Rejtett dolgozósarkok

De még azon kivételes egyéniségek is takargatják munkahelyüket hol függönnyel, hol térelválasztóval, hol könyvespolccal, akik képesek mindig katonás rendet tartani az eszközeik és irataik között. Az álcázás gyakori oka az „amit nem lát a szem, nem kíván a kéz” elv – különösen a földszinten lakók, a hátsó traktusban élők tartanak a tolvajoktól, betörőktől. Jobb tehát semmit nem mutogatni.

Az álcázás módjai

Az eszközök elrejtésének és biztonságos tárolásának legegyszerűbb módszere egy olyan speciális szekrény beszerzése, amelyben elfér a számítógép valamennyi perifériájával együtt, és ajtaja erős zárral van felszerelve. Kinyitva, és asztallapját kihúzva, pillanatok alatt kényelmes kis munkahely képezhető ki belőle. Az irodai eszközöket forgalmazó boltokban ma már nagy választékban kaphatók a hasonló kompakt, mégis univerzális bútorok. Ráadásul különféle színekben és felülettel, díszítéssel kínálják a portékájukat, azaz valószínűleg találunk a szoba egyéb bútoraihoz illő darabokat.

Az ilyen „összehajtható” iroda természetesen csak kisebb igényeket elégíthet ki, a nagyobb munkaterek takarására más módszerek szükségesek. Ha egy nagy terem egyik végében, egy mély alkóvban vagy egy L alakú szoba rövidebbik szárában alakítottuk ki a munkahelyet, síneken csúszó, teljes magasságú ajtóval (pl. harmónikaajtóval) zárhatjuk le a szobarészt. Feltétlenül gondoskodjunk valamilyen szellőztetésről, ha nincs ablak azon a részen. Ennél lényegesen olcsóbb, vizuálisan mégis hasonló megoldás a mennyezetre szerelt karnison csúszó hosszú függöny. Keskeny helyiségben jobb híján egy magas térelválasztó is megteszi. Ez utóbbi megoldás ajánlható a nappali szobába, ahol fenn kívánjuk tartani az egységes tér érzetét, csupán időlegesen akarjuk elszigetelni a munkasarkot a mozgatható térelválasztóval.

A tér felosztására, a munkasarok rendetlenségének takarására eredményesen tudjuk használni a különböző bútordarabokat is. Diszkréten takar egy magas háttámlájú kanapé, nem is szólva térelválasztóként használt, ezért a szobában keresztbe állított könyvespolcról, amellyel új tárolóteret is nyerünk. A nyitott könyvespolc mind a két oldala felől használható; a hátfalast út kell elhelyezni, hogy a polcok a szoba belseje felé nézzenek, hátfala pedig a dolgozó irányába, így arra sok minden feltűzhető.

A kereskedelemben sokféle kivitelben kapható, építőkocka-szerűen variálható, összerakható széles szekrényelemekből, lényegében fa vagy műanyag dobozokból több is egymásra pakolható, mell- vagy vállmagasságú, mindkét oldalról használható tárolótér képezhető belőlük.

Felső lapjukon kényelmesen elhelyezhetők a nagyobb méretű eszközök. Az iroda terjeszkedésével újabb modulelemek illeszthetők a régiekhez, illetve szétszerelhetjük és újraformálhatjuk az egészet, csak arra figyeljünk, hogy mindig elég stabilan maradjon a szerkezet, és ne terheljük meg a teherbírásán túl. Ha polcfalat, tárolófalat nem ítéljük túl esztétikusnak a szobában, alkalomadtán elhúzható függönnyel vagy lehúzható vászonrolóval tüntethetjük el szem elől. Idővel az íróasztalon és a többi vízszintes felületen is sok minden halmozódik fel: iratok, eszközök, készülékek, amelyek látványa nem feltétlenül esztétikus egy nappaliban vagy hálószobában. A napi fáradságos elpakolás, majd a következő napon kipakolás helyett sokkal egyszerűbb egy nagy terítővel letakarni az egészet, amelynek anyaga és színe, mintája illik a szoba berendezéséhez. Lehet ez a szobában másutt használt takaró, függöny, vagy akár asztalterítő, nagy vállkendő is. Ugyanezt a megoldást választhatjuk, ha a különálló dolgozószoba időnként vendégszobaként is szolgál. A vendég miatt nem kell elrakodni, elég leteríteni az idegenek szemnek nem való látványt.