A fogyókúra, ahogyan az már a nevéből kikövetkeztethető, egyfajta kúrát jelent, amely időszakos, mindenfélét megtagadó étrenddel és mágikus tanácsokkal felszerelkezve, fogyással kecsegtet bennünket. Ezek általában egy-kettő-három hétig tartó, önsanyargatással és lemondással járó „bevált receptek", amelyekkel „akár 10-20 kilótól is megszabadulhatunk". Van módszer, amely mozgás nélkül is látványos eredményeket ígér, és van olyan is, amely ugyan javasolja, de nem teszi kötelezővé a sportot. Aztán, amint a kúrának vége, minden mehet tovább ugyanúgy, mint azelőtt.

Fogyunk, persze, hiszen a szervezetnek nem elég, ha heti hétszer egész nap egy tál rizst eszünk, és egy fél almát (a szomorú, hogy ez nem légből kapott példa). Mindeközben azonban felesleges tehernek tesszük ki a testünket, fontos tápanyagokat vonunk meg tőle, sőt, arra kényszerítjük, hogy „vésztakarék módra" kapcsoljon. Úgyhogy amint végeztünk az önsanyargatással, és célunk elérése után visszaváltunk a normál étrendünkre, a kilók pillanatok alatt visszakúsznak, és hoznak magukkal még néhányat, a szervezetünk ugyanis csak annyit érzékel, hogy a nagy pangás után végre-végre van mit feldolgoznia, és nem kell az izmokat bontania, hogy tápanyaghoz jusson. Gyorsan spájzolni kezd, nehogy úgy járjon, mint legutóbb.

Mi az, amit ebből érdemes megjegyezni?

A fogyókúra valóban eredményezhet gyors súlyvesztést, az alkalmazott kúra azonban megterheli a testünket, a szervezet minden bevitt kalóriát kincsként őrizget majd (zsír formájában), így a procedúra végeztével már attól is hízunk, ha nem eszünk semmi egyebet, mint azt, amit azelőtt. Kínlódásunk eredménye pedig nem a háj, hanem az izmunk eltűnése lesz. A fogyás tehát nemcsak, hogy nem lesz tartós, de még hízásba is torkollhat, és még a fenekünk is löttyedt lesz tőle.

Miben különbözik a diéta?

A diéta az egészséges életmód velejárója. Nem egy ideiglenes állapot, nem egy kúra, amellyel letudjuk a szezonális fogyást, hanem az életünk része. Cserébe viszont egyáltalán nem jár kínokkal, sem későbbi súlygyarapodással, a fizikumunk pedig sokkal esztétikusabb lesz.

Ahhoz, hogy belekezdjünk a diétánkba, el kell kezdenünk másképpen gondolkodni. Arra gondolni, hogy mi jó a testünknek, mi hasznos, és mi haszontalan a szervezetünknek. Akarnunk kell változtatni a dolgokon, és tudni, hogy ez a változás nem időszakos, hanem végleges, éppen ezért nem úgy gondolni rá, mint szükséges velejáróra. Ahogy a gondolkodásunk megváltozik, úgy döbbenünk rá, hogy az egészséges életmód mennyi lehetőséget rejt magában, és hogy valójában semmiféle lemondással nem kell szembenéznünk, nem kell kiállnunk a tortúrát, hogy legyen valami eredménye. Az egészséges táplálkozás és életvitel pedig végül szebbé teszi az életünket. Kevésbé leszünk levertek, nem kell mindig a teltség érzetével küszködnünk, energikusabbá és kiegyensúlyozottabbá válunk.

És ehhez hozzátartozik a sport. Bizony, hölgyeim, tudom, ez a téma gyengepontja, de nincs egészség rendszeres mozgás nélkül. Az azonban bármilyen mozgás lehet. Nem kell súlyokat emelni, és kifulladásig gyötörni magunkat, csak egy kicsit törődni a testünkkel, azzal, hogy formáljuk, hogy lehetőséget adjunk neki, hogy a tápanyagokat helyes módon dolgozhassa fel.

Tisztában vagyok vele, hogy a legtöbben ezek után is inkább a gyors és egyszerű fogyókúrás módszerekhez nyúlnak majd, mert mégis kinek van kedve és ereje bajlódni az edzéssel és egészséges ételek elkészítésével? Ha azonban legalább egyvalakinek felnyithattam a szemét a kúrák károsságával kapcsolatban, már megérte.