngyógyító mechanizmusa, segít elpusztítani a kórokozókat, ezért ne ellenségként tekintsünk rá. Azonban 38 fok fölötti láz esetében, illetve, ha a fenti kockázati tényezők közül bármelyik fennáll, időben el kell kezdeni a lázcsillapítást. Ez történhet a megfelelő lázcsillapító gyógyszer segítségével, vizes borogatással, vagy hűtőfürdővel. E két utóbbit kizárólag akkor javasolt alkalmazni, ha a láz 39 fok fölötti, és a gyógyszer hatására nem csillapodik. Vizes borogatással a gyermek mellkasát és hátát kell körbetekerni, fölé száraz törölközőt csavarni, és mindaddig cserélgetni, amíg a láz nem csillapodik.
Hűtőfürdő alkalmazásakor a fürdővíz (lázas) testhőmérsékletről induljon, és fokozatosan kell kihűteni kb. 30 fokosra.

A lázas beteget vastag takaróba burkolni, tovább melegíteni tilos! Rendkívül fontos a folyadékpótlás, ezért a beteget gyakran kell, kis kortyokkal itatni.