Zavaros, bántó és fárasztó világ ez egy kisbaba számára, hiszen éhség gyötri, kibontják a meleg ruhácskájából, mozgatják, hogy aztán riadtan kapkodva keresse az egyensúlyát, vízbe dugják, megtörölgetik. Később aztán szép lassan megszokja, hogy az éhséget mindig oldja a szopás, meztelen bőrén a hűvös levegőt a fürdővíz melege és a törölköző puhasága követi, és mindenféle „bolygatás” közben biztonságot ad az édesanya közelsége, biztos keze. Ahhoz azonban, hogy mindezt megszokja, és élete részévé váljon, szüksége van egy rendszerre, hiszen csak a rend tanulható. A rend pedig a csecsemő számára az események ritmusa, ismétlődése időben és formában. Ha a dolgok mindig azonos sorrendben követik egymást, és azonos módon zajlanak le, akkor hamar ismerőssé válnak, így kialakulnak a családban a közös szertartások. Ha pl. az éhes kisbaba megszokja, hogy a mérlegelés után enni kap, akkor már ott megnyugszik, mert tudja, hogy nem sokára evés következik. Ha a fürdés minden nap ugyanabban az időben történik, akkor ebben a napszakban korábban felébred, mint ahogy megéhezne, és nem lesz türelmetlen a fürdés alatt.

Ha azonban a napnak nincs meghatározott rendje, ha minden váratlanul, alkalomszerűen történik, akkor a kisbabának nincs mihez alkalmazkodnia, értetlenül várja, hogy mi fog történni vele. Nem tud közreműködni, hiszen nem tudja, hogy fürödni viszik vagy levegőzni, tisztába teszik, vagy enni kap. Ebből következően nem is fog tudni örülni az evésnek, vagy az apukával történő fürdés adta együttlétnek. Közömbössé, nyugtalanná válik, ha nem lehet biztonsága a nap eseményeinek ismétlődésében.

Az alvás ideje

Az újszülött és a néhány hetes kiscsecsemő szinte az egész napját átalussza. Általában csak az éhség ébreszti fel, és ha jóllakott, ismét aludni fog. Az idő múlásával azonban kezd éberebbé válni, evés után már nem alszik el azonnal, több időt tölt ébren, nézelődik. Szinte látszik, hogy kezd formát ölteni számára a környező világ. 3-4 hónapos korára a kicsinek már megszokott ritmusa van, és több órát tölt ébren. A második negyed évben erősen megnő az ébrenlét ideje, az aktívabb órák száma. A féléves csecsemő már nem mindig alszik két étkezés között, sőt, olyan napszak is van, amikor két evés között teljesen aktív, vagy csak egészen rövid időt tölt pihenéssel. Ha az étkezési szünetekben ½-1 órát alszik a kicsi, és van a napnak egy olyan szakasza, amikor egy egész étkezési szünetet végigalszik, akkor pihent és aktív lesz a nap többi részében.

Levegőzés

Friss levegőre már az egészen kiscsecsemőnek is szüksége van. Gyakran felmerül azonban a kérdés: mennyi legyen levegőn naponta? Azt természetesen mindenki tudja, hogy az a jó, ha minél több időt tölt a szabad levegőn a kisbaba, de hogy mennyi a megengedhető legkevesebb, azzal nagyon sokan nincsenek tisztában. Tavasztól őszig akár egész napját kint töltheti a baba a szabadban, télen pedig minimum másfél óra javasolt. Hogy lehet mindezt megvalósítani? Babakocsiban, ölben történő hordozással szinte sehogy, hiszen nem álldogálhatunk kint egész nap az utcán, ha éppen nem kertes házban lakunk. Ha megoldható, szoktassuk levegőn alváshoz a csecsemőt – teraszon, folyosón, erkélyen. Rengeteg előnnyel jár, ha a kisbaba ugyanabban az időben, ugyanazon a helyen, a levegőn alhat napközben. Ezzel a nappali alvásideje és a téli levegőzése is biztosított, mert ha eső és hó ellen védeni tudjuk, az év bármely szakában kint alhat. Természetesen a farkasordító hideg és a nyári rekkenő hőség ez alól kivételt képez.

Háztartás, otthoni teendők a csecsemő mellett

Sok anyuka panaszkodik, hogy szinte semmire nincs ideje, minden percét a csecsemő gondozása vesz igénybe. Ha az anya tudja, hogy mennyi dolga lesz majd a kicsi mellett, és első perctől készül rá, akkor úgy kell szoktatni, hogy lehessen mellette háztartást is vezetni. És itt találkozik össze a csecsemő és az anya érdeke: meghatározott ritmusú napirendre van szükség mindkettőjüknek, hogy a babának legyen ideje játszani, aludni, az anyának pedig elvégezni a teendőket és pihenni. Ha az egyéb gondozási műveletek is az evéshez kapcsolódnak, a csecsemő nemcsak megtanulja a sorrendet, de a szünetekben nyugalma is van. Hosszan, elmélyülten játszhat, nem fordul elő vele, hogy váratlanul felkapják, mert jön a pelenkázás, átöltözés, vagy más kiszámíthatatlan dolog. Kivételt képez ez alól természetesen, ha elkerülhetetlen a tisztába tevés, átöltöztetés, mert „baleset” történt.

Ez alatt az anyuka is nyugodtan végezheti munkáját, hiszen kisbabája békésen el van foglalva a kezével, vagy környezetének alapos felderítésével. Mindenkinek jobb, ha nem ég oda az ebéd, és nem szakad félbe a kicsi játéka, mert akkor jutott a mama eszébe, hogy régen volt tisztába téve a gyerek. Az az édesanya, aki nem zavarja meg babája álmát, játékát, az számíthat rá, hogy gyermeke őt is hagyja majd dolgozni, hiszen kölcsönösen tiszteletben tartják egymás „munkáját”. Ez azt jelenti, hogy soha nem foglalkozhatunk, játszhatunk vele, hogy ne zavarjuk? Dehogy! A kisbaba ezt úgysem hagyná, hiszen folyamatosan igényli mindezt. De napközben rengeteget foglalkozunk vele, hiszen gondozzuk. És játszhatunk is vele, csak nem egész nap és nem helyette!

Együtt a család

Ha a nap bizonyos óráiban, amikor együtt van a család, igyekezzünk időt szakítani olyan tevékenységekre, amikor a kisbaba is közöttünk lehet. Egy idő után ez az együttlét a nap kellemes, várt eseményévé válik a kicsi számára, de értékét az egész nap nyugalma emeli.

Milyen hát a csecsemő normális napirendje?

Minden ismétlődik, egyik nap olyan, mint a másik – egyhangú, és a baba számára pont ez a jó. Könnyen kiismeri magát benne, és biztonságban van. Neki ugyanis nem változatos programokra van szüksége, hanem erre a biztonságra. A szigorú napirend alól kizárólag a szoptatás képez kivételt, hiszen a babának az a jó, ha akkor és annyiszor kerülhet mellre, ahányszor csak akar.