Míg régen a gyerekek az idő nagy részét a szabadban töltötték, alig lehetett őket behozni vacsorára, ma már sajnos a játszóterek egyre üresebbek, sok gyerek a média világában él, ami által a személyes tapasztalatokat a képernyőn keresztül szerzik meg, ami nagyban eltér a valóságtól. Minden gyereknek szüksége van arra, hogy saját maga által felfedezze az erősségeit és gyengeségeit, hogy mi az amihez tehetsége van, mi érdekli, a tévé viszont korlátozza őket a valóság igazi megtapasztalásában.

A túlzott tévézés hátrányai

Nagyon sok szülő korlátlan lehetőséget engedélyez gyermeke számára, hiszen az annyira leköti őt, hogy órákig zavartalanul elvan, ami idő alatt kényelmesen el tudja végezni a a házimunkát. Azonban minél többet tölt egy gyerek a tévé előtt annál nagyobb az esély arra, hogy az iskolában figyelemzavaros problémái lesznek.

Ha nem tartjuk be a korhatárokat, a rengeteg erőszak, amit a televízió közvetít agresszív és erőszakos viselkedést eredményez, beférkőzik a személyiségébe. Egy gyerek számára csak 7 éves kora után kezd tudatosulni az, hogy lényeges különbség van a valóság és fikció között.

Kései beszédfejlődést is eredményezhet, akadályozza a szókincs előrehaladását, ha a készülék állandóan be van kapcsolva.

Kreatív gyilkos! – míg gyermekünk a felolvasott mesék által használja a fantáziáját, elképzeli a szereplőket és a cselekvést , addig a tévében minden készen a szeme elé tárul, a színes karakterekkel teli rajzfilmek erre nem hagynak lehetőséget.

Előnyei

A sok negatív dolog ellenére jó oldala is van a tévézésnek, lehet szórakoztató és oktató jellegű, általa különböző kultúrák, országok életébe nyerhetnek betekintést, megismerkedhetnek a természettel, állatokkal stb. Tehát lehet úgymond jó pedagógus, ha vigyázzunk a mértékletességre, mivel nem mindegy, hogy mit és mennyit nézi a gyerek.

Mikortól és mennyit ajánlott?

Egyesek szerint 2 éves korig nem ajánlott, míg mások azt javasolják, hogy még egy év szükséges, vagyis 3 éves korig a gyerek egyáltalán ne nézzen tévét, azon felül is pedig maximum napi 1 órát. Jó, ha a média csak nagyon kevés mértékben férkőzik be az életébe, hiszen az egészséges és szociális fejlődés útjába állhat. Egy olyan kisbabának, aki tévézik, későbbre csúszik a kognitív és nyelvi fejlődése, különösen akkor, ha felnőtteknek szánt műsort néz, tehát az sem jó, ha nem nézi, csak néha-néha odapillant játék közben - ez is megzavarhatja.

Együtt!

Ha van rá lehetőség, nézzük együtt a televíziót, hiszen nagyon sok olyan fiktív tartalom lát napvilágot, ami egy olyan gyermek számára, aki nem rendelkezik kellő tapasztalattal, valóságnak tűnik. A rengeteg kérdést, ami felmerül az ő kis világában, jó, ha van, aki elmagyarázza - hogy mi volt a valóság és mi nem, el kell mondani és megértetni kicsinyünkkel. A gyerekek másképp értelmezik a tévében látottakat, mint a felnőttek.

Bár szabhatunk határokat, de teljes mértékben úgysem tudjuk megakadályozni, ezért nem árt, ha nem vesszük félvállról a dolgot. Gyermekünk érdekét tartva szem előtt, szabjuk meg szigorúan azt, hogy milyen műsorok lesznek engedélyezve, heti hány órát, hogy ne menjen el a kedve az aktív tevékenységektől sem, mint például a rajzolás, hintázás, futkározás stb. Szigorúan a korosztályának megfelelő adást nézze, oktató és erőszakmentes jelleggel, a legjobb, ha mi magunk választjuk ki neki, akár gyerekkorunk legkedveltebb meséit.

Tudatosan figyeljünk arra, hogy ne a tévé legyen gyerekünk „dajkája"! Annak ellenére, hogy minden fiatal életében jelentős szerepet játszik, de ma már nem olyan a hatása és jelentősége, mint régen, amikor fő jellemzője nem az erőszak és az üzleti célok vezérlése volt.