A születendő gyermek teljesen megváltoztatja a pár addigi életét, mondhatnánk úgyis, hogy a felelősség egy életre összeköti őket. Boldog párkapcsolat vagy házasság azonban csak úgy tartható fent, ha a partnerek tisztában vannak azzal, hogy ők elsősorban férj és feleség, nem pedig apa és anya. Szerelmük legnagyobb ellenségét ugyanis pont a legnagyobb boldogságuk jelentheti: a gyermek.

A baba állandóan sír

Az anyaság és apaság első lépése: el kell látni a babát. Ha a szülők egyke gyermekként nőttek fel, egyedüli segítséget a felkészülés jelenthet, tehát fontos, hogy már a terhesség alatt is olvassatok tanácsadó könyveket, nézzetek ezzel kapcsolatos filmeket. Az édesanya legfontosabb feladata a baba táplálása, és ez bizony vajmi kevés szabadságot enged számára. Érthető hát, hogy alig marad ideje a párjára, és a háztartásra, főleg, ha a baba folyamatosan igényli édesanyja testi közelségét és állandóan a cicin lógna. A nap vége felé még ahhoz is fáradt, hogy leüljön beszélgetni kedvesével, nemhogy szeretkezzen vele, ezért az apa kirekesztettnek érzi magát, ám ezt szégyelli bevallani. Még önmaga előtt is restelli, hogy féltékeny és irigy az új jövevényre. Nincs hát más megoldás, ki kell vennie a részét a baba és az otthoni teendőkből, és arra kell törekednie, hogy az anya minél többet pihenhessen. Munka után igyekezzen haza, két szoptatás között foglalkozzon ő a kicsivel, és segítsen be a házimunkába.

Dúl-fúl a kamasz

A tizenéves gyerek nevelése során a serdülést kísérő pszichológiai, érzelmi és szexuális változások éppúgy megnehezítik a szülők dolgát. Ráadásul ekkor érzik először fiatalságuk múlását. A férfiak érzelmi zavarodottsággal terhes korszakot élnek át, ami természetesen szexuális zavarokkal is párosulhat. A nők otthoni felelőssége ilyenkorra már lecsökken, egyre több időt és energiát tudnak szentelni önmagukra, karrierjükre.

A szülők bizony együtt kamaszodnak a gyerekkel. Az ő dackorszakukat kapuzárási pániknak nevezzük, amely mindkét fél esetében konfliktust szül. És sokszor követik el azt a hibát, hogy szövetségest keresnek gyermekükben – a másik ellenében.

Újra kettesben

A legtöbb gyerek a húszas évei elején-közepén elhagyja a szülői házat, ám ekkor következik az újabb akadály. A szülőknek magányukban egymáshoz kell közeledniük, újra észre kell venniük egymást. És ilyenkor merül fel a kérdés: vajon a hosszú éveken át tartó gyermeknevelés szétrombolta-e a vágyat? Elengedni a gyereket, nagyobb érzelmi megterhelés, mint világra hozni, ezért sokan megpróbálják szinte magukhoz láncolni. Úgy gondolják, nélküle elveszítenék mindennapjaik értelmét, és ekkor dől el, mi a fontosabb: maguk vagy a gyermekük boldogulása.

Szerelem gyerek nélkül

A család a gyermeknevelés legjobb színhelye. Ám Magyarországon egyre nő az olyan kapcsolatok száma, ahol valamelyik félnek nem lehet gyermeke. Hatalmas próbatétel elé állítja a párokat, ha küzdeni kell a gyerekáldásért, a baba iránti vágy hihetetlen tettekre készteti a feleket. A végleges meddőség drámája a kapcsolat talán legnagyobb próbatétele: kibírja-e két ember szerelme, ha nem születhet gyermekük, és az összes mesterséges beavatkozás kudarcba fullad?